Háromszék, 2019. április (31. évfolyam, 8659-8679. szám)

2019-04-16 / 8672. szám

RIPORT 2019. ÁPRILIS 16., KEDD aromsze BERDE MÚZSA KÖR A NEHÉZ SORSÚ GYERMEKEKÉRT Lelki cipő hétről hétre­ ­ » DEMETER VIRÁG KATALIN » Szabó Adél Júlia segédlelkészként került 2007-ben a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház­­községhez, amelynek egyik saroképü­letében működött akkoriban az Erdélyi Magyar Ifjak és a Turulmadár Ifjúsági Iroda is, így került kapcsolatba és is­merkedett meg fiataloknak szóló sok­oldalú tevékenységükkel, illetve Furus Leventével, akivel néhány éve immár házastársakként irányítják, szervezik a Berde Múzsa Kört. Programjaik az el­méleti tudást, a kézművesség, a hagyo­mányos foglalkozások megismerését, illetve a játékon keresztül való lelki fejlődést egyaránt szolgálják. A névvá­lasztás nem véletlen, Adél ugyanis a Berde Mózes Unitárius Kollégiumban végezte tanulmányait. Felidézte, La­borfalva jeles szülötte ingyen cipőt jut­tatott a szegény sorsú diákoknak (birto­kainak jövedelméből kolozsvári, tordai és székelykeresztúri iskolák tanulóit segítette - szerk. megj.), ők ennek min­tájára inkább lelki táplálékot kínálnak, lelki cipóval szeretnék segíteni az arra rászorulókat. Jó hangulatban, közösségben kezdetben Deregus Ildikóval vezették a tevékenységeket, s közben cserélődött ugyan a gyermekekkel foglalkozó ön­kéntesek köre, ám máig az a cél, hogy a velük közösen töltött idő ne csak hasz­nos legyen, de jó hangulatban is teljen. Vannak olyan gyermekek, akik a kezde­tek óta részt vesznek a foglalkozásokon, már a tinédzserek, és látjuk, tapasztal­juk a fejlődésüket - mutat rá Adél. A kör „szellemi anyjaként” arra törekszik, hogy családias hangulatban teljenek az általa vezetett tevékenységek, hiszen 7 és 14 év közötti pártfogoltjaik szerény anyagi körülmények közt élnek, árvák, külföldön dolgozó szüleik hiányában a nagyszülőkkel élnek vagy szüleik el­hagyták őket. Az árvaság valamilyen formában mindenkinél jelen van, és általában nincs olyan felnőtt, szülő a közelükben, aki figyelne rájuk. Ezért találkozásain­kat rendre azzal indítjuk, hogy minden­ki elmeséli, mi történt vele az előző napokban, legyen az jó vagy rossz. Egyébként soha senki nem kérdezi őket erről - fejti ki. Jó példaként említi, mi­lyen élményt jelentett a gyermekeknek egy vendéglői látogatás, a fehér abrosz és a szép teríték, a kés használata, a ka­rácsonyfa díszítése vagy az ünnepek és az azokra való felkészülés, a családias hangulatú foglalkozások. Ezeket így megélni máshol nem adódik lehetősé­gük-fűzi hozzá. Alapítóként Adél nem véletlenül ra­gaszkodik ahhoz, hogy ezeket az élmé­nyeket megossza másokkal is: ő maga félárván nőtt fel, édesapját 4 éves korá­ban veszítette el, s a nagyszülői gondos­kodás és szeretet ellenére a teljes család hiányát mindig érezte, különösen az ünnepek, karácsony idején. Ha nem is mondja ki, de szavaiból kicseng az árva gyermekek igénye, hogy szeressék, fogadják el őket. Ugyan­akkor az árvaságból adódik számtalan negatívum, amelyekkel ha nem foglal­koznak tudatosan, az egy egész életre kihat. „Emiatt figyelek különösen ezek­re a gyermekekre, mert tudom, miként éltem meg magam ezt a helyzetet.” Fejlesztő foglalkozások a változatosság jegyében A Berde Múzsa Kör tevékenységeinek visszhangja pozitív, a visszajelzések is jók, az ötletgazdáknak pedig már-már nem is kell népszerűsíteniük a lehető­séget, a pedagógusok gyakran maguk ajánlják a leendő csapattagokat - vázol­ja Furus Levente. A Turulmadár Ifjúsá­gi Iroda pedagógus végzettségű elnöke megjegyzi, nem a klasszikus délutáni foglalkozást ajánlják, ami csak a házi feladatok megoldására korlátozódik, tevékenységük sokrétű, éppen ezért egyre több önkéntesre, oktatóra van A SZERZŐ FELVÉTELE szükségük. A heti találkozók tulajdon­képpen a tanulás kiegészítői: a gyer­mekek a viselkedésformákkal, kultú­rával, népszokásokkal, ünnepekkel, a testi és lelki higiéniával ismerkednek. Sepsiszentgyörgyön pillanatnyilag 18, Kökösben 14, Nagyajtán és Középajtán pedig 20-20 diák csatlakozott a prog­ramhoz. Az oktatás-nevelés mellett ki­­kapcsolódásra, élménygyűjtésre is le­hetőséget biztosít a kör: sok gyerek ily módon tapasztalhatta meg először, mi­lyen a táborozás, volt, aki a Berde Mú­zsa Körnek köszönhetően hagyta el első ízben szülőfaluját, egy népes családban nevelkedő gyermek pedig velük tapasz­talhatta meg először, milyen is ágyban aludni. Nehéz a sorsuk és különböző is, ám ezek a gyermekek hihetetlenül tud­ják erősíteni egymást - jegyzi meg Adél. Ebben az évben egyébként sok elha­gyott gyermek csatlakozott hozzájuk, mindannyian családra vágynak, az ad­venti időszakban készült rajzaik erre engednek következtetni. Adél számára egyszerre volt megrázó és szomorú él­mény, ugyanakkor ez erősíti meg ben­ne: éppen az a jó a Berde Múzsa Körben, hogy arra összpontosítanak, egy család legyenek. Megértő közeg, segítő társak S hogy mi a legjobb a Berde Mózsában, azt maguk a gyermekek mesélték el egy márciusi délutánon a nőnapi és márci­us 15-i foglalkozásokat megelőzően. So­kan a vidéki csoportokkal való találko­zásoknak örülnek, a kirándulásoknak és a táboroknak, mások annak, hogy jó a társaság, hogy megértőek és segítő­készek a többiek - sorolják, de gyakran hangzik el az is, hogy itt lehetőségük van a kibontakozásra, az ismerkedés­re, a jó beszélgetésekre. Egy lánynak az tetszik a legjobban, hogy akár jót vagy rosszat mesél, elfogadják a többiek, s ha hibáznak, azt igyekszenek közösen ki­javítani. Egy kisfiú mintegy zárszóként megjegyzi, az a fontos, hogy itt senkit nem ér megkülönböztetés. Éppen szolgálatos oktatójuk, Gáspár Anett Vivien öt éve tagja a csapatnak, azt tapasztalta, a hozzájuk járó gyermekek sokkal nyíltabbak lesznek a közösség­ben és azon kívül is, kreativitásuk, sze­mélyiségük egyre jobban kibontakozik. Bedőházi Róbert, aki két éve önkéntese a Turulirodának, korábban gyermekott­honokban is megfordult. Segítő szakmát végzett, ezért is viseli szívén a gyerme­kek sorsát. Oktatóként olyan nagy csa­ládot fedezett fel a gyermekekben, ahol mindenki megmutathatja magát, ahol al­kalom adódik a problémák megbeszélé­sére, de tapasztalatcserére, fejlődésre is. Nem adják fel A programot működtető civil szervezet, a Turulmadár Ifjúsági Iroda pályáza­tok révén igyekszik előteremteni az anyagiakat többek közt a Berde Múzsa Kör foglalkozásaira is. Beszélgetésünk idején azonban - március elején - még egyetlen szerződést sem tudtak aláírni, bár volt tavaly megnyert pályázatuk, hiszen még nem volt elfogadott költ­ségvetése az országnak. A szükséges anyagiakat egyébként is nehezen tud­ják előteremteni. Amit kapnak, gyak­ran apránként, pályázatokból vagy a jövedelemadókból felajánlott 2 százalé­kokból gyűjtik össze, és ez messze nem elegendő a működéshez. Hozzáfűzi, ennyi gyermeknek tábort szervezni mintegy 10 ezer lejes kiadást jelent, s ezt előteremteni komoly kihívás. Habár a megyeszékhely és három falu gyer­mekeivel foglalkoznak, jelen pillanat­ban sem a megyei, sem pedig a helyi önkormányzatok nem támogatják költ­ségeiket, oktatóik mindannyian önkén­tes munkát végeznek. A megyeszékhely önkormányzata korábban a Lábas Házban biztosított a szervezetnek székhelyet, ám ez a lehe­tőség is megszűnt, így most bérelt helyi­ségben zajlanak a tevékenységek. Civil szervezetként fontosnak tartják, hogy a megszerzett forrásokat helyi vállalko­zóknál költsék el, s ily módon a helyi gazdaság fenntartásához is hozzájárul­janak.­­ Ahhoz, hogy ez a program mind a négy településen jól működjön, hogy biz­tosíthassuk a két-három napos tábort, il­letve a kirándulásokat, évente legalább 25-30 ezer lejre lenne szükség. Bizo­nyos kiadások nagyon magasak lettek, az utaztatás és a fogyóanyagok nagyon megdrágultak - sorolja Levente. Elis­meri, olyan szervezetet működtetnek, amely számtalan programot futtat, az előző évi költségvetésük 95 százalékát pályázati forrásokból fedezték, s ez nem feltétlenül egészséges - teszi hozzá. Amikor tehetik, az alapítók maguk is hozzájárulnak a szükséges eszkö­zökkel, anyagokkal tevékenységeik le­bonyolításához, ám ez már több, mint önkéntesség - vélekedik Adél. Elismeri, aggodalommal tölti el őket a bizony­talanság, ennek ellenére azonban fel sem merül a kérdés, hogy bezárják a Berde Mózsa Kört - szögezi le bizako­dóan, hiszen fogyóanyaguk még van, oktatók úgyszintén, újabb programokat találtak ki, és terveik is vannak a foly­tatáshoz. A Turulmadár Ifjúsági Iroda saját birtokán szeretnének létrehozni egy olyan oktatóközpontot, ahol külön­féle foglalkozásokkal, mesterségekkel ismerkedhetnének a gyermekek, ahol életszerűen lehetne tanítani őket, mert úgy látják, erre van leginkább igény a mai virtuális világban, az a fontos, hogy itt senkit nem ér megkülönböztetés - Hiszem és tudom, hogy a gyer­mekkor milyensége kihat az egész későbbi életre - fogalmaz Adél, ezért vágtam bele a foglalkozásokba. Fon­tos, hogy minél egészségesebb lelküle­tű embereket neveljünk a Berde Múzsa Körben, hogy amivel ott gyarapodnak, egy életen át szolgálja őket, függetle­nül attól, hogy később visszakapcso­­lódnak-e vagy sem a szervezet mun­kájába. Ha szebbé tudod tenni valaki gyermekkorát, ha kicsit el tudsz venni ezeknek a gyermekeknek a gondjából, akkor már jót cselekedtél. És nagyon gyakran nem is az anyagiakon múlik, hogy valakin segíteni tudjunk - össze­gez bizakodóan. Szabó Adél Júlia és Furus Levente Élménygyűjtésre biztosít lehetőséget a nyári tábor is

Next