Háromszék, 2020. január (32. évfolyam, 8884-8907. szám)

2020-01-03 / 8884. szám

2020. JANUÁR 3., PENTEK I#!! Jaromszeék Dombormű megáldása Esztel­neken Rendkívüli volt az idei Szent Család ünnepe az esztelneki feren­ces templomban, hiszen sor kerülhetett egy dombormű leleple­zésére, megáldására, és a Szent Család oltalmába ajánlották a székely népviseletbe öltözött családokat. IOCHOM ISTVÁN » Az ünne­pi szentmise főcelebránsa és szónoka a ferences rendtar­tomány provinciálisa, Erik testvér volt, aki azért jött Esztelnekre Szilveszter barát meghívására, hogy megáldja a Vargha Mihály szobrászmű­vész által készített nagymére­tű domborművet. A műalkotás elkészítését a Domokos család támogatása tette lehetővé, akik az id. Do­mokos Ferenc temetésén ösz­­szegyűlt adomány egy részét a ferences templomnak ajánlot­ták fel, és ezt Szilveszter barát a Szent Család domborműre fordította, amely egyúttal em­léket is állít id. Domokos Fe­rencnek. Az ünnepi szentmise vé­gén Erik testvér a Szent Család oltalmába ajánlotta az esz­­telneki családokat és ünnepi áldásban részesítette a jelen­levőket. „A Szent Családot áb­rázoló dombormű emlékeztes­sen bennünket Mária, József és a kis Jézus életpályájára és ugyanakkor bátorítson ben­nünket az ő életvitelük, az Is­tenben való elkötelezettség követésére. Imáinkban biza­lommal forduljunk hozzájuk e dombormű előtt is, égi pártfo­gásukat kérve családjaink szá­mára” - olvasható a vasárnapi esemény kapcsán Szilveszter barát blogbejegyzésében. VARGA BÁLINT FELVÉTELE Kevés babát hozott az új esztendő­ ­­­ Január elsejéről másodi­kára virradó éjszaka 2,28 óra­kor a berecki huszonhárom esztendős Szejke Annamária szülte meg Balázs nevű kisfiát 3,37 kg-mal és 53 cm-rel. Ő is a család első babája. Ugyana­zon az éjszakán 4,28 órakor a kézdivásárhelyi Szabó Izabella hozta világra az 54 cm hosszú és 3,96 kg súlyú István kisfiát. Tegnap reggel 8.40 órakor csá­szármetszéssel született meg az új év negyedik újszülöttje, Mátyás Balázs 54 cm-rel és 3,58 kilogrammal. Édesanyja a har­minckét éves hatolykai Mátyás Zsuzsa. Balázst dr. Ábrahám Áron osztályvezető főorvos se­gítette a világra. (rod­om) Kisfiú a baráti első újszülött Baróton az év első gyermeke­ként a székelyszáldobosi Rózsa Anna második gyereke, Rózsa Sándor Magor született; a máso­dikon 9 óra 25 perckor világra jött kisfiú 3630 grammot nyo­mott, magassága - inkább még hosszúsága - 54 centiméter volt. Huszár Hajnalka szülész-szak­orvos elmondása szerint a szü­lés során komplikációk nem lép­tek fel, mindenki egészséges és boldog. (hecser) Baba nélkül Sepsiszentgyörgy Nem jegyeztek szülést az új évben a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sür­gősségi Kórházban - számolt be tegnap lapzártakor érdeklő­désünkre dr. Ivácson Lilla. Az újszülött-gyógyász szakorvos szerint nagyon ritka, hogy 48 órán belül egyetlen szülés sem történik intézményükben. Az óesztendő utolsó kisbabája de­cember 31-én született Három­szék legnagyobb kórházában, 6 óra 37 perckor egy kislány vi­lágra jöttét jegyezték fel. (dvk) Kovászna is sereghajtó Nem született gyerek az év első két napján a kovásznai városi kórház szülészeti osz­tályán sem. Legutóbb decem­ber negyedikén látott napvi­lágot újszülött a kórházban, akkor illyefalvi édesanya hoz­ta világra Szőke Maját, 3,4 ki­logrammal. Ha a kovásznai kórházban nem is született idén gyerek, nem azt jelenti, hogy a város­ban és a körzetében lévő tele­püléseken nem gyarapodott a lakosság. Ugyanis nagyon sok várandós anya választja a sepsiszentgyörgyi, illetve kézdivásárhelyi szülészetet, újabban a bodzafordulói kór­ház szakosztályát is egyre többen kedvelik. A kovásznai és a bodzafordulói városi kór­ház is a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív és Érrendszeri Re­habilitációs Kórház alegysé­geként működik. (bokor) Kiegyenlítették a kórház költségvetését ALBERT LEVENTE FELVÉTELE 1 • A kórház járóbeteg-rendelő­jében évente több mint 100 ezer konzultációt végeznek, több mint 20 ezer folytonos és közel 10 ezer egynapos beutalást je­gyeznek. Tavaly a megyei önkor­mányzat saját költségvetéséből - a fenntartási költségek mellett - a kórház fejlesztésére 5,1 mil­lió lejt fordított, az egészségügyi szaktárcától ugyanerre a célra 12,7 millió lejt pályázott meg. A tanácselnök közölte, az egészségügyi ellátás minőségé­nek növelése elsődleges felada­tuk. Folyamatosan fejlesztik a me­gyei kórházat, folyamatban van néhány uniós és országos pályá­zat. A legnagyobb tétel a sürgős­ségi osztály bővítése, korszerűsí­tése, ugyanakkor új tüdőkórház, stroke-központ, helikopter-le­szállópálya építését tervezik. Ta­más Sándor megjegyezte, a köz­ponti egészségügyi finanszírozás esetlensége, átgondolatlansága miatt az önkormányzati fenn­tartásban levő megyei kórházak működtetése folyamatosan ne­hézségekbe ütközik. A kármentő Megengedhetetlen disznóság egengedhetetlen disznóság - e szavakkal minősítette Ion Iliescu volt államelnök a Román Forradalom Intézetének hétfői megszüntetését. Az elmúlt év legutolsó kormányülé­sén ugyanis Ludovic Orbanék sürgősségi rendelettel számolták fel a „tudományosnak” is nevezett intézményt, melynek élén ki más állha­tott volna, mint maga a 89 esztendős, még mindig minden lében kanál Iliescu, kinek előbb említett kijelentése egyébként őt magát minősíti. Ha még egyáltalán szükséges valamiféle minősítés személyét illetően. Hiszen, ha megengedhetetlen és ha ráadásul még disznóság is, akkor az éppen az a tény, hogy a 2004-ben létrehozott, a szenátushoz csatolt intézet élére azt a társaságot biggyesztették, amely kisajátítot­ta, saját politikai túlélésére és a régi szekusok, milicisták és katona­tisztek átmentésére használta fel az 1989-es forradalmat. Elnökségeit követően Ion Iliescu tehát a forradalom intézetének legfőbb vezetőjévé vált-mely testület alapító okiratában egyebek mellett az szerepel: célja, hogy tudományosan elemezze politikai, gazdasági és társadalmi síkon az 1989-es román forradalom előzményeit, történéseit és követ­kezményeit­­, s az alakulat vezető tanácsában olyan „forradalmárok” szerepelnek, mint az 1989 decemberében a hatalmat szintén magukhoz ragadó Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes. Akik ellen éppen zajlik a forradalom pere, és emberiesség elleni bűnökkel vádolják őket. Ám ők meggyőződéssel vallják ártatlannak magukat, és az elmúlt másfél évtizedben rendület­lenül, elkötelezetten irányíthatták a forradalomról végzett tudományos kutatásokat, hogy végre kiderüljön a nagy és szent igazság. Ha az elmúlt harminc év valós „megengedhetetlen disznóságait” lajstromba vennénk, a lista jóformán vég nélküli lenne, de kevés emel­kedne a forradalom intézetéhez hasonlítható magasságokba. Hiszen ha az lenne a deklarált cél, hogy ki és hogyan tudja jobban meggya­lázni azokat, akik valóban szemtől szemben álltak a diktatúrával, a szekusokkal és a fegyverekkel, akkor az említett trió-'tagjai máris élen járnak, verhetetlen bajnokai e szégyenteljes megmérettetésnek. E pillanat arra is jó, hogy kiderül: létezett olyan, hogy a Román Forradalom Intézete... S az, hogy közpénzből tizenöt évig fenn lehetett tartani egy ilyen társaságot - mely puszta létével magát a tudomá­nyosság fogalmát is meggyalázza, nevetségessé teszi! - hát az maga a „megengedhetetlen disznóság”. Nem elég, hogy Iliescuék megkaparin­tották a hatalmat és átmentették, illetve demokratákká varázsolták a régi rendszer pártaktivistáit és szekusait, attól sem riadtak vissza, hogy e folyamatot még „tudományosan” is elemezzék. Miként az a pár szó is beszédes, ahogyan a sértett Iliescu intézete megszüntetése ellen tiltakozott: „Ezzel lemondunk a román forradalomról, lemon­dunk a tanulmányozásáról. Ez olyan kiemelkedő pillanata volt a történelmünknek, amely meghatározta mindazt a változást, amelyen átment az ország az utóbbi harminc évben. Hogy mondhatnánk le róla? Hol történik még ilyen a világban?” Egykori kommunista párttitkár, későbbi fődemokrata, régi-új szekusok atyja aligha tudna ennél álságosabban szólni. Lehet tehát keresgélni a választ a következő kérdésekre: valóban, hol érhető még tetten ehhez mérhető képmutatás? Hol lehet bukás nél­kül éfféle színjátékot rendezni? Hol lehet büntetlenül embereket ölni, mint 1989 decemberében Romániában? De más, eddigi kormányokat is minősít, hogy e szégyenteljes testület túlélhette a 2008-2009-es gazdasági válságot, az akkori meg­szorításokat. S ha mindezek mellé odaképzeljük a másik nagy buka­resti aljas csencselést, amelyet pár ezren műveltek el az úgynevezett forradalmárigazolványokkal, s próbáljuk felértékelni, hogy mennyi közpénzt loptak el e csencselők, s ha e számok valaha nyilvánosságra kerülnek, borzongás lesz a vége. Minden edzettségük és immunitásuk ellenére bizonyosan elszörnyednek, akik hisznek még abban, hogy valaha megszabadulhatunk a múlt gyalázatos örökségétől. Harminc évvel a rendszerváltás után talán mégis remélhető, hogy egyszer valóban vége lesz a szó szoros értelmében tekintett megengedhetetlen disznóságoknak. Melyek mind eredeti és sajátos demokráciánk - hiszen már 1989 decemberében több vezető vallotta, mi nem hagyományos demokráciát, hanem annál sokkal fénylőbb, eredeti és sajátos demokráciát teremtünk - szemétbe való, bűzlő végtermékei. Ám az is bizonyos, hogy e történetben nem csupán Ion Iliescu szerepe vár tisztázásra, hanem a több száz, több ezer háttér­emberé is, akik legfőbb haszonélvezői Iliescuék hatalmának. Mert mindaz, amit 1989 decembere után műveltek politikai és gazdasági értelemben egyaránt, nem más, mint megengedhetetlen disznóság. MÓZES LÁSZLÓ KÖZELET

Next