Háromszék, 2019. október (31. évfolyam, 8808-8834. szám)

2019-10-19 / 8824. szám

42 5 1 65 100001 80 0 0 0 0 1 Egész Háromszéket megmozgatja a Csipike-napközi FEKETE RÉKA » Akik már felfi­gyeltek a Csipike Napközi Otthon által kezdeményezett természet­­ismeret- és környezetismeret té­májú vetélkedőre, húzhatják is fel a bakancsokat és indulhatnak az őszi túrára településük környé­kén, hogy az élményeikről készí­tett rajzokkal elindítsák a Baran­golókönyv szerkesztését, amibe a szülők és pedagógusok segít­ségével bekerülnek a túrautak leírásai, a térképek és fényképek azokról a helyszínekről, amelye­ket közösen felkeresnek.» 3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Az őszi egyházi ünnepekre, rajzkiállításra, családos túrákra, hitébresztgető játékokra készülnek a sepsiszentgyörgyi Csipike Napköziotthon kis óvodásai. Meghirdetett programjaik nyitottak a há­romszéki óvodások, kisiskolások számára, pályázat útján be lehet nevezni tevékenységeikre. 2019. OKTÓBER 19. • SZOMBAT - XXXI. ÉVFOLYAM • 8824. SZÁM aromsze www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE A HÉTVÉGE Magyarságuk volt a bűnük A SZERZŐ FELVÉTELE HECSER LÁSZLÓ » Nem voltak fegyverforgató, marcona ka­tonák, senkire sem emeltek kezet, legtöbben még szólni is csak halkan szóltak - mégis kemény börtönévekre ítélték őket. A magyar forradalom ürügyén 1956 őszén és az azt követő években Románia-szer­­te 28 ezer letartóztatás történt, a meghozott ítéletek száma tízezerre tehető, ezek között sajnos voltak halálos ítéletek is. Az erdélyi magyarsággal próbáltak leszámolni, értel­miségünket, a gondolkodó munkásosztályt és a diákság új nemzedékét kívánták meg­törni egyszer s mindenkorra. Azokat hurcolták meg, akikről feltételezték, hogy idővel ki­állhatnak nemzetünk érdekei mellett, kérdezni mernek, gon­dolkodásra késztethetnek. A vádak légből kapottak voltak - a tizen- és huszonéves „elköve­tők” állítólag Horthyt akarták visszahozni, Erdélyt akarták elcsatolni, a társadalmi rendet akarták megdönteni...» . Benkő Levente és Papp Annamária dedikál a baróti könyvbemutatón ÁLL A BÁL AZ MPP-BEN A Néppárttal egyesülne a vezetőség Tisztulás helyett egyre zavarosabb a helyzet a Magyar Polgári Párt háza táján. Miközben az alakulatból korábban vagy frissen kizárt politikusok az alapszabályzat megsértésével, kvórumhi­­ánnyal hozott döntésekre figyelmeztetnek, óvásokat helyeznek kilátásba, a párt választmánya a Gyergyószentmiklóson tartott csütörtöki ülésén az Erdélyi Magyar Néppárttal való egyesülés szándékáról határozott, állításuk szerint egyöntetűen. A kriti­kusok a párt identitásának feladásával, boszorkányüldözéssel vádolják Mezei János elnököt.»­4 ORBÁN BALÁZS SZELLEMÉBEN Székelyföldi személyiségeket díjaztak Amint azt tegnapi lapszámunkban jeleztük (Székelyföld Orbán Ba­­lázs-díja - Kisgyörgy Zoltán gazdag életművét díjazták), a 16. Székely­föld Napok gáláján, csütörtök este a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében átadták a 2011-ben létrehozott Orbán Balázs-díjat Kovászna, Hargita és Maros megye egy-egy olyan sze­mélyiségének, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek, szerez­nek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában. SZEKERES ATTILA » Hegyek, fák, füvek... hangzott el Szilá­gyi Domokos verse Kolcsár József színművész tolmácsolá­sában, s ezzel megkezdődött a gálaest. A műsorvezető, a székely ruhába öltözött Deák Mária, Kovászna Megye Taná­csának munkatársa elmondta, az idei díjat olyan személyisé­gek kapják, akik fáradhatatlan tevékenységük révén, Orbán Balázs szellemi hagyatékához hűen konok kitartással gyűjtik össze Székelyföld értékeit, do­kumentálják és népszerűsítik természeti kincseinket, hírét viszik kulturális örökségünk­nek, a köz javára és szolgálatá­ra fordítva.» 2 ■■■■■ máról holnapra ■■■■ A kékszemű fiúk győzelme 1r "Harminc évvel a kommunizmus bukása után a bukaresti táblabíróság felmentett két sze­­rb - kustisztet, akik 1985 őszén halálra kínoztak egy embert. Gheorghe Ursu bűne az volt, hogy leve­leket írt a Szabad Európa Rádiónak, és naplójában is rögzítette a Ceauşescu-rendszer szörnyűségeit. Az akkori román politikai rendőrség köztörvényes ügyet próbált fabrikálni Ursu köré, és nyugati valuta birtoklásáért tartóztatták le. Azt a 17 dollárt, amit nála találtak, természetesen ők rejtették el. Az épí­tészmérnök, író, költő Gheorghe Ursu letartóztatása után két hónappal a börtönkórházban hunyt el, a fia által összegyűjtött több száz oldalnyi tanúvallomás szerint az embertelen kínzások következtében. A történet nem egyedülálló: a romániai kom­munizmus áldozatainak pontos száma nem ismert, csak a bebörtönzöttek száma több tízezerre tehető, ötven év alatt pedig milliók életét nyomorították meg. 1989 után néhány jóvátételi intézkedés szü­letett, a volt politikai foglyok, üldözöttek, kény­szermunkások, kitelepítettek stb. kaptak néhány kedvezményt, de inkább a látszat kedvéért, a szá­monkérés elmaradt. Nem azért, mert a diktatúra alól felszabadult lakosság megbocsátott, és nem is a mioritikus hanyagság miatt, hanem azért, mert a szekusok átmentették magukat az új világba. Ursu pribékjei a Marosvásárhely fekete márciusa után megalakult Román Hírszerző Szolgálatnál dolgoztak tovább (egyikük éppenséggel a jogi osztály vezetője lett), és most valószínűleg gondta­lan nyugdíjasok, akik áldozataiknál jóval többet apríthatnak a tejbe. Egy-egy nyughatatlan utód ugyan meg-megzavarja őket, de azért elégedettek lehetnek, munkájuk gyümölcse beért, 35 év után sem merik felelősségre vonni őket. Persze, az ítélet megfellebbezhető, és Gheorghe Ursu fia az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmehet - ha bírja cérnával még egy-két évtizedet -, ahol bizonyára neki adnak igazat, de ez mind nem segít. Hiszen Strasbourgban eddig is sokszor elma­rasztalták Romániát, sőt, 2006-ban egy belső leltár is készült a román kommunizmus bűneiről - micso­da gúny, hogy a Tismaneanu-jelentést az a Traian Basescu rendelte meg, aki maga is kollaboráns volt! -, de ennek semmilyen jogi következménye nem lett. Azért ilyenkor jó lenne hallani azokat a bírókat és ügyészeket, akik a román igazságszolgáltatás függetlenségéről szónokolnak, de nagyobb baj van a szemforgatásnál. Az, hogy a kommunizmus pere elmaradt, és sok mindenben ma is az elnyomó rend­szer emberei diktálnak, megmagyarázza, hogy mi­ért nem tud Románia fejlődni, miért állunk mindig az utolsó (vagy néha az utolsó előtti) helyen, amikor a szegénység mértékéről, az írástudatlanságról, lopott vagy vásárolt diplomákról, az infrastruktú­ra hiányáról, akadozó egészségügyi ellátásról és elavult oktatási gyakorlatról, túlméretezett állami adminisztrációról és a bürokrácia, illetve észsze­rűtlen intézkedések által fojtogatott gazdaságról - konkrétan az életünk minőségéről - van szó. A „kékszemű fiúk" ilyen államot tudnak építeni. DEMETER ILDIKÓ

Next