Háromszék, 2019. május (31. évfolyam, 8681-8706. szám)
2019-05-02 / 8681. szám
SZENT GYÖRGY NAPOK 2019. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK SZÉKELYFÖLDI HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSZET Köllő Miklós kulturális tájképei • Kortárs vidéki székely építészet a megtartó székely kultúrtájban - ezzel a témakörrel ismerkedhettek azok, akik hétfő délután a Keresztes-házban Küllő Miklós gyergyócsomafalvi építész kötetére, illetve a Larix Stúdió építészműhely sepsiszentgyörgyi kiállítására voltak kíváncsiak. MÓZES LÁSZLÓ » A csend építészete - ökoregionális építészet a székely kultúrtájban című kiállítás a gyergyószentmiklósi Larix Stúdió díjazott és elismerésre jelölt munkáit mutatja be (naponta 10-16 óráig látogatható vasárnap délutánig). Köllő Miklós Mesélem a házam című könyvében arról a „szellemi útról” ír, melynek során építészként továbbgondolta, illetve átalakította családja számára nagyszülei gyergyócsomafalvi házát. Surány István, a Csíkszeredai Hargita Népe napilap főszerkesztője a tárlatmegnyitón megjegyezte, a rendezvény méltó helyszíne a Kós Károly által 1913-ban tervezett Keresztes-ház, illetve idézett Kós Károly székely házra vonatkozó gondolataiból. „Külseje méltóságosan egyszerű, becsületes szerkezettel, kevésfajta anyaggal felépítve, cifrálkodás nélkül komoly; belseje színes, de nem rikító, vidám, de nem léha, gazdag, de nem hivalkodó. És mindenekelőtt magyar, sőt székely”. Sarány István hozzátette, Köllő Miklós kötetében saját Köllő Miklós, Kázmér Miklós, Sarány István székely házának történetéről ír, anyaga cikkenként megjelent napilapjukban is. Házát nagyszüleitől örökölte, s úgy alakította át, hogy megtartsa „székely, hagyományos, kultúrtájba illő jellegét”, magyarázta, s utalt az építész gondolatára, miszerint „A hagyomány folyamatosan változik: ami ma innováció, az holnap tradíció. Az illeszkedés a fontos”. Köllő Miklós építészete egy átfogó spektrumban helyezkedik el, nem kizárólagosan a restaurálások vagy új épületek tervezése említhető, hanem építőművészről beszélhetünk - hangoztatta Kázmér Miklós építész, egyetemi tanár. Hozzátette: Köllő Miklós nem népi építészetet művel, hanem megteremtette saját architektúráját, egy öntudatosan vállalt feladatot teljesít azáltal, hogy épületei beleilleszkednek a székely népi építészeti, illetve városi környezetbe. Arra buzdította a jelenlévőket, látogassanak meg minél többet a pannókon - a „kulturális tájképeken” - bemutatott épületekből. Köllő Miklós ismertette a bemutatott terveket, megemlítve, hogy építészirodájuk a közösségi építészetre fókuszál. Szerinte műemlékeink szakszerű helyreállításához nagyon fontos lenne további szakembereket felnevelni, ám ha egy közösség magáénak érez egy problémát (példaként a Csobot-hegyi Szent Anna-kápolnát említette), lehetetlen helyzetben lévő épületeket is meg lehet menteni. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Újraszabják a divatot Rendhagyó divatbemutatónak adott helyet április 28-án a sepsiszentgyörgyi Szimpla kertvendéglő: diáklányok vonultak fel diáklányok által tervezett öltözetekben, s ha némelyiken az anyák meg is hökkentek, tizen- és huszonéves viselőik elmondták, hogy bizony szívesen járnának máskor is ilyen egyedi ruhákban. Volt közöttük hétköznapi, bulizós és estélyi, sőt olyan is, amit fejjel lefelé is fel lehet venni, így - alkalomtól függően - ruhaként vagy nadrágként is szolgálhat, ami igazán praktikus ötlet. A legjobb hír pedig az, hogy az iskolás divattervezők - a KreaKids Stúdió sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi tanítványai, köztük két kislány, akik a saját maguk által készített ruhákban jelentek meg a kifutón - nem csupán friss szemléletből és kreativitásból adtak ízelítőt, hanem környezettudatosságból is, hiszen a legextravagánsabb öltözetek is levetett, használt ruhák, maradék anyagok felhasználásával készültek. A megnyitón egyébként elmondták, hogy a divat a második legszennyezőbb iparág a földkerekségen, ezt a megdöbbentő tényt is tudatosítani kell, ha komolyan gondoljuk, hogy élhető világot akarunk magunknak és gyermekeinknek. (demeter) Egyszerűbben, egészségesebben élni Műépítészként dolgozott, majd elvégezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festészet szakát. Táplálkozásterapeuta, a hulladékmentes élet hirdetője, előadásokat tart, könyveket ír. Otthon egyszerűen című kötetét mutatta be vasárnap délután a Szimplában Kováts Gizella, és bizony sokan voltak kíváncsiak - nemcsak fiatalok, de idősebbek is - a környezettudatos életmódot hirdető szakemberre. FARKAS RÉKA » Rendkívül hasznos kis könyvről van szó - vezette fel a beszélgetést Várkonyi Eszter -, amely nemcsak elméleti szinten tárgyalja a kérdést, de konkrét javaslatokkal, tippekkel szolgál, és rávezet arra, hogy ami egészséges, az jó a környezetünknek, a lelkünknek, ráadásul többnyire olcsón, egyszerűen előállítható. Kováts Gizella elmondta, egy egészségügyi probléma csodálatos megoldódása kapcsán kezdett foglalkozni a kérdéssel, könyve első része a táplálkozással foglalkozik, melyre meglátása szerint kihat lelkiállapotunk honnan, milyen körülmények közül származik a nyersanyag, milyen hangulatban készül az étel, mérgesen vagy vidáman fogyasztjuk azt. Az adalékanyagok többnyire valamilyen haszonszerzés céljából kerülnek a nyersanyagokba, ételekbe, és épp ezért negatívan hatnak a fogyasztókra is - magyarázta. Bár elsősorban vegán receptekkel szolgál, mint fogalmazott, a hús is lehet egészséges, a kontextustól függően. Nagyon fontos lenne azonban, ha táplálékunk legalább fele élő, nyers lenne, amit mi termelünk vagy vásárolunk a piacról, ezek élő enzimeket, élő katalizátorokat tartalmaznak, amelyeknek gyógyító, betegségmegelőző hatásuk van. Életünk ütemén is lassítanunk kellene, mert mindent, amit lerövidítünk, be kell valamilyen módon pótolnunk, ezért vesznek el egészségünkből például a gyorsételek - magyarázta. A kötet második felében házi kozmetikumokat mutat be, természetes anyagokból készült tisztálkodó és tisztítószereket, amelyeket maga kísérletezett ki, és amelyeket nemcsak kipróbált, de rendszeresen használ is családjával. Bízni kell a természet gyógyító erejében - fogalmazott. A harmadik részben a hulladékmentes életmódra szolgál tippekkel, abból indul ki, hogy az a műanyag, amit eldobunk, visszakerül az élelmünkbe, vizünkbe. Magunknak kell elkezdenünk a változást - például nem kell minden zöldséget, gyümölcsöt műanyag zacskóba csomagolni az üzletben vagy piacon - és kiderül, nem is olyan nehéz. A rossz szokásokat, beidegződéseket leküzdeni nem egyszerű, de ha belső indíttatásunk megszületett, információhoz könnyen hozzáférhetünk, és megtapasztalhatjuk, hogy a természetkímélő életforma nem kíván többletenergiát, sokkal egészségesebb és olcsóbb is. Kováts Gizella nemrég költözött Kolozsvárról Sepsiszentgyörgyre, és tervei közt szerepel, hogy ősztől iskolákban tart előadásokat a hulladékproblémákról, az egészségesebb táplálkozásról. Komposztládák kihelyezését javasolja az oktatási intézményekbe, hogy az ételmaradékot komposztálni lehessen, és a keletkező termőföldet a gyerekek fel tudnák használni például kertészkedésre. A pénteken megnyíló vásárban standja lesz terapeutikus festőműhellyel. Egyesületének gyűjt adományokat, ugyanott megvásárolható lesz könyve is. Várkonyi Eszter és Kováts Gizella