Háromszék, 2019. április (31. évfolyam, 8659-8679. szám)

2019-04-08 / 8665. szám

zJP Háromszé 2019. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ KÖZELET Csoma-zarándoklat Csomakőrösön 1 . Percze László, Magyaror­szág Csíkszeredai főkonzu­látusának konzulja ünnepi beszédében Csom­a Sándor ku­tató-zarándok munkásságát méltatta. 12 ezer kilométert tett meg, 12 idegen nyelvet ta­nult meg, míg a magyarság őshazáját kutatta. Célját nem érte el, de kimagasló örökséget hagyott hátra, példaképet mu­tatott mindannyiunk számára -hangoztatta. Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője a ma­gyarok és ujgurok többé-ke­­vésbé igazolt rokonságából kiindulva példázta a kínai és a hazai többségi nemzet által hirdetett „mi voltunk itt előbb” eszmét. Mindkét országban azt állítják, példaértékűen oldot­ták meg a kisebbségi kérdése­ket, míg a valóságban minden erőt bevetnek a nemzeti ki­sebbségek beolvasztására. Cso­rna munkássága példaértékű arra vonatkozóan is, hogy saját néped érdekében nagyot lehet cselekedni azáltal is, hogy el­fogadod mások kultúráját - je­lentette ki. Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke ugyancsak példaértékűnek, a mai napokban is követendő­nek nevezte Csorna munkás­ságát. Úttörő és kutató volt, akinek szellemiségét meg kell őriznünk, továbbadnunk - emelte ki. Az ünnepi beszédeket köve­tően önkormányzatok, egyhá­zak, civil szervezetek, iskolák képviselői helyeztek el koszo­rúkat Csorna Sándor mellszob­ránál. Az ünnepségen közre­működött a kovásznai ifjúsági fúvószenekar K­ertész Barna ve­zényletével, Olasz-Szabó Soma debreceni színművész Remé­­nyik Sándor Nagy magyar táj című versét adta elő, fellépett Kanalas Éva énekművész és a csomakőrösi általános iskola tanulóinak csoportja. A koszorúzás után az ese­mények a Csom­a Sándor-em­­lékháznál folytatódtak. Itt Bende Tamás csomakőrösi lel­kipásztor köszöntötte az egy­begyűlteket. A csomakőrösi­­ek, karöltve a kovásznaiakkal kötelességüknek érzik Csom­a Sándor szellemiségének őrzé­sét, ennek továbbadását a jövő nemzetségei számára - jelezte beszédében. Köszönetet mon­dott mindazoknak,akik ebben a munkában, a Csoma-napok szervezésében részt vállalnak, külön kiemelve Szebeni-Szabó Norbert hozzájárulását a cso­makőrösi múzeum anyagá­nak bővítésében, újításában, a tárlat gyűjteményének mai korhoz illő, modern bemutatá­sában. A Csoma-emlékháznál ke­rült sor a Csoma-emlékérem átadására. A rangos elisme­rést idén dr. Szergej G. Botalov régész-történész vehette át. A tudós-kutatót dr. Csáji László Koppány budapesti kulturális antropológus méltatta. Mint elmondta, az orosz szakember a korabeli magyarság Urál ré­gióbeli, kazah-sztyeppei régé­szeti emlékeinek kutatásában vállalt szerepével érdemelte ki a kitüntetést. Botalov felszóla­lásában egyszerűen mondta ki: a munkája során „belesze­retett” a magyarokba, számá­ra ez egy fontos felismerés, re­méli, az érzés kölcsönös. A Csoma-napok záróbeszé­dét a Csoma-egyesület elnöke, Gazda József nyugalmazott tanár tartotta. A helyszínen fújdogáló szelet metaforiku­san illesztette mondataiba: a magyarság a történelmi ellenszél pillanatait éli meg, amikor sok erő azon mű­ködik, hogy gyökereink ki­­tépessenek, eltöröltessék a múltunk. Ennek ellenére mi a gyökerekből táplálkozunk, hisszük, hogy a gyökerek tarthatnak meg - hangoztatta beszédében, melynek során köszönetet mondott mind­azoknak, akik dolgoznak a Csoma-örökség éltetésében, továbbvitelében, a Csoma-na­pok szervezésében. A csomakőrösi eseménye­ket ünnepi ebéd követte Ko­­vásznán. Este a fürdőváros művelődési központjában ke­rült sor a debreceni Ady Endre Gimnázium X. D osztálya kö­zösségének előadására. Később Csomakőrösön a kultúrházban a pápai Musical Stúdió Zenés étlap című műsorát tekinthet­ték meg az érdeklődők. BOKOR GÁBOR FELVÉTELE Gazda József átadja a Csoma-emlékérmet Újjászülethet az állomási tó Ismét csónakázhatnak majd a sepsiszentgyörgyiek és az idelá­togatók az állomási tavon: az önkormányzat elkészíttette a tó felújításának megvalósíthatósági tanulmányát, és pályázni fog arra, hogy a már évek óta elhanyagolt terület újra kedvelt kikap­csolódási hely legyen. DEMETER J. ILDIKÓ : A terveze­tet Tóth-Birtan Csaba alpolgár­mester ismertette: a jelenlegi gaz helyett gondozott zöldöve­zet lesz, a tó körül kivilágított sétány, futópálya, valamint labdázó-, pihenő- és illemhely várja majd a közönséget, lesz egy kisebb parkoló és kávézó is, amit természetesen nem a polgármesteri hivatal működ­tet, hanem bérbe fogják adni. Az egész beruházás becsült értéke 17,66 millió lej, de ebből csak 10,8 millió lejt lehet le­hívni, mert a víztükörre nem adnak támogatást. Ezt tehát a város saját költségvetéséből kell megvalósítani (amely­nek tervezetét már közvitára bocsátották), és nem lesz egy­szerű, hiszen az egész med­ret újra kell szigetelni ahhoz, hogy az eb­ből felpumpált víz ne szivárogjon el, új gépházat is kell építeni. Az új rekreációs telepet sokan és régóta vár­ják már, a felújítás azonban nem lesz teljes: a szigetet és a rajta levő leromlott épületet az önkormányzat nem tudta megvásárolni, mert a tulajdo­nos elégedetlen volt a hivatalos felértékelésben megszabott ár­ral - a sziget tehát bizonytalan időre kimarad a felújításból. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Lehet majd csónakázni a­z állomási tavon el múlt hét Megáll az ész!... M­ikor olyanokat hall az ember, mint amit a Bákó megyei rend­őrfőnök mondott a 112-es sürgősségi hívószám használatá­val kapcsolatban. Egy rádióműsorban kijelentette ugyanis, hogy a hölgyeknek egy pofon miatt kár éjnek idején a rendőrséget riadóztatniuk. Tessenek vigyázni, nem mindegy, miért és mikor hívjuk az említett számot, mert ha potyára tesszük, akár tetemes büntetést is nyakunkba sózhatnak. Ha már nagyon telefonálhatnékjuk van a megpofozott nőknek, várják meg a reggelt. A főnök úr tud jó tanácsok­kal szolgálni, hisz már tíz éve szolgál és véd a rendőrségnél. Szerinte a nők túlzásba esnek, mikor egy éjszaka elcsattanó pofon miatt máris a rendőrséget riasztják. Várják meg esetleg, míg szerető férjük félig agyonveri, és akkor már nyugodtan kérhetnek segítséget. (Ha még tudnak). Mert a 112-t olyan esetekre találták ki, amikor egy ember éle­te veszélybe kerül. De hátha az illető hölgy megérdemelte az atyainak nevezhető férfi pofont? Akkor egyáltalán ne reklamáljanak, hanem könyveljék el a pofon nevelő hatását, jól gondolják meg, és máskor ne tegyenek rossz fát a tűzre? Megtörténhet az is, ami a székely emberrel megesett, aki lekevert egyet az asszonynak, és mikor megkérdezték, miért tette, azt válaszolta, hogy ha ő nem is tudja, miért adta, de a felsége csak tudja, hogy miért kapta. És ilyen estben miért kellene hív­ni a 112-t? Különben a férfiak hátrányban vannak a nőkkel szemben, mert nekik fordított esetben szégyen lenne telefonálgatni, ha például a feleség későn hazaért férjét nem virágcsokorral fogadj­a, és néhány jól irányzott ütéssel próbálja emlékezetesé tenni számára az elmúlt szép estét. A rendőrfőnök még más útmutatással is szolgálhatott volna. Pél­dául, hogy olyan esetben, mikor nyoma marad az ütlegelésnek, jobb inkább törvényszéki orvoshoz vagy válóperes ügyvédhez telefonozni. És egyáltalán azt is kellene tisztázni, hogy mikor kerül veszélybe egy ember élete? Egy kézbe vett konyhakés fenyegetést is jelenthet, de utó­lag azt lehet mondani, hogy a gyanúsított csak kenyeret akart vágni, és nem az élettársa nyakát. Még jó, hogy megkezdődött az európai parlamenti választási kampány, és emiatt már komolyabb dolgok is akadnak, amivel foglalkozni kell, de amitől szintén megáll az ész. A szociáldemokraták a nyugdíjasoknak küldtek egy értesítést hatalmas kormányzási sikereikről (nem vicc!). Ez tartalmazott egy kérdőívet válaszra váró kérdésekkel. Első pontja talán a legkomo­lyabb, mégpedig: „Milyen mértékben értenek egyet azzal az USR­­PLUS- (Mentsétek meg Romániát és Szabadság, Egység, Szolidaritás Párt) szövetség javaslatával, amely különadóval sújtaná a paszulyt, hogy ezáltal csökkenjen a purcintások mennyisége, ami igen erősen szennyezi a levegőt”. A pártszövetség ilyen javaslatáról hivatalosan nem tudni, de Dragneaék jól ráijeszthetnek a nyugdíjasokra, akiknek húsra nem futja, csak fuszulykára. Ezért majd azok rájuk szavaznak. A liberálisok sem állnak sokkal magasabban választási kampá­nyuk színvonalát tekintve. Vezérük, Ludovic Orbán az ősi ortodox hitet védve, a volt miniszternő, Lia Olguţa Vasilescu és Claudiu Manda (parlamenti képviselő) lakodalma kapcsán jelentette ki, hogy azon most a nagyböjtben (!) mindazok a vörös pestisesek vettek rész, akik fél téglával verték mellüket a családért tartott népszavazáson. Pedig a párocska az egyházi esküvőt még a nagyböjt kezdete előtt tartotta a szerelmesek, Dragobete napján, amelyiken a madarak is eljegyzik egymást, nemcsak a jómadarak. Ezek a hitetlen pogányok nem érdemlik meg azt, hogy vezessék Romániát! - dörögte Orbán. Ezzel azt sugallta, hogy ők, liberálisok viszont igen. Orbán úr azt is sugalmazta, hogy az ötszáz vörös pestises a böjt idején jól szórako­zott a lakodalomban, sőt, az új házasok nem tartózkodtak a világi és testi örömöktől, és még arra is vetemedhettek, hogy bűnös mó­don megtartsák a nászéjszakát. Valószínű, hogy meg is ülték (vagy feküdtek?), mert csak két nappal később és késve indul(tak) el Craio­­váról Bukarestbe, hogy képviselői hivatását gyakorolja az újdonsült férj. Ezért aztán Manda önfeláldozóan 125 km/órával száguldott egy helységben, amiért a szívtelen rendőrök megbüntették és elvették a hajtási jogosítványát. És most Olgácska fel van háborodva, hogy ebből világra szóló hír kerekedett! És ilyeneket látván, hallván, ne álljon meg az ész? KUTI JÁNOS

Next