Háromszék, 2019. szeptember (31. évfolyam, 8783-8807. szám)

2019-09-09 / 8789. szám

www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP Sikeres kovásznai városnapok Jókedv, szórakozás, kulturális élmények, eszem-iszom, vetélkedés, versengés, régi ismerősök találkozása, új barátságok kötése - valahogy így lehetne összességében jellemezni a tegnap zárult Kovásznai Napok rendezvénysorozatot. Négy napig zajlott a fürdőváros legnagyobb közösségi eseménye, a szervezők arra törekedtek, hogy mindenki megkaphassa a magának való programot, szórakozást, kikapcsolódási lehetőséget. Nem volt könnyű dolog, tekintettel Kovászna kulturális, nemzetiségi és nem utolsósorban korbéli sokszínűségére-erről a kihívásról Gyerő József polgármes­ter is szólt a városnapok hivatalos megnyitóján. BOKOR GÁBOR : Az események sora csütörtök este megindult a Kovásznai Művelődési Köz­pontban tartott, La belle mu­­sique frangaise című városna­pi nyitókoncerttel. Péntektől már igazi vásári hangulat uralkodott a központ­ban. A Kovászna-patak hídjának két oldalán kaptak helyet a laci­konyhák, ételt-italt kínáló árusok. A református templom felé veze­tő úton a zsibárusok állították fel sátraikat, a Pokolsár felé a gyere­keknek szánt szórakozási lehe­tőségek sorakoztak, ugyancsak a kicsiket várták a rendőrséggel szembeni parkolóban is. »3 A SZERZŐ FELVÉTELE XIII. ERDÉLYI NÉPTÁNC ANTOLÓGIA Hencidától Bonchidáig VARDYASI LEVENTE FELVÉTELE Igaz, hogy hencidai táncokat nem láttunk a XIII. Erdélyi Néptánc Antológia szombati sepsiszentgyörgyi gáláján, de a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes jóvoltából bonchidai figurákat igen, a többi fellépő társulat pedig Erdély különböző hagyományőrző vidékeire kalauzolta a Tamási Áron Színházban tartott műsor közönségét. FEKETE RÉKA » A néptáncgálát Deák Gyula Levente, a szerve­ző Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnöke nyitotta meg, és hangsúlyozta: az antológia nem verseny, hanem egy fó­rum, ahol a műkedvelő együt­tesek bemutatkozhatnak. »3 Nagy tapsot kapott a nyárádszeredai Apró Bekecs Néptáncegyüttes 2019. SZEPTEMBER 9. • HÉTFŐ• XXXI. ÉVFOLYAM • 8789. SZÁM aromsze MEGSZÓLAL AZ ISKOLACSENGŐ Gondokban most sincs hiány Háromszéken 309 tanintézményben csengetnek be ma több mint harminckétezer óvodás és iskolás, valamint közel 2800 pedagógus számára. Újdonság, hogy idén nem tartanak megyei próbavizsgát a nyolcadikosoknak és próbaérettsé­git a végzősöknek, az első félév pedig már decemberben véget ér. FEKETE RÉKA » Évek óta a leg­nagyobb gond tanévkezdéskor a tankönyvhiány, ez idén sincs másképp. Elmaradások van­nak majdnem minden évfo­lyamon, de a hetedikeseknél a legnagyobb az űr, itt a magyar tagozat számára csak a magyar nyelv és irodalom, a magyar kisebbség történelme és ha­gyományai, valamint a katoli­kus vallás tankönyve készült el a sajátos tankönyvek közül. A román nyelv és irodalom tankönyvre benyújtott pályá­zatokat az Országos Értékelési és Vizsgaközpont nem fogadta el, a kiadók fellebbeztek, nem tudni, mikorra és milyen mi­nőségű kiadványra lehet szá­mítani. Román szakos tanárok szerint a késés hátrányt jelent, különösen amiatt, hogy az idei hetedikesek az elsők, akik sajátos tanterv és tankönyv szerint tanulnak, a múlt évi tankönyveket nem tudják hasz­nálni, és a 2020/2021-es tan­évben szintén ők lesznek az elsők, akik megkülönböztetett tételeket kapnak románból az egységes felmérőn. Bár az országos átlagnál jobb a háromszéki óvoda- és iskolaépületek helyzete, még mindig vannak tanintézetek iható víz nélkül, kerti vécék­kel, rendezetlen udvarokkal, ezek egy részében folyamat­ban a hiányosságok pótlása, mások országos felújítási prog­ramokban szerepelnek, és amikor sorra kerülnek, elvég­zik a szükséges korszerűsítési munkálatokat. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint 1985 kiscsopor­tos kezd a háromszéki óvodák­ban, 2036 előkészítés lépi át először az iskola kapuját, 2172 ötödikes számára lesz újdon­ság, hogy minden tantárgyat más tanár tanít. A megye kö­zépiskoláiban negyvennégy IX. osztályban 1170 tanuló szá­mára csengetnek be, a szakis­kolákban pedig a tervezett hu­szonnyolc osztály helyett csak huszonegy kilencedik indul 549 diákkal. máról holnapra keserű gondolatok becsengetéskor "V"kezdődik az új tanév, és milyen jó is lenne, ha 14 arról számolhatnánk be, hogy mindenütt A V szépen rendbe tett, gondozott iskolákban, óvodákban fogadják a gyermekeket az elkötele­zett, jól képzett pedagógusok, a lurkók pedig alig várják, nemcsak hogy barátaikkal találkozzanak, de hogy belekóstoljanak újabb és újabb érdekes, vonzó tudományokba. Ha mindannyiuk padján ott lehetnének a szép, tartalmas tankönyvek, ha nem a korán keléstől, az egész napos rohanástól, a vég­telenül hosszú, sokszor unalmas óráktól, az estig tartó tanulástól kellene rettegniük. Ha új tanterv szerinti, új órarendet böngészhetnének, négy-öt, legfennebb hat óránál többet nem kellene a padban gunnyasztaniuk, ha érdekes, kíváncsiságot felkeltő, elmenyitogató lenne mindaz, amiről a tanító, tanár beszél majd nekik, ha nem a magolást várnák el tőlük, hanem valóban elméjüket palléroznák. Ilyen beszámoló sajnos idén sem születhet, a gondok nemhogy fogynának, évről évre csak sza­porodnak a román tan­ügyben. Nem lesz sem jobb, sem eredményesebb, csak a bizonytalanság, a káosz növekszik. A jelenlegi ideiglenes oktatási miniszter még néhány hétig regnálhat, és ki tudja, utána ki jön, milyen nagyratörő ötletekkel hisz láttunk már tanév közben megváltoztatott játékszabályokat, módosí­tott vizsgarendet. Most éppen a képességvizsga, a kilencedik osztályba bejutás borzolja a kedélyeket, egy miniszteri rendelet - amely még a korábbi tár­cavezetőnek, Ecaterina Andronescunak köszönhető - megtiltja, hogy líceumba iratkozzanak azok, akik ötösnél kisebb jegyet értek el a nyolcadik utáni vizs­gán. Mert a minisztérium nem jobb eredményekre tö­rekszik, nem tanulásra sarkallná a diákokat, hanem a látszatot kozmetikázná. S közben tovább degra­dálja a jobb időket élt és oly szükséges szakoktatást, ahová nem azok mennek majd, akiket vonz egy-egy szakma megtanulása, hanem a „rossz tanulók”, akik a tanügy irányítói szerint nem hivatottak többre. És így majd legalább az érettségi eredmények is jobbak lesznek - számlgálhattak a román oktatási rendszer­re oly jellemző, átgondolatlan, következményeket nem mérlegelő „zseniális” rendelet kiötlői. Az elmúlt három évtizedben ritkán csillant fel a remény, hogy valami jobbra fordul a román oktatás­ban, és aztán az is gyorsan szertefoszlott. Keserűek a tanévkezdések és -zárások, a vizsgák, az eredmé­nyeik, megkeseredetté vált a tanárok egy jelentős ré­sze (tisztelet a kivételnek), és egye több gyermek utál iskolába járni, tanulni. Az ezért felelősöket azonban mintha mindez nem zavarná, személyes ambícióik kísérleti terepének tekintik a tanügyet, így az új tanév küszöbén azonban ugyancsak időszerű a kérdés: hol a legalja, mennél mélyebbre nem lehet már süllyedni, hogy valós, érdemi változás jöjjön, és gyermekeink áldozati nemzedékei után ne váljanak unokáink generációi is azzá. FARKAS RÉKA ÁRA: 1,50 LE]

Next