Háromszék, 2019. április (31. évfolyam, 8659-8679. szám)

2019-04-01 / 8659. szám

aromsze­ r moldvai magyarok nyelvi kincseiről és életéről­ ­ » FEKETE RÉKA » Házigazda­ként Petres László lujzikalagori magyartanár köszöntötte a jelen­lévőket és kitért arra, mennyire fontos számára, hogy a moldvai csángókról szóló kiadványokból néhányat ott mutathatnak be, ahol a moldvai csángók élnek. Jól fogalmazott, hisz a könyvbe­mutatóra a helyieken kívül ér­keztek érdeklődők Pusztinából, Somoskáról, Klézséről, Bákóból is, így a lujzikalagori nagytemp­lom szomszédságában egy klub­teremben tartott eseményen valóban a leginkább érintettek vettek részt. Péntek János elmondta, köz­vetlenül csángó kutatással nem foglalkozott, de a moldvai ma­gyar nyelvvel igen. Ismertette azt a több mint száz évre vissza­nyúló törekvést, amely ennek a nyelvnek a szótárszintű doku­mentálására irányult, és ami Yrjö Wichmann kutatásaival indult 1906 és 1907 telén, ami­kor a finn nyelvész feleségével, Hermann Júliával több hónapot töltött Szabófalván. 1932-ben be­következett halála miatt a finn rokon nyelvek kutatója ellenben nem tudta megszerkeszteni az általa elképzelt csángó szótárt. Ennek német nyelvű kiadására Helsinkiben került sor egy finn­ugor sorozat részeként Csűry Bálint kolozsvári származású debreceni egyetemi tanár köz­reműködésével. Csűry 1929-ben és 1930-ban kutatta a moldvai magyar nyelvet Bogdánfalván és Bákó környékén, ellenben 1940-es halála miatt ő sem ké­szíthette el a tervezett szótárt, és 1944-ben egy bombatámadás megsemmisítette teljes gyűjtését -ismertette a szótártervek törté­netét Péntek János. A nyelvészprofesszor kitért az 1940-es évek végén kezdődött rövid időszakra, amikor magyar iskolák alakultak Moldvában, megkezdte gyűjtéseit Kallós Zol­tán a csángók között, és egészen 1962-ig tartott az az adatgyűjtési időszak, amikor Márton Gyula és Szabó T. Attila kutatott ezen a terepen, illetve a néprajzos Kós Károly, az volt a céljuk, hogy elkészítsék a moldvai csángó nyelvjárás atlaszát és közben néprajzi anyagot is gyűjtsenek. Ez a munka román akadémiai keretben történt, ezeket a kuta­tásokat mind finanszírozták, leg­alább tizenöten kutattak abban az időszakban egész Moldvában, minden faluban - részletezte. Ez az atlasz akkor elkészült, de nem lehetett kiadni, 1991-ben Péntek János Murádin Lászlóval együtt jelentette meg Budapesten. Már­ton Gyula elkezdte szerkeszteni a szótárt, meg is írt néhány cédu­lát, de 1976-ban bekövetkezett halála miatt nem folytathatta. Szabó T. Attila ez időben már a szótörténeti táron dolgozott, a moldvai magyar nyelvi szótár­­készítésnek egy ideig nem volt gazdája - derült ki Péntek János ismertetőjéből. 1990-ben Péntek János vet­te át a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszé­kének vezetését, újraindította a néprajzos képzést és tanítványai közül került ki a következő csán­gókutató nemzedék, legkiemel­kedőbb jelenlegi képviselőivel, Pozsony Ferenccel és Tánczos Vil­mossal. A több mint száz év alatt összegyűlt anyag és az említett újgeneráció kutatásai adták a nyersanyagot a Péntek János ál­tal szerkesztett szótárhoz, amely 2002-2018 között készült el - megjelent az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában, felelős kiadó Biró Annamária. Külön­legessége, hogy míg az első két kötet követi a tájnyelvi szótárak megszokott szerkezetét, vagyis a moldvai magyar tájnyelvben használt szavaknak megjelenik a magyar köznyelvi, román és angol jelentése, ahol adott, ott példamondattal is illusztrálják, a harmadik kötet egyfajta for­dított szótár, amiben a magyar köznyelvben használt szót köve­ti a moldvai magyar megfelelője. Hogy miért nem használja a csángó kifejezést a moldvai magyarok és nyelvük megneve­zésére. Péntek János azt a ma­gyarázatot adta, hogy egyrészt a csángó megnevezés a XVIII. század közepén jelent meg gúny­névként, amit a Moldvába áttele­pült székelyek kezdtek használni azok csúfolására, akik már év­századok óta itt éltek, másrészt a moldvai magyar tájnyelv meg­nevezés használatával hangsú­lyozni kívánja, hogy ez a nyelv a magyar nyelv része. „Öröktől egysorsúak vagyunk” Korán elhunyt sepsiszentgyör­gyi költőtől, Veress Gerzsontól idézte Mirk László marosvásár­helyi származású Csíkszeredai tanár a fentebbi kijelentést, mely gondolat mentén szerkesz­tette a Kriterion Kiadónál 2017- ben megjelent 101 vers és ének a moldvai magyarokról című kö­tetet, amelynek előzményeként 2001-ben a Csíkszeredai Hargita Kiadónál megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar című, szin­tén általa szerkesztett kiadvány. Mirk László elmondta, Duma István András csángó költő fel­vetésére válaszolt a csángókról szóló versek összegyűjtésével, aki egy versében kérdezett rá arra, hogy hol vannak a magyar költők, akik a csángókról írná­nak. Nagy időhézagokkal, csak búvópatakként jelentek meg csángókról írt versek az elmúlt évszázadokban, ezeket gyűjtöt­te össze a középiskolai tanár, aki diákként Csokonai műveiben találkozott először a csángók­kal, majd a Csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban dioszéni tanítványait buzdította, hogy gyűjtsenek ragadványneveket és szabadon választott tárgy­ként néprajzot, névtant tanított nekik. Az ötvenhárom verset tartalmazó kötetben tizennyolc, kottával ellátott csángó dalt is közöl a szerkesztő. Apróka eszponka címmel ta­valy jelentette meg Máthé Krisz­ta a Frumószában tanárként eltöltött tizenegy év tapasztala­taiból írt kötetet, amelyet a sep­­siszentgyörgyi bemutató (2018. május 3.) alkalmából lapunk is ismertetett. A szerző elmond­ta, 2006-ban, amikor férjével Frumószába költözött, még presztízs volt moldvai tanárnak lenni, de időközben változtak a dolgok és sok keserűség, nékülö­­zés érte őket, de maradtak, mert a gyermekek nyíltsága, őszinte­sége visszatartotta. A tíz esztendeje Gyimesben élő budapesti Halász Péter öt évtizednyi moldvai kutatása­iról, tapasztalatairól beszélt, bemutatta a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egye­sület kiadásában tizenöt eszten­deje megjelenő Csángó Tükör moldvai magyar kulturális fo­lyóiratot, és elmondta, jelenleg eddig fel nem dolgozott anya­gait rendezi és a párválasztás, házasság, gyermeknevelés té­maköröket foglalja össze készü­lő könyvében. Tánczos Vilmos román nyelven megjelent tanul­mánykötetéről Petteri Laihonen finn nyelvész, egyetemi tanár, a kiadvány előszavának szerző­je beszélt. Elmondta, fontosnak tartja, hogy a román közvéle­mény, tudományosság hiteles forrásból ismerje meg a moldvai magyarokat, és szerinte ez a kö­tet lehetne egy párbeszéd kezde­te a témában. Tapasztalta, hogy rengeteg indulat, keserűség, meg nem értettség van e prob­lémahalmaz mögött, de éppen ezért fontos egy ilyen román nyelvű kiadvány, amely kiindu­lópont lehet a moldvai valóság megismerésére - hangsúlyozta a finn nyelvtudós. A könyvbemutató rövid hozzászólásokkal és a Lehullot a Jézus vére kezdetű szentes énekkel zárult Csernik Mária neves lujzikalagori énekes elő­­dásában. KÁTAI EDIT FELVÉTELEI Péntek János nyelvi kincsekről beszélt 2019. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ KÖZÉLET ■■■■■■ a múlt hét ■■■■■Mi Füvet mindenkinek! M­árcius végén idehaza felvetődött, hogy engedélyeznék a cannabis, más néven marihuána, vagy „fű”, azaz a kender­növény orvosi célokra való felhasználását. Sok országban már törvényesítették az ebből előállított szerek, sőt a kender élvezeti cikként való fogyasztását. Lehetséges, hogy most nálunk a nagyon liberális zöldek, a kendermagos tyúkocskák és kakasok is követelni fogják a „fű” szívásának engedélyezését is. Mert szép hazánkban egyedül a marháknak szabad füvet fogyasztani, és azt saját maguk­nak kell lelegelniük tejelőállítás céljából. És majd ők is követelhetik, hogy a legelőkre vessenek a fű közé kendert is. A cannabis gyógyászati célú felhasználásának lehetőségét a pénzügyminiszter, Eugen Teodorovici vetette fel, mert valószínű óriási hasznot hozna, és nem kellene többé 3 milliárd eurós hiteleket felvennie, mint ahogy azt legutóbb tette. Azért, hogy a cannabisból gyógyszert tudjunk előállítani, ahhoz elsősorban indiai vagy hasz­nos kendert (tévesen vadkendert) kell termeszteni. Erről a növényről már ötezer éves feljegyzések vannak, így honi ásatásokból kiderül­het, hogy már a dákok is vetették, csak miután idejöttek a magya­rok, megtiltották annak termesztését. Mezőgazdasági miniszterünk mostanig még csak a juhot kiáltotta ki élő szobornak, mostantól már a kendert is annak nyilváníthatja, így a kender termesztését feltétlenül támogatni fogják, és ennek következtében fellendül majd a mezőgazdaság. Mivel hűvösebb helyeken is megterem, a székely ember nekiállhat pityóka helyett kendert termeszteni. A fiatalok is kedvet kapnak a mezőgazdasághoz, mert nem lesz nagyobb öröm számukra, mint mikor a virágzó kenderföld végén sodorintanak maguknak cannabisból egy cigarettát, majd elpöfékelik. De az is foglakozhat kendertermesztéssel, akinek nincs egy darabka földje sem, mert kidolgozták annak zárt helyi nevelését. Szentgyörgyön is volt már eset, hogy egy tömbházi lakásban termesztették. Kicsiben lehet kezdeni, aztán mivel sok hasznot hoz, földet vehet a vállalko­zó kedvű mezőgazdász, és azon folytathatja. A gyógyszereladást is teljesen átformálja a marihuána alapú gyógyszerek használa­ta. Máshol olyan betegségek gyógyítására alkalmazzák, mint az Alzheimer-kór, hátfájás, epilepszia, rák, zöld hályog stb. Ameriká­ban, mióta hátfájás esetén felírják, megugrott az abban szenvedők száma. Nálunk is sokkal többen lesznek, akik felfedezik magukon az előbb felsorolt betegségek valamelyikét, és követelni fogják házior­vosuktól, hogy valamilyen kenderből készült gyógyszert írjon fel nekik. Az Alzheimer vagy a zöld hályog már fiatalabb korban is megjelenhet, és többen produkálnak majd epilepsziás rohamokat a sürgősségeken. A gyógyszertárak száma még jobban növekszik, és a turkálók egy részét is patikává alakíthatják át, mert megugrik a gyógyszerfogyasztók száma, és nagy mennyiségű orvosságra lesz szükség. Azért, hogy az orvosok jobb kedvvel írjanak fel marihuá­nás gyógyszereket, őket a kender őshazájába, Indiába viszik tanul­mányi kirándulásokra és termékbemutatókra, ahol hangulatukat fokozandó, ópiummal dúsított füves cigarettákkal traktálják őket. És a cannabisból készült gyógyszerek gyártására új gyógyszeripari objektumokat hoznak létre, vagy rég megállított gyárakat indítanak újra kenderfeldolgozásra. Most itt a nagy lehetőség újraindítani a rétyi lengyárat, hisz valamikor nemcsak lenből, de kenderből is dol­gozott. Az lehet a neve, hogy Rétyi Kenderfeldolgozó Gyógyszergyár. Aztán, ha végül sikerül legalizáltatni a „füvet”, akkor megindulhat ismét a nagy hagyományú cigarettagyártás Sepsiszentgyörgyön, ahol az ártalmas, nikotinméreggel teli cigaretta helyett sokkal kelle­mesebb hatású, egészségesebb füves cigarettákat gyárthatnak majd. A politikai pártok mindegyike harcolni fog a cannabisból készült gyógyszer és a füves cigaretta használatának legalizálásáért, mert abból csakis hasznuk származik. A szociáldemokraták a gyerekek­nek D-vitamint ígértek ingyen, de most itt a nagy lehetőség, hogy kenderből előállított ingyen gyógyszert és marihuánás cigarettát ígérjenek választóiknak. Aztán, ha a sok közül ezt az egy ígéretüket betartják, akkor a füvező és jól betépett választó elfelejti a többit, így majd, a világot rózsaszínben, az eget nagybőgőnek, a szekérutat autópályának és a brassói Tanácsteret vidombáki repülőtérnek nézi. KUTI JÁNOS

Next