Háromszék, 2020. június (32. évfolyam, 9000-9020. szám)

2020-06-02 / 9000. szám

419Háromszék 2020. JÚNIUS 2., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLDÖ . RÖVIDEN Pünkösdi ökumenikus istentisztelet Közös pünkösdi istentiszteletet tartottak a keresztény történel­mi egyházak vezetői, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egy­ház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püs­pöke pünkösdhétfőn a Budavári Nagyboldogasszony­, közismert nevén a Mátyás-templomban. Az egyházi vezetők együtt imádkoztak a koronavírus-jár­­vány áldozataiért, a betegeket ellátó orvosokért, ápolókért, és hálát adtak Istennek a járvány enyhüléséért. A főpásztorok megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról és imádkoztak a nemzet egységéért. ♦ Erdő Péter arról beszélt: a járvány idején „alkalmat kaptunk az Istentől, hogy felfedezzük, mi az igazán lényeges az életünk­ben". Ezekben a napokban tanúi­­ lehetünk a fokozatos, óvatos újrakezdésnek, de ne ott kezd­jük újra, ahol március elején abbahagytuk! - kérte a bíboros. ♦ Bogárdi Szabó István kiemel­te: száz esztendeje szórták szét a magyar népet, száz eszten­deje „sok fájdalom közepette kell tanulnunk, miképpen tesz szabaddá az igazság és hogyan ébreszt reményt a kegyelem". Orbán: a futball vigasz és elégtétel A futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar ember számára - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója szombaton Felcsúton, ahol bemutatták a Labdarúgás és tudomány című tanulmánykö­tetet. A Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem együtt­működésében született könyv bemutatóján a kormányfő azt hangsúlyozta: talán nem vélet­len, hogy Trianon után volt a magyar futball első aranykora, majd a második világháborút követően, az ötvenes években az Aranycsapat időszaka. Akko­riban a zöld gyepen a megszálló ország csapatát is le lehetett győzni, tehát a futballt a kultúra és a történelem részeként kell kezelni - fűzte hozzá. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „a magyar futball alapvetően a zseniális megsejtések és ihletettség története", vagyis maga a művészet. A miniszter­­elnök úgy vélte: „a futball maga az élet", igazságos, nyílt sisakos játék, amelyet szabályok men­tén vívnak a felek, és mindig a pályán dőlnek el a dolgok. Emlékülés a parlamentben Háromnapos üléssel folytatja munkáját a budapesti Or­szággyűlés ezen a héten. A képviselők ma ismét a kormány tagjait kérdezhetik, szerdán a koronavírus-járvány mi­att elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről kezdenek tárgyalni, míg csütörtökön a trianoni békeszerződés aláírá­sának századik évfordulója al­kalmából tartanak emlékülést. A járvány visszavezet bennünket a lényeghez ! » A februárban felszentelt Kovács Gergely érsek egy idős bölcs ember példázatával kezdte prédikációját, akinek egy vihar idején elkóboroltak a lovai, majd napok múltán visszatértek, és vadlovakat is hoztak magukkal. A vadlovak betörésekor a bölcs ember fia leesett a lóról és karját törte, de később épp emiatt nem vitték el a háborúba. A szomszé­dok előbb bajnak, majd szeren­csének tekintették a történetet, de ő mindig feltette a kérdést: honnan tudjátok, hogy ez rossz? Honnan tudjátok, hogy ez jó? A rossz rendre jónak bizonyult, a jó pedig rendre rossznak. Megemlítette: a koronaví­rus-járvány miatti állami rendel­kezések következtében a zarán­doklat és az együttlét hiányzik az idei ünnepből. Egy neki írt üzene­tet idézett, mely szerint úgy érzi a csíksomlyói Mária vonzását a hívő ember, mint a vándormadár érzi, hogy útra kell kelnie. A csík­somlyói zarándoklat benne van a lelkekben, és a zarándokok még­sem vehettek részt rajta. „Honnan tudjátok, hogy ez rossz?” - tette fel ismételten a kérdést az érsek. „Ha Isten megenged valamit, amit rossz­ként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, ke­reshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnunk kell, hogy az Isten jó, és jót akar népének” - adta meg a választ. Felidézte: Jézus is úgy érezte a kereszten, hogy az atyja elhagyta őt, aztán harmadnapra kiderült, hogy mégsem. „A történelem folya­mán nemegyszer érezhette a mi népünk, hogy Isten elhagy­ta, elfordította tőle arcát. Ha ezeket az alkalmakat felidéz­zük, megkísért bennünket a siránkozás, a kesergés, a mély­séges gyász érzése.” Vigaszként Ferenc pápa Csík­­somlyón elmondott szavait aján­lotta, aki úgy vélekedett: nem szabad elfelejteni a múltat, de cse­lekedni kell a jövő érdekében, és kérni kell a kegyelmet, hogy Isten „a régi és mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtas­sa új lehetőségekké a közösség ér­dekében”. Kijelentette: a járvány sok mindent átértékelt bennünk, megtanított arra, hogy mi az, ami az igazán értékes, mi az, ami ma­radandó. „Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói pünkösdszombati búcsúval is ugyanez történik. A járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvá­­hoz” - fogalmazott. Kovács Gergely felidézte: nem az első alkalom a búcsú történetében, amikor nem gyűlhettek össze a zarándo­kok. „Ne feledjük, hogy a törté­nelem ura az Isten, aki mindig jót akar nekünk. Vállaljunk sorsközösséget, és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a napba öltözött asszony megse­gít. Nem zarándokolhattunk el most ide, nem lehetünk fizika­ilag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásun­kat senki és semmi nem veheti el” - fogalmazott az érsek. A csíksomlyói kegytemp­lomból közvetített szentmisét több internetes csatornán, a Duna Televízióban és az erdé­lyi Mária Rádióban követhet­ték a hívek. A templom előtti téren mintegy 250-en gyűltek össze. VENDÉGEK A KERTHELYISÉGEKBEN Felháborítónak tartják a személyes adatközlést Elégedetlenséget váltott ki országszerte a szabadtéri vendéglá­tóhelyek megnyitását engedélyező rendelet azon előírása, amely a vendégek elérhetőségének naplózására kötelezi a kerthelyi­ségek üzemeltetőit. Sokan adatvédelmi szempontból aggályos­nak tartják és engedetlenséggel tiltakoznak. Sajtóértesülések szerint a vendégek mindössze húsz százaléka egyezik bele az adatai megadásába. A fertőzésveszély csökkenté­se érdekében az egészségügyi, gazdasági és környezetvédelmi miniszter közös rendeletben szabályozta a vendéglátóhelyek által betartandó távolságtar­tási, higiéniai és munkaszer­vezési feltételeket. A rendelet a közegészségügyi hatóságok munkáját megkönnyítendő azt is előírja, hogy a vendéglősök nyilvántartást vezessenek az asztalt foglaló vendégek nevé­vel és telefonszámával. Az ada­tokat járványügyi okokból kell rögzíteni arra az esetre, ha az alkalmazottak vagy a vendégek közül valakiről később bebizo­nyosodik, hogy koronavírussal fertőzött. Sajtóértesülések sze­rint a vendégek alig tíz-húsz százaléka hajlandó megadni a kért adatokat, de a vendéglősök is kínosnak tartják a helyze­tet. Az engedetlenségi hullám miatt megszólaltatott jogászok egybehangzóan törvénytelen­nek minősítették a miniszteri rendelet vonatkozó előírását, mivel a szabályozás nem ga­rantálja az adatvédelmi szabá­lyok betartását. A vendéglősök felesleges zaklatásnak tartják a vendégek adatainak naplózá­sát, tekintettel arra, hogy nem áll módjukban ellenőrizni azok hitelességét, mint ahogy azt sem, hogy valóban családta­gok-e azok, akik egy asztalhoz akarnak ülni. ZAVARGÁSOK AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Gyújtogattak a Fehér Ház környékén Gyújtogattak a Fehér Ház környékén, könnygázzal oszlatták a tömeget az amerikai fővárosban hétfőre virradóra. Washing­tonban éjjel tüzet gyújtottak a Fehér Ház melletti, ikonikus Szent János-templom alagsorában is, a tűzoltók azonban hamar megfékezték a lángokat. Az 1816-ban felszentelt episzko­­pális templomot látogatja James Madison (1809-1817) óta vala­mennyi amerikai elnök. A Fox televízió munkatársa élő adás­ban közvetítette a történéseket. A riporter a templomba belépve betört ablakokat, összefirkált falakat talált. Kiderült, hogy a tüntetők lerántottak egy ameri­kai nemzeti lobogót a templom­ban, majd lángra lobbantották. A szövetségi fővárosban he­lyi idő szerint 23 órától kijárási tilalom lépett volna érvénybe, ám nem sokkal előtte a Fehér Ház melletti utcákban már több mint ezren gyűltek össze és gyúj­togatni kezdtek. A magukat tün­tetőknek mondók több helyen is felszedték, gúlákba állították, majd meggyújtották a műanyag­ból készült útakadályokat. Az egyik utcában amerikai zászlót hajítottak az égő műanyag koc­kákra, és felgyújtották a Fehér Ház előtti park oldalán elhelye­zett mobil vécéket is. Ez idő alatt a Fehér Házban tartózkodott az amerikai elnök és a családja is. Az AP amerikai hír­­ügynökség egy neve elhallgatá­sát kérő titkosszolgálati munka­társra hivatkozva azt jelentette, hogy Donald Trumpot a péntek esti zavargásokkor rövid időre egy olyan föld alatti bunkerba kísérték, amely terrortámadások esetén hivatott védelmet biztosí­tani a mindenkori elnöknek, ezt azonban egyetlen más médium sem erősítette meg. Arra nem tért ki az AP, hogy a bunkerban volt-e Trump családja is. Judd Deere, a Fehér Ház egyik szóvivője hétfő­re virradóra újságíróknak csak annyit mondott: soha nem kom­mentálnak biztonsági kérdéseket és döntéseket. Washingtonban azonban nem csak a Fehér Ház körül gyúj­togattak hétfőre virradóra, ha­nem a város áruházakkal, élel­miszerboltokkal, lakóházakkal teli északnyugati negyedében is. Muriel Bowser polgármester, aki maga is afroamerikai, vasárnap délután a Nemzeti Gárdától kért erősítést a rendőrök munkájá­nak megsegítésére. Az igazságügyi minisztérium a Nemzeti Gárda katonáit a kábí­tószer-ellenes hivatal (DEA) és a különleges rendőrségi biztonsági szolgálat munkatársaival erősí­tette meg, vasárnap este pedig Ryan McCarthy, a védelmi mi­nisztérium államtitkára további 1200 katonát rendelt az utcákra a zavargók megfékezésére. A kijárási tilalom ellenére több amerikai nagyvárosban - köztük New Yorkban, Phi­ladelphiában, Atlantában, Chi­cagóban, Denverben, Minnea­­polisban vagy Los Angelesben - folytatódtak a zavargások va­sárnap éjjel. Helyi sajtójelenté­sek szerint országszerte több mint 4000 embert vettek őri­zetbe. A letartóztatottak között volt New York polgármestere, Bill de Blasio lánya is. Az Egyesült Államok több nagyvárosában zajlottak meg­mozdulások az elmúlt napok­ban, amelyek kiváltó oka az volt, hogy egy hete egy férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után. Az afroamerikai George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kénysze­rítette, majd egyikük percekig térdelt a nyakán. A férfi levegő­ért könyörgött, később pedig a kórházba szállítás közben mag­halt. A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: gyilkos­ság vádjával őrizetbe vették De­rek Chauvint, azt a rendőrt, aki Floyd nyakára térdelt. MTI-hírek alapján szerkesztette: Mózes László FOTÓ: NBCNEWS.COM / JERRY HOLT / STAR TRIBUNE VIA AP Minneapolisi tüntető George Floyd fényképével

Next