Háromszék, 2019. november (31. évfolyam, 8835-8859. szám)

2019-11-01 / 8835. szám

www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 2 LE] Felkészültek a téli időszakra Szerződést kötött a háromszéki utak téli karbantartására az Út- és Hídépítő Rt.-vel a megyei önkor­mányzat és felkészült az előttünk álló télre a megyeszékhelyi köztisztasági vállalat is. Mindkét társa­ság beszerezte a szükséges mennyiségű csúszásgátló anyagot és bővítették a gépparkot is.­­2 FOTÓ: ÁJGER ÁGNES Téli táj övezte a Sepsibükszád és Bálványosfürdő közötti utat LABDARÚGÁS, ROMÁN KUPA Megérdemelten jutott nyolc közé a Sepsi OSK FOTÓ: FIEM­ING JÁNOS A Sepsi OSK végig uralt, jó iramú, izgalmas mérkőzésen 4-2 arányban diadalmaskodott a Román Kupában az Astra Giurgiu felett a sepsiszentgyörgyi stadionban, így a piros-fehérek a negyeddöntőbe jutottak, míg az előző idényben döntőt játszó Duna-parti csapat búcsúzott a versenykiírástól. A László Csaba irányította labdarúgók a sportszerűség határain belül, kellően agresszíven futballoztak, szervezetten és támadószellemben játszottak, vagyis megérdemelten győztek.­ 9 Leváltották Marosvásárhely magyar alpolgármesterét A marosvásárhelyi városi tanács tegnapi ülésén leváltotta tisztségéből Makkai Gergelyt, a város magyar alpolgármesterét. Makkai leváltását az őt tisztségbe juttató RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (PDL) helyi román-magyar vegyes párt önkor­mányzati képviselői kezdeményezték. Az alpolgármester leváltásá­hoz kétharmados szavazat­­többségre volt szükség a 21 tagú testületben. Makkai le­váltását az RMDSZ kilenc, a Szociáldemokrata Párt négy, a PDL három és a Nemzeti Li­berális Párt egy képviselője támogatta. Makkai Gergelytől azt kö­vetően vonta meg egy évvel ezelőtt az RMDSZ a bizalmat, hogy a politikus annak elle­nére elutazott egy dél-koreai egyhetes világbéke-konferen­­ciára, hogy a szövetség koráb­ban felszólította, ne utazzon Dél-Koreába.­­5 Jóváhagyták a vízdrágítást Sepsiszentgyörgyön Közel tíz százalékkal emelkedik az ivóvíz ára Háromszéken, és bő öt százalékkal fogunk többet fizetni a szennycsatornáért is: a megyeszékhely önkormányzata tegnap jóváhagyta a közüze­mek által kért új tarifákat. Egyelőre azonban nem tudni, hogy ezek mikor lépnek életbe.» . máról holnapra Egy-két sárga falevél "T" 'Jrra kint vagyunk a temetőben. Elrendezzük i la virágokat, meggyújtjuk a gyertyát, felidé- V,-' zünk néhány emléket, aztán továbbállunk. Megilletődve, csendesen sétálunk egymás nyo­mában, mint akik érzik, hogy életük legnagyobb titkának küszöbét tapossák. Rettenetes ez a gondolat, mégis otthonos, megnyugtató, hogy van valami örök, állandó az életünkben. Hogy itt végre utolérhetjük magunkat, letehetjük a terheket. És találkozhatunk. A találko­zás reménye még kecsegtető is. Persze nem tudjuk, hogy milyen lesz odaát, hogy szeretteink melyik arcát látjuk majd, hogy felismerjük-e egymást, hisz a nagymamák gyermekek is voltak, és az ő nagy­mamáik nagymamái is gyermekek voltak egykoron. Hihetetlen, hogy van egy hely, ahol mind együtt vannak, és várnak ránk. Meseszerűnek tűnik, és mégis tudjuk, hogy így van. Különben nem tudnánk elengedni őket, újraszervezni az életünket, felkelni a másnap reggeleken, elfogadni, mosolyogni, élni. Minél többen elhagynak, annál biztosabban tudjuk, hogy nem lehet ilyen szomorú a vége, hogy lesz ott még valami. Valójában ez a remény hoz ki a teme­tőbe is. Ezért gyújtunk gyertyát, ezért kulcsoljuk imára a kezünket. Az nem lehet, hogy csak a múlt van, és jövő nincs. Mert a múlt sincs már... Milyen rettentő nagy titok számunkra az idő. Képtelenek vagyunk tetten érni, csak a hiányok­ban érezzük a jelenlétét. Hogy egyszer ott ültünk az asztal mellett, a kórházi ágy szélén, hogy érez­tük egy kéz melegét, együtt sétáltunk, hallottuk, amint altatódalt suttog a fülünkbe... Valójában lehetőség az idő. Mozdulatok, hangok, érintések lehetősége. Terveké, reményeké, szavakba foglalt gondolatoké. Az együtt töltött vidám pillanatoké vagy az örök elérhetetlen utáni vágyakozásé. Pár napja mesélte egy ismerős néni, hogy éppen halottak napja után veszítette el a férjét. Kisétáltak a temetőbe, rendbe tették a sírt, aztán leültek a szélére, és elnevették, hogy azért jobb itt, kint üldögélni, a napsütésben... Ha tudták volna, hogy utoljára ülnek ott együtt, biztosan nem nevettek volna. Jó nekünk, amíg nem tudjuk, hogy holnap mire számíthatunk. Amíg elhozhatjuk a virágokat, meggyújthatjuk a gyertyát, emlékezhetünk. Amíg nem ismerjük a titkokat, és abban bízhatunk, hogy végtelenből a végtelen felé tartunk. Mert nem azzal kezdődött, hogy magunkra eszmél­tünk, és bizonyára nem is azzal fog véget érni, hogy elveszítjük a tudatunkat. Ha csak annyi lenne, amennyit látunk a világból, végtelenül szo­morú és reménytelen volna az életünk. Egy név, néhány lapátnyi föld, pár fonnyadó virágcsokor. És egy-két sárga falevél, amit leseprünk a sírról. NAGY B.SÁNDOR Comandat de UDMR, produs de Sc Rubik Communications Sun, cod unic de identificare: 33190004 Fenntartható •• 1­1 Romániában 1­6000 tonna élelmiszert dobunk el. NAPONTA. Ne pazaroljunk! Vásároljunk kevesebb élelmiszert. Annyit fogyasszunk, amennyire szükségünk van. Az apró lépések nagy változásokat hoznak. MUTASS TE IS PÉLDÁT!

Next