Háromszék, 2019. május (31. évfolyam, 8681-8706. szám)

2019-05-02 / 8681. szám

SZENT GYÖRGY NAPOK 2019. MÁJ­US 2., CSÜTÖRTÖK SZÉKELYFÖLDI HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSZET Köllő Miklós kulturális tájképei • Kortárs vidéki székely építészet a megtartó székely kultúrtájban - ezzel a témakörrel ismerkedhettek azok, akik hétfő délután a Keresztes-házban Küllő Miklós gyergyócsomafalvi építész kötetére, illetve a Larix Stúdió építészműhely sepsiszentgyörgyi kiállítására voltak kíváncsiak. MÓZES LÁSZLÓ » A csend építészete­­ - ökoregionális építészet a székely kultúrtájban című kiállítás a gyergyó­­szentmiklósi Larix Stúdió díjazott és elismerésre jelölt munkáit mutatja be (naponta 10-16 óráig látogatható vasár­nap délutánig). Köllő Miklós Mesélem a házam című könyvében arról a „szellemi útról” ír, melynek során építészként továbbgon­dolta, illetve átalakította családja szá­mára nagyszülei gyergyócsomafalvi házát. Surány István, a Csíkszeredai Hargita Népe napilap főszerkesztője a tárlatmegnyitón megjegyezte, a ren­dezvény méltó helyszíne a Kós Károly által 1913-ban tervezett Keresztes-ház, illetve idézett Kós Károly székely házra vonatkozó gondolataiból. „Külseje mél­­tóságosan egyszerű, becsületes szerke­zettel, kevésfajta anyaggal felépítve, cif­­rálkodás nélkül komoly; belseje színes, de nem rikító, vidám, de nem léha, gaz­dag, de nem hivalkodó. És mindenek­előtt magyar, sőt székely”. Sarány István hozzátette, Köllő Miklós kötetében saját Köllő Miklós, Kázmér Miklós, Sarány István székely házának történetéről ír, anyaga cikkenként megjelent napilapjukban is. Házát nagyszüleitől örökölte, s úgy alakította át, hogy megtartsa „székely, hagyományos, kultúrtájba illő jellegét”, magyarázta, s utalt az építész gondolatá­ra, miszerint „A hagyomány folyamato­san változik: ami ma innováció, az hol­nap tradíció. Az illeszkedés a fontos”. Köllő Miklós építészete egy átfogó spektrumban helyezkedik el, nem ki­zárólagosan a restaurálások vagy új épületek tervezése említhető, hanem építőművészről beszélhetünk - han­goztatta Kázmér Miklós építész, egyete­mi tanár. Hozzátette: Köllő Miklós nem népi építészetet művel, hanem meg­teremtette saját architektúráját, egy öntudatosan vállalt feladatot teljesít azáltal, hogy épületei beleilleszkednek a székely népi építészeti, illetve városi környezetbe. Arra buzdította a jelenlé­vőket, látogassanak meg minél többet a pannókon - a „kulturális tájképeken” - bemutatott épületekből. Köllő Miklós ismertette a bemutatott terveket, megemlítve, hogy építésziro­dájuk a közösségi építészetre fókuszál. Szerinte műemlékeink szakszerű hely­reállításához nagyon fontos lenne to­vábbi szakembereket felnevelni, ám ha egy közösség magáénak érez egy prob­lémát (példaként a Csobot-hegyi Szent Anna-kápolnát említette), lehetetlen helyzetben lévő épületeket is meg lehet menteni. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Újraszabják a divatot Rendhagyó divatbemutatónak adott helyet április 28-án a sepsiszentgyör­gyi Szimpla kertvendéglő: diáklányok vonultak fel diáklányok által terve­zett öltözetekben, s ha némelyiken az anyák meg is hökkentek, tizen- és hu­szonéves viselőik elmondták, hogy bi­zony szívesen járnának máskor is ilyen egyedi ruhákban. Volt közöttük hét­köznapi, bulizós és estélyi, sőt olyan is, amit fejjel lefelé is fel lehet venni, így - alkalomtól függően - ruhaként vagy nadrágként is szolgálhat, ami igazán praktikus ötlet. A legjobb hír pedig az, hogy az iskolás divattervezők - a KreaKids Stúdió sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi tanítványai, köztük két kislány, akik a saját maguk által készített ruhákban jelentek meg a ki­futón - nem csupán friss szemléletből és kreativitásból adtak ízelítőt, hanem környezettudatosságból is, hiszen a legextravagánsabb öltözetek is leve­tett, használt ruhák, maradék anyagok felhasználásával készültek. A megnyi­tón egyébként elmondták, hogy a di­vat a második legszennyezőbb iparág a földkerekségen, ezt a megdöbbentő tényt is tudatosítani kell, ha komolyan gondoljuk, hogy élhető világot aka­runk magunknak és gyermekeinknek. (demeter) Egyszerűbben, egészségesebben élni Műépítészként dolgozott, majd elvégezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festészet szakát. Táplálkozásterapeuta, a hulladékmentes élet hirdetője, előadásokat tart, könyveket ír. Otthon egyszerűen című kötetét mutatta be vasárnap délután a Szimplában Kováts Gizella, és bizony sokan voltak kíváncsiak - nemcsak fiatalok, de idősebbek is - a környezettudatos életmó­dot hirdető szakemberre. FARKAS RÉKA » Rendkívül hasznos kis könyvről van szó - vezette fel a beszél­getést Várkonyi Eszter -, amely nemcsak elméleti szinten tárgyalja a kérdést, de konkrét javaslatokkal, tippekkel szolgál, és rávezet arra, hogy ami egészséges, az jó a környezetünknek, a lelkünknek, ráadásul többnyire olcsón, egyszerűen előállítható. Kováts Gizella elmondta, egy egészségügyi probléma csodálatos megoldódása kapcsán kezdett foglalkoz­ni a kérdéssel, könyve első része a táplál­kozással foglalkozik, melyre meglátása szerint kihat lelkiállapotunk­­ honnan, milyen körülmények közül származik a nyersanyag, milyen hangulatban ké­szül az étel, mérgesen vagy vidáman fogyasztjuk azt. Az adalékanyagok több­nyire valamilyen haszonszerzés céljából kerülnek a nyersanyagokba, ételekbe, és épp ezért negatívan hatnak a fogyasztók­ra is - magyarázta. Bár elsősorban vegán receptekkel szolgál, mint fogalmazott, a hús is lehet egészséges, a kontextustól függően. Nagyon fontos lenne azonban, ha táplálékunk legalább fele élő, nyers lenne, amit mi termelünk vagy vásáro­lunk a piacról, ezek élő enzimeket, élő katalizátorokat tartalmaznak, amelyek­nek gyógyító, betegségmegelőző hatásuk van. Életünk ütemén is lassítanunk kel­lene, mert mindent, amit lerövidítünk, be kell valamilyen módon pótolnunk, ezért vesznek el egészségünkből például a gyorsételek - magyarázta. A kötet második felében házi koz­metikumokat mutat be, természetes anyagokból készült tisztálkodó és tisz­títószereket, amelyeket maga kísérlete­zett ki, és amelyeket nemcsak kipróbált, de rendszeresen használ is családjával. Bízni kell a természet gyógyító erejében - fogalmazott. A harmadik részben a hulladékmen­tes életmódra szolgál tippekkel, abból indul ki, hogy az a műanyag, amit eldo­bunk, visszakerül az élelmünkbe, vi­zünkbe. Magunknak kell elkezdenünk a változást - például nem kell minden zöldséget, gyümölcsöt műanyag zacskó­ba csomagolni az üzletben vagy piacon - és kiderül, nem is olyan nehéz. A rossz szokásokat, beidegződéseket leküzdeni nem egyszerű, de ha belső indíttatásunk megszületett, információhoz könnyen hozzáférhetünk, és megtapasztalhatjuk, hogy a természetkímélő életforma nem kíván többletenergiát, sokkal egészsége­sebb és olcsóbb is. Kováts Gizella nemrég költözött Ko­lozsvárról Sepsiszentgyörgyre, és tervei közt szerepel, hogy ősztől iskolákban tart előadásokat a hulladékproblémákról, az egészségesebb táplálkozásról. Komposzt­­ládák kihelyezését javasolja az oktatási intézményekbe, hogy az ételmaradékot komposztálni lehessen, és a keletkező termőföldet a gyerekek fel tudnák hasz­nálni például kertészkedésre. A pénteken megnyíló vásárban stand­ja lesz terapeutikus festőműhellyel. Egye­sületének gyűjt adományokat, ugyanott megvásárolható lesz könyve is. Várkonyi Eszter és Kováts Gizella

Next