Háromszék, 2019. május (31. évfolyam, 8681-8706. szám)
2019-05-02 / 8681. szám
Szemétnézőben a Sepsi Zöld Úton VÁRYOS PÉTER FELVÉTELE Tavasz van, előkerültek a bringák, az elszántak-elhivatottak már túrázni is elindultak. Elsőként, bemelegítőnek, a Sepsi Zöld Úton tettek egy kört. Aztán szóltak, hogy alkalomadtán, de lehetőleg még mielőtt a növényzet szemérmesen eltakarja, nézzem meg a szemetet. Ami a Sepsi Zöld Út mentén a falvak közelében látható. A szemetet, ami rondítja a tájat, szennyezi a környezetet, mérgezi az emberi lelket. Elmentem. Bőségesen dokumentáltam a látottakat. Kiábrándultam. És jó sok kérdést is megfogalmaztam.»6 SZENT GYÖRGY NAPOK Angyalok, emberek, mesehősök A Szent György Napok kulturális hetének fontos részét képezték idén is a gyermekközönséget célzó rendezvények, bábelőadások. A sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház előadásai mellett a kolozsvári Puck Bábszínház, a pécsi Márkuszínház, a budapesti Fabók Mancsi, és a debreceni Vojtina Bábszínház produkcióit láthatta/láthatja a közönség. NAGY B SÁNDOR : A kolozsvári Puck Bábszínház Decebal Marin által rendezett Angyalok utcája című előadásának első képei varázslatos élményt ígérnek. A nosztalgikus hangulatokat idéző díszletek között a legapróbb részletekig kidolgozott marionetteket látunk, rendkívül szuggesztív a zene, a kisvárosi házsorok előtt-mögött járkáló színészek pedig annyira finoman használják a bábukat, hogy szinte a lélegzetvételüket is érzékeljük a megjelenített figuráknak. »( FOTÓ: KRISTÓF. HUNOR Jelenet a Három tölgyfa tündére című előadásból Meggyalázták az Úz-völgyi első világháborús osztrák-magyar katonatemetőt. Ostobán, erőszakkal, fütyülve jóérzésre, kegyeleti szempontokra. Kihasználva a Hargita és Bákó megye közötti rendezetlen határvitát a Kárpátokon túli Dormánfalva önkormányzata nekilendült és elkészítette az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét Úz völgye katonai sírkertjében. Noha a település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik, s a kegyhely gondozója és tulajdonosa maga a szentmártoni önkormányzat, mi több, a román és a magyar állam közötti egyezmény értelmében a hadisírokat érintő bármilyen beavatkozás kizárólagosan a két fél beleegyezésével történhet, mindez nem érdekelte a dormánfalviakat. Ők ugyanis vitatható, „kételyes” körülmények között elfoglalták a bekerített magyar sírkertet, s önkényesen felállítottak ötvenkét betonkeresztet és egy nagyobb méretű, szintén betonból készített ortodox keresztet. Mindezt vasárnap hozta nyilvánosságra közösségi oldalán a háromszéki Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület. Elindult a lavina, értelemszerűen, az internetes híreket követték a politikusok felháborodott nyilatkozatai. Joggal, megalapozottan természetesen. Miközben mindez nyilvánvalóan egy újabb, szinte minősíthetetlen közösségi megalázás, fondorlat, néhány kérdésre azért érdemes választ keresgélni. A tájékoztatásokból ugyanis kiderül, hogy a Hargita megyei önkormányzati illetékesek tudtak arról, hogy a dormánfalviak miben sántikálnak, ám csendben kívántak intézkedni, megoldást keresni a kibontakozó, botrányos helyzetre. Ez azért is érthetetlen, mert az Úz-völgyi katonatemetőt nemzetközi, diplomáciai egyezmények is oltalmazzák, és nehéz olyan szempontot, érvet, de akár jogszabályt is felmutatni, melynek szellemében a dormánfalviak nyugodtan kivitelezhetik aljasságukat. Mégis, ők javában építkeztek, s a csíki választottak hallgattak. S közben napok, hetek alatt gyarapodtak a betonkeresztek Úz völgyében, s ez idő alatt sokan láthatták, hogy valami nagyon nincs rendjén. Feltehető a kérdés, többeknek, köztük a most hangosan jajveszékelő Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnöknek, Gergely András csíkszentmártoni polgármesternek s mindazoknak, akik csendben lapultak: mire vártak? Miért nem hozták nyilvánosságra már a legelején, amikor a dormánfalviak ármánykodni kezdtek az Úz-völgyi katonatemető tulajdonjogával, illetve betonozni kezdtek a sírkertben, hogy baj van? Amikor könnyebb lett volna bármit tenni, megakadályozni, mint most, amikor már állnak a betonkeresztek és szervezik az avatóünnepséget? Mire vártak, miért hallgattak? Hogy Kelemen Hunor levelét megírja a húsvéti vakációját töltő kormányfőnek? Hogy legyen egy újabb ügy, amelynek megoldásához ismételten egyezkedni kelljen a szociáldemokraták csúcsvezetőivel? Megaláznak, kisemmiznek következetesen. Ég a ház. Eközben néhány politikus mégis úgy véli, nem kell azonnal hívni a tűzoltókat, ráérnek még, elég, ha kampányban tárcsázzák a segélyhívó számot. MÓZES LÁSZLÓ :ai máról holnapra ■■■ Úzvölgyi kései sirató ÚZ-VÖLGYI KATONATEMETŐ Történelemhamisítás titokban Államközi egyezményt megsértve, kétes jogi és közigazgatási eszközökkel állított fel világháborús emlékművet és 52 román katonai keresztet a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmăneşti) város önkormányzata a Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgyi magyar leurdriatemetőben. A történtekről, valamint a május 17-re nagyszabású, katonai felvonulással tervezett avatóról a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület számolt be hétfőn. Az ügyben Hargita Megye Tanácsa közigazgatási úton próbál ellenlépéseket tenni, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kormányfőhöz fordult, az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bíróság elé viszi a kérdést, a Magyar Polgári Párt pedig diplomáciai úton lép fel.5 Tejfeldolgozó üzem létesül Kézdivásárhelyen 2,2 millió eurós európai uniós pályázatot sikerült megnyerni, amelyből saját tejfeldolgozót létesítenek, és amelynek kapuján a remények szerint 2020-ban gördülhet ki az első autó, tele Kézdivásárhelyen gyártott tejtermékkel - jelentette be Fejér László Ödön szenátor a múlt héten az 1. ipari parkban megtartott sajtótájékoztatón, melyen a Kézdi Lado Coop szövetkezetbe tömörült kézdiszéki állattartó gazdák is szép számban jelen voltak. SOCHOM ISTVÁN : A szenátor elmondta: amikor négy esztendővel ezelőtt, 2015. október 29-én kilenc alapító taggal létrehozták a tejszövetkezetet, nagyon kevesen hittek a sikerben, de tudták, hogy más választásuk nincs. Nem ijedtek meg, nem adták fel. Partnerkapcsolatokat alakítottak ki, szövetségeseket kerestek, és átsegítették egymást a nehezebb időszakokon. Egy dédelgetett célt tűztek maguk elé: mihamarabb elérni, hogy ne Hargita megyében gyártsák termékeiket, hanem Kézdivásárhelyen egy saját tejfeldolgozóban. »2