Háromszék, 2020. január (32. évfolyam, 8884-8907. szám)

2020-01-14 / 8893. szám

6 *1425 1­65 *"00001­8" Maksai változások A napjainkban zajló falusi élet mindennapi változásairól-alakulásáról írni igazából csak annak a riporternek könnyű, aki ismeri a település múltját, vagy aki abba kötelességszerűen beleolvas. Mert régi az a mondás, hogy csak a múlt ismeretében értékelhető a jelen, így van ez a Csobot-tető alatt fekvő Maksa-Eresztevény, illetve a Csente-hegy alatti Sepsibesenyő esetében is. Maksa községben igazából a lehetőség a kincs, ám az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen a kitartás, az erőfeszí­tés, a következetesség.»­7 A megújult besenyői templom ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] Akik parancsra haltak VÁRY O. PÉTER » Marosi Árpád a Bibliából vett példázattal a bű­nösség témakörét járta körül, Nagy Zoltán a doni katasztrófá­hoz vezető előzményekről be­szélt. Felidézte, az 1944. január 12-én történt, hatalmas emberál­dozatot követelő csata közvetlen előidézője a trianoni békediktá­tum volt, hiszen a magyar külpo­litika és diplomácia ezt követően került kényszerpályára, hogy el­veszített területeit visszakaphas­sa, kénytelen volt kiszolgálni a német hadvezetés igényeit. A le­hetőségekhez képest így is meg­próbálták kihozni a legtöbbet: az 1. magyar hadsereget, melynek feladata a haza védelme volt, nem mozdították ki az ország ha­tárai mögül, hanem felállították a 2. magyar hadsereget, ezt küld­ték - német követelésre - a keleti frontra.»­­ A doni katasztrófára való megemlékezés volt a sepsiszentgyör­gyi belvárosi református templom vasárnap esti istentisztele­tének központi témája. Marosi Árpád tiszteletes és Nagy Zoltán történész idézte meg azok emlékét, akik parancsra haltak. ■ ■■ máról holnapra ■■■ Játék a gyermekpénzzel TK "Toka december 18-án a parlament megsza- t­­ vazta a gyermekpénz megduplázását, a JL­V jelek szerint egyhamar mégsem lép hatály­ba e törvény. Klaus Iohannis államfőnek ugyan mindössze pár napja maradt a jogszabálytervezet kihirdetéséig­­ alkotmányos előírások szerint azt legkésőbb január 18-ig alá kellene írnia -, mi több, az elnök azt is közölte, nem áll szándékában elutasítani a gyermeknevelési pótlék megkétszere­zéséről szóló tervezetet, mégis eközben a liberális kormány egyre határozottabban a halasztás mel­lett kardoskodik. Hogy Ludovic Orbán és csapata miképp oldaná ezt meg, nem teljesen egyértelmű, csupán annyi biztos, hogy a költségvetésben nincs pénz a juttatás megemelésére, de később, nyáron talán már lesz, legalábbis erre utalnak a kor­mányfő szavai. Ugyanis Ludovic Orbán, miután egyeztetett az államfővel, azt nyilatkozta: „a legvalószínűbb az, hogy elhalasztjuk a törvény­­módosítás hatályba lépését mindaddig, amíg lesz rá pénz”. S hogy ez a határidő ne vesztődjék el a végtelenben, hozzáfűzte, mindez talán nyáron, a költségvetés-kiigazítás tájékán remélhető. Miközben a romániai családok tekintélyes részének valóban számítana, hogy a jelenlegi 150 lejes gyermekpénz helyett gyermekenként havonta 300 lejt kapnának - más kérdés persze, hogy az állami juttatást milyen mértékben költik utódaikra -, érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a decemberi törvénymódosítás nem azért történt, mert egyik vagy másik pártnak hirtelen megnövekedett volna a szociális érzékenysége, hanem a szociáldemokraták azért terjesztették be javaslatukat, hogy kibabráljanak a liberálisokkal. Emlékezetesek maradnak a házelnök szavai, Mar­cel Ciolacu akkor úgy fogalmazott, a parlament dolga a törvénykezés, a kormányé pedig az, hogy anyagi fedezetet teremtsen a jogszabályok életbe­léptetéséhez. Ez nem más, mint vegytiszta popu­­lizmus, ráadásul egy évvel korábban a liberálisok is kijátszották ugyanezt a kártyát. Hiszen csak látszólag célozzák meg az elesettek felkarolását, a mélyszegénységben élők felzárkóztatását - jó is lenne, ha ezt a súlyos társadalmi problémát meg lehetne oldani úgy, hogy az érintetteknek több pénzt folyósítanak havonta -, a gyermekpénz lát­ványos növelése nem más, mint politikai játszma. És ez a legszomorúbb az egészben: bár tízez­rek, százezrek számára fontos a havi állami jut­tatás, a gyermekpénzzel való játszadozás valójá­ban politikai tőke mind a szociáldemokratának nevezett ellenzék, mind a liberálisnak nevezett kormány számára. Ha közvetlenül választás előtt lennénk, bizonyosan nem kellene költség­vetés-kiegészítésre várni, s ha a baloldal igazán akarta volna, már korábban is megemelhette vol­na e pótlékot. De igazából egyik fél sem kívánja, sokkal fontosabb számukra, hogy fenntartsák a méltánytalan és jóval tekintélyesebb állami hoz­zájárulást követelő különnyugdíj-rendszert. A gyermekek sorsát érintő állami segély, pontosab­ban annak nagyságrendje is csupán egy eszköz politikai céljaik eléréséhez. Ez pedig nem jövőt tervező államférfiakra vall, hanem középszerű és korlátolt pártkatonákra. MÓZES LÁSZLÓ Megosztotta a pártokat a liberálisok terve Megosztotta a pártokat Klaus Iohannis államfő és Ludovic Orbán miniszterelnök terve, miszerint előrehozzák májusra vagy júni­usra az év végén esedékes parlamenti választásokat, kérdéses, hogy kialakítható-e olyan többség a jelenlegi parlamentben, amely hozzájárul saját megbízatásának lerövidítéséhez. A pártvezetők tegnapi nyilat­kozataiból kiderült: a Nemzeti Liberális Párton kívül csak a Mentsétek meg Romániát Szö­vetség és a Dacian Cioloş volt miniszterelnök nevével fém­jelzett PLUS nevű alakulat szö­vetsége, valamint az RMDSZ támogatja egyértelműen az előrehozott választásokat. Cio­loş szerint a román társada­lom egyértelművé tette, hogy el akarja távolítani a jelenlegi parlamentben több mint 40 százalékkal rendelkező Szo­ciáldemokrata Pártot a hata­lomból, elege van a korrupció­ból, és hozzáértő, hatékony intézményeket szeretne. Úgy vélekedett: az előrehozott vá­lasztások stabilitást hoznának Romániában.»­5 Egy mecénás a tudás érdekében Alsócsernátonban bányászták, Brassóban csiszolták, Marosvá­sárhelyen értékesítették - így jellemezte egy ismerőse korábban Hollanda Dénes nyugalmazott egyetemi tanárt. Megfogalmazá­sát folytathatnánk azzal, amit élete eddigi állomásain magába szívott, azt pedagógusként értékesítette, diákjait csiszolta, jelenleg pedig azon dolgozik, hogy egyetlen jó képességű fiatal se vesszen el csak amiatt, mert szegény sorsú. Hollanda Dénes elindította háromszin­tes koronkai villájának bentlakássá mi­nősítését, és ősztől ingyen bocsátja rászoruló egyetemi hallga­tók rendelkezésére. A neves professzort, a Sapientia- Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának alapító dékánját említett tervéről és annak előzményeiről kérdeztük.» 2

Next