Háromszék, 2019. március (31. évfolyam, 8633-8658. szám)
2019-03-28 / 8656. szám
TÜNTETÉS ÉS LAKOSSÁGI FÓRUM BARÓTON A szerződés érvénytelenítését követelik Tüntetést tartottak kedd délután Baróton, a polgármesteri hivatal előtt több mint százan gyülekeztek, transzparensekkel, különböző jelmondatú táblákkal igyekeztek az illetékesek és a közvélemény tudtára adni, hogy egységesek, összefognak, és nem engedik, hogy mások döntsenek helyettük. Rövid tanácskozás után a tüntetők békésen felvonultak a Rózsák terén egészen a Rózsa vendéglőig, ahol az előzetes bejelentés szerint lakossági fórumot tartottak. A fő téma az oltszemi otthonban lévő gyermekek Barótra helyezése és a két családi ház felépítése volt.»2 ALBERT EGON FELVÉTELE Végigvonultak Barót központján a tiltakozók SEPSISZENTGYÖRGY Újra ugyanarról, másképp FOTÓ: ALBERT LEVENTE Két olyan határozatot is újra megszavaztak a sepsiszentgyörgyi tanács hétfői rendkívüli ülésén, amelyeket már a múlt heti, ugyancsak rendkívüli ülésen is elfogadtak - közben azonban Bukarestben újraértelmezték a szabályokat, s módosítani kellett a dokumentáción. DEMETER J.ILDIKÓ :A helyzetet maga Antal Árpád polgármester is vérlázítónak minősítette. Ezzel a néppárti Bálint József felvetésére válaszolt, aki már a napirend elfogadása előtt szóvá tette, hogy az aznapi megtárgyalásra javasolt tervezetek egy része olyannyira későn érkezett, hogy áttanulmányozásukra nem maradt idő, így a tanácstagok olyasmiről kénytelenek dönteni, amit nem ismernek - és ráadásul hosszú lejáratú, fontos kérdésekről van szó. Ez nem normális - szögezte le.» Szebb napokra és beruházásra vár a Csíki negyedi focipálya Országegyesítő eleink 1918-ban nem úgy gondolták az akkori ígéreteket, ahogyan mi most 2019-ben azokat értelmezzük - e tudathasadásos állapotra utal a honatyák tegnapi elutasító szavazata, amellyel a gyulafehérvári autonómiaígéret törvénybe iktatását seperték le a képviselőház asztaláról. Az RMDSZ tervezete a Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe, s bár e kérdésben a szenátoroké az utolsó szó, de aligha remélhető, hogy ők másként döntenének, mint képviselőtársaik. Parlamenti képviselők, akadémikusok szerint az akkori ígéretek nem azt jelentik, amit az erdélyi magyarok száz éven keresztül gondoltak, hittek, hiába rögzíti a dokumentum a „teljes nemzeti szabadságot” az összes együtt élő népnek, hiába foglalták írásba, hogy „minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést”, ez mégsem az, amit az erdélyi magyarok reméltek. Félreértették, félreértettük - üzenik. Valójában most is az történik, amit egy évszázad során megszokhattunk: nincs hitele az adott szónak, nem tartják be mindazt, amit az egyesülés mámorában ígértek. Ehelyett magyarázkodnak, s állítják, mindenünk megvan, mit kívánnánk még? A képviselőházban tegnap 239 honatya ellenezte a jogszabályt, vita nélkül, döntésüket a jogi és közigazgatási szakbizottság korábbi elutasítására alapozva. A plénumbeli szavazást megelőzően ugyanis a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló testület ítészei megállapították, hogy a tervezet csapnivaló, mert ellentmond az alkotmány számos rendelkezésének, több alkotmánybírósági határozatot is sért. Az alaptörvényt illetően a jogszabálytervezet szerintük ellentétes egy sor lényeges előírással, amelyek az állam egységes jellegére, szuverenitására, polgárai egyenlőségére, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére, az anyanyelvű oktatásra, a parlament hatáskörére, a helyi autonómiára és a helyhatóságok hatáskörére vonatkoznak. Eme tekintélyes lajstrom láttán két lehetőségre gondolhatunk: vagy az érdekvédelmi szövetség jogalkotói végeztek silány munkát, vagy maguk az elutasító bizottsági tagok választották ismételten az érzelmi húrok pengetését, egy számukra kényelmesebb megoldást, miután már nincs szükség racionálisabb érvelésre. Ez utóbbi valószínűsíthető, ugyanis gyanúsan sok a hiba a jogszabálytervezetben, ennyire gyengék és felelőtlenek mégsem lehetnek a szövetség jogalkotói. E lehangoló történésben mégis van valami, ami egy picike reményt ébreszt. Szinte észrevehetetlen, de a tegnapi voksoláson az RMDSZ húsz képviselője mellett két ellenzéki párt három törvényhozója is felkarolta a kezdeményezést. Noha ez még örvendezésre alig ad okot, mégsem jelentéktelen, mert ilyen apróságokra is érdemes hosszabb távon alapozni: ma három politikus áll egy kisebbségi ügy mellé, holnap esetleg kilenc, holnapután pedig huszonhét, s egyszer talán kikerekedik majd egy olyan parlamenti többség is, amely teljesíti az elődök 1918-ban tett ígéreteit. MÓZES LÁSZLÓ ■■■■■ máról holnapra ■■■■■ ígéretek és magyarázkodások Leszavazták a Gyulafehérvári Nyilatkozatot Elutasította a képviselőház tegnap azt a tervezetet, amely az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteit foglalná törvénybe. Az RMDSZ-frakció a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával. Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja teljes nemzeti szabadságot irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy „minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”. Az RMDSZ által kidolgozott jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben.S KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ INTÉZET Kedvező döntést várnak a Beke-Szőcs-ügyben Csóti György, a budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és Bedő Árpád, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács titkára meglátogatta tegnap a feketehalmi fegyházban a terrorizmus vádjával elítélt kézdivásárhelyi Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. Csóti szerint mind a fiatalok, mind ő maga bizalommal tekint április 9-ére, a védők által benyújtott különleges jogorvoslati kérelem tárgyalására a legfelsőbb bíróságon. Az intézet az ítélet megszületésééig felfüggeszti uniós szinten a másodfokú döntést követően elindított vagy tervezett kezdeményezéseit.» 3