Háromszék, 2019. december (31. évfolyam, 8860-8883. szám)

2019-12-02 / 8860. szám

GYERTYAGYÚJTÁS SEPSISZENTGYÖRGYÖN A szeretet a válasz Mintha a Szent­györgy-napi tűzijátékra siettek volna vasárnap este a megyeszékhely lakói: autót nem lehetett látni a belvárosi utcákon, és mindenki a főtér felé igyekezett. Főként a gyermekes családok, de nyugdíjasok is szép számban, kellőképpen nekiöltözve, mert decemberrel a fagy is be­köszöntött, csípett a levegő rendesen. Vidám gyermekhangok hallatszottak már messziről, és gyűlt a tömeg szép számban a tizedik közös adventi gyertyagyújtásra.» 3 ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI A MIKES 145 ÉVE Egy folyton újjászülető alma mater Vándorló iskola - nem véletlen nevezték így az évek során igen gyakran az 1874 októberében felső-leánytanoda néven alapított, mai nevén Mikes Kelemen Elméleti Líceumként működő tanin­tézményt. Története szorosan összefügg az erdélyi magyarságé­val: valahányszor a közösség életében változás következett be, az a tanoda mindennapjait is meghatározta. Ha a helyzet úgy kívánta, töretlenül költözött, 19 alkalommal váltott identitást - ám minden jelentős változás dacára a város meghatározó tanin­tézménye tudott maradni. Már István iskolaigazgató jellemezte így a 145 éve alapított alma matert, amelynek megújult főépüle­tében pénteken tartottak ünnepi rendezvényt.1­2 Villámcsődület az iskolában M­iközben pár napja az ország színe-ja­­va Nagy-Románia létrejötte újabb megünneplésének révületében időzött, lélegzet-visszafojtva várva a katonai díszfelvo­nulásokat, valamint a még annál is parádésabb szónoklatokat, hazafias üzenetekkel töltve meg a közösségi oldalakat és nem csak, idén is akadt olyan pillanat, mely alaposan beárnyékolja a dicsőnek szánt emlékezést. A modern Románia létrejöttének is nevezett nagy egyesülés 101. évfordulója előtt két nappal egy másfajta, ünnepre és örömre okot még távolról sem adó múltidézésre került sor - ez alkalommal a legfelsőbb bíróságon. A román igazságszolgáltatás ugyanis kerek harminc év után eljutott odáig, hogy elkezdje azt a pert, amelynek végén az 1989-es, forrada­lomnak nevezett - több száz ember értelmetlen véráldozatával járó - eseménysorozatért felelős főkolomposok közül párat elviekben elszámoltat­nának. Az összeset valahogy most sem sikerül, hiszen szintén a múlt héten derült ki, hogy az akkori zavaros történések sűrűjében feje búbjá­ig merült Petre Roman volt kormányfő, illetve Teodor Brates, a román közszolgálati televízió volt főszerkesztője kapcsán a bíróság elzárkózik a katonai diverziókeltésben betöltött szerepük tisztázásától. A legfőbb ügyész idevágó kérését legalábbis visszadobták olyan alapon, hogy továbbra sincs elegendő bizonyíték ellenük. Te­gyük hozzá: figyelembe véve, hogy egyszer már felmentették őket, nagy eséllyel ezután sem lesz. Az sem mellékes apróság, hogy Roman 73 éves, Brateş pedig a 86.-at tapossa. A per fő vádlottjai is előrehaladott korban vannak, így a karmester Ion Iliescu lassan a kilencvenediken is túljutott, és Gelu Voican Voiculescu vagy Iosif Rus tábor­nok sem fiatal már, amint az egykori tetteik közvetlen vagy közvetett áldozatai sem. Mind a nagy egyesülés, mind az 1989-es „rend­szerváltás” kapcsán ugyanakkor nehéz szabadulni egy gondolattól. A Románia jövőjét alapvetően meghatározó mindkét eseménysorozat egyik fő­­jellemzője az átmenetiség. S mint ahogy az 1920 után az erdélyi, bukovinai, besszarábiai románok által közfelkiáltással elfogadott - a többi nemzeti­séggel való békés együttélést is szolgáló - ígéreteket nemhogy nem teljesítették, de továbbra sem igazán akarnak hallani róluk, az 1989-ben megfogalma­zottak is csak álmok maradtak. Utóbbi kapcsán három évtized sem volt elég, hogy legalább a bűnö­söket felelősségre vonják, akik első körben légből kapott terroristákkal, majd 1990 márciusában a magyar veszéllyel, végül pedig a nyár derekán a bányászjárások ürügyén hosszú évekre elodázták a demokratikus útra lépés esélyét. Kaptunk helyet­te máig ható elvakult nacionalizmust, nyílt rablást és nyomort, avagy Ion Iliescu halhatatlan szavait idézve: „sajátos demokráciát”. Marad a kérdés: eljut-e valaha oda ez a jobb sorsa érdemes ország, hogy a mítoszokkal, legendákkal, hazugságokkal és az ezeket kendőző olcsó külsősé­gekkel leszámolva végre kilépjen az örök átmenetből, az örök befejezetlen mondatok csapdájából? NAGY D. ISTVÁN máról holnapra Az örök befejezetlen múlt MAROSVÁSÁRHELYI KATOLIKUS ISKOLA Kedvezőtlen fordulat A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken első fokon érvénytelení­tette a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázi­um 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján közölték. A bíróság három olyan, 2018- ban hozott miniszteri rende­letet semmisített meg teljesen, amely az iskolára vonatkozik, és egy negyediket részben, amely az iskolára is vonatko­zik. A megsemmisített ren­deletek között van az iskolát létrehozó miniszteri rendelet mellett az, amely tavaly júni­usban - amikor a katolikus gimnázium jogilag megszűnt - a Bolyai Farkas Gimnázium gyámságára bízta az intéz­ményt, valamint az, amely ide­iglenesen Tamási Zsoltot bízta meg a gimnázium vezetésével. Tamási Zsolt kinevezésének az ideiglenessége később meg­szűnt, mivel versenyvizsgán is elnyerte az igazgatói tisztsé­get. Az ítélet ellen a hivatalos kiközlés utáni 15 napban lehet fellebbezni.­­4 ALPOLGÁRMESTER NÉLKÜL MARADT VARGYAS Leváltották Szőcs Dénest Leváltották tisztségéből Vargyas alpolgármesterét, Szőcs Dénest péntek reggel. A rendkívüli tanácsülésnek ez volt az egyetlen napirendi pontja, előterjesztői pedig azok voltak, akik három és fél éve Szőcsot tisztségébe helyezték: a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt tanácstagjai. Hogy mi volt leváltásának oka, nem tudja, mert nem okolták meg, annyi bizonyos, hogy pártja a bizalmat nem vonta meg, önkormányzati képviselői mandátumát megtarthatja- nyilatkozta a község egykori második embere. Az ülésen nem merült fel, hogy a helyhatósági választásokig hátralevő bő fél évre valaki mást választanának helyére, de az általunk meg­kérdezett helyi politikusok úgy nyilatkoztak, a héten összeülnek s határozatot hoznak az ügyben. Az RMDSZ közölte: ők semmilyen körülmény között nem kívánnak élni a nevesítés jogával.» 2

Next