Háromszék, 2020. augusztus (32. évfolyam, 9044-9064. szám)

2020-08-03 / 9044. szám

romszé 2020. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ KÖZELET Bárót legyen a térség mozdonya !» HECSER LÁSZLÓ » Csomortá­nyi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke a nemzeti képviseletet zászló­jukra tűző pártok összefogá­sát dicsérte, mondván nem az egyéni, hanem a közösségi érdeket helyezték előtérbe, amikor a választási listát ösz­­szeállították, illetve a függet­lenként megméretkező Bene­­dek-Huszár János támogatása mellett döntöttek. Meggyőző­dése, hogy Barótnak, illetve Erdővidéknek olyan emberre van szüksége, mint Benedek- Huszár­ népe iránt elkötele­zett, közigazgatásban jártas és pályázatok menedzselésé­ben tapasztalt szakembere. „Az Erdélyi Magyar Szövetség számára nem az a fontos, hogy mindenképp saját embere nyerje a választást, hanem az, hogy mindenhova megfelelő ember kerüljön, hiszen ez a ■közösség érdeke” - mondotta. Benedek Erika, a néppárt megyei alelnöke a jelöltlista első öt helyezettjét mutatta be. Dimény László és Pál Levente jelenleg is tanácstag, Lepolsz­­ky Erwin János, a Magyar Pol­gári Párt elnöke, Asztalos Atti­la és Cséki Péter teljesen újnak számít a helyi politikában. Asztalos Attila szállítási vállalkozó bemutatkozásá­ban úgy fogalmazott, azért vállal szerepet a helyi politi­kában, mert azt szeretné, ha négy gyereke itthon, jó kö­rülmények közt nőhetne fel, és felnőttként úgy ítélhetné meg, Báróz olyan hely, ahon­nan elmenni nem érdemes. Az EMSZ-t pedig azért válasz­totta, mert Benedek-Huszár Jánossal kívánt egy csapatot alkotni. Cséki Péter állatte­nyésztési mérnök a közigazga­tásilag Baróthoz tartozókat és a gazdálkodókat képviselné. Ő maga Bibarcfalván folytat szerteágazó tevékenységet, nemrég a közbirtokosság élé­re is megválasztották. Benedek-Huszár János elmondta: évek óta önkor­mányzati menedzsmenttel foglalkozik, tisztában van tehát azzal, Erdővidék le­hetőségeihez képest milyen szinten helyezkedik el. Úgy véli, az Európai Unió új, hét­éves ciklusa Báról és a táj­egység részére is fejlődési lehetőséget kínál. Ehhez az kell, hogy Bárót vállalja a ve­zető szerepet, s mozdonyként magával vigye a környékbeli községeket. Ennek érdeké­ben olyan stratégiát kell ki­dolgozni, amilyent 2008-ban több erdővidéki szakember hathatós közreműködésével 2008-ban Sepsiszék számára is kidolgoztak, és az tíz éven át megszabta a fejlődés irá­nyát nemcsak a községek, de Sepsiszentgyörgy számára is. Benedek-Huszár János elma­rasztalta Bárót jelenlegi és ré­gebbi vezetőit is, amiért nem fektettek hangsúlyt a falvak modernizálására. Példaként Bibarcfalvát említette, mond­ván, bár hat-hét éve köztu­dott, hogy a megyei tanács a falun áthaladó utat felújítja, mégsem tettek semmit annak érdekében, hogy azt megelő­zően mindenféle közüzemi szolgáltatást bevezessenek a házakhoz, jelenleg nem­hogy nincs a víz- és szenny­vízhálózat kiépítve, de még a tulajdonviszonyok sincsenek tisztázva. Olvasatában ez a késlekedés azt jelenti, hogy legalább öt, de akár tíz évre is el kell felejteni azokat, hiszen amíg az út mentén végzett be­ruházások garanciális időn belül vannak, hozzájuk nem nyúlhatnak. Másik példa­ként pedig a baróti kampusz építését említette, mondván, önkormányzati menedzseri munkája során mindössze egyszer történt meg, hogy megnyert pályázat és aláírt szerződés után a megállapo­dást fel kellett bontani. Ez a szégyen 2014-ben történt meg, amikor a már megszer­zett pénzről a baróti városve­zetés lemondott. Benedek-Huszár János sze­rint Barótnak a kedvező hely­zetet nem kivárnia kell, hanem előre kell menekülnie. Ha a bibarcfalvi fürdőt nem akarja senki bérbe venni, akkor a vá­rosnak kell megoldást találnia újraélesztésére, a strandot sem szabad az enyészetnek hagyni, hanem pályázati pénzből be kell fedni, úgy télen-nyáron használható lesz, ha a város régi tó környékét rendezik, igazi szabadidőközponttá vál­hatna. Arra a kérdésre, misze­rint nem tart-e attól, hogy vá­lasztási sikere esetén terveit a megyei tanács vezetősége megpróbálná ellehetetlení­teni, Benedek-Huszár János azt felelte, pályafutása során rengeteg emberrel dolgozott már együtt, és tudja, párbe­széd folytatásával mindenki­vel meg lehet találni a közös hangot. FOTÓ: SZŰCS SZILÁRD Benedek Huszár János, Csáki Péter és Csomortányi István Az EMSZ bemutatta vargyasi jelöltjét A Magyar Polgári Pártot képviselő Román Attila és az Erdélyi Magyar Néppártot képviselő Csíki Ferenc mutatta be pénteken az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vargyasi polgármesterjelöltjét. Az ötvenéves, bő évtizedet külföldön dolgozó Farkas Ferenc úgy nyilatkozott, annak érdekében szeretne tenni, hogy a vargyasiak a szebb jövőt ne máshol keressék, hanem otthon találják meg, s a község ne az elöregedők, hanem fiatalok faluja legyen. HECSER LÁSZLÓ » Farkas Fe­renc életének fordulópontjait ismertetve elmondta: négy­gyermekes családba született, tanulmányait a mai Puskás Tivadar Szakközépiskolában, majd esti tagozaton Szentegy­házán végezte, ahol érettsé­gizett is. Fémforgácsolóként dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME-ban, a köpeci bánya­­vállalatnál nehézgépész volt, annak megszűnése után vál­lalkozóként öt évig betoncsere­peket készített. Külföldön elő­ször 2009-ben vállalt munkát, a kint töltött tizenegy év alatt megfordult Svédországban, Belgiumban és Németország­ban is. Polgármesterként azt sze­retné elérni, hogy a falu inf­rastruktúráját modernizálják - aszfaltozzák a mellékutcá­kat is, a vízhálózat minden­hova elérjen és a csatornázás legyen megoldva -, több, a fej­lődéshez hozzájáruló pályá­zatban vegyenek részt, tenni akar azért, hogy a sportcsar­nok minden évszakban hasz­nálható legyen, és a fiatalok szívesen járjanak oda, a mű­velődési házat közösségi térré változtatná. Bár az utóbbi idő­ben némileg visszaszorult az illegális legeltetés, de ez nem elég, sokaknak okoznak gon­dot a mások munkájára fittyet hányók, ezért javítani kell a közbiztonságon. Farkas Ferenc úgy vélte, Vargyasnak jó lehetőséget je­lentene, ha vendégforgalmi lehetőségeit kihasználnák: kulturális, történelmi és ter­mészeti gazdagságára vendég­házakat és szolgáltatásokat le­het építeni. A községháza kész lenne pályázatokkal és partne­rek felkutatásával ezeket elő­segíteni - mondotta. Arra az újságírói kérdésre, hogy miként tudna együttmű­ködni egy RMDSZ-es megyei vezetéssel, úgy nyilatkozott, meggyőződése, bárkivel meg­találná a közös szót, aki jóin­dulattal közeledik Vargyashoz. A SZERZŐ FELVÉTELE Csíki Ferenc, Román Attila, Farkas Ferenc és Bálint József ■ I ■■ kármentő ÜHttMHI lohannis mint focidrukker? TL Tápról napra nagyobb a vírus által megkoronázottak száma, I­­t ilyen krízishelyzetben persze szokás szerint bűnbakot kell JL­Y keresni. A parlamenti pártok általában egymást (illetve a másikat) hibáztatják a kialakult helyzet miatt. Sokszor csodálkozunk azon, hogy Romániában kaotikus állapotok uralkodnak, de most ki­derült az is, hogy a pártok a káoszteremtésben versenyeznek egymás­sal. A Szociáldemokrata Párt első embere, Ciolacu beismerte, hogy a Nemzeti Liberális Párt Iohannisszal és a jó Orbánnal az élen sokkal jobb káoszteremtésben az ő pártjánál, mert mint mondta: „Annál nagyobb káoszt, mint amekkora most van, még a Szociáldemokrata Párt sem tudott volna teremteni". Csak azt nem értem, hogy miköz­ben Ciolacu ilyen elismeréssel beszél a liberálisokról, miért akarja mégis bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni ezt a kormányt? Valószínű, arra gondol, hogy ha megerőltetik magukat, mégiscsak sikerül túlszárnyalniuk liberálisokat káoszteremtésben. Iohannis azzal támadta az SZDP-seket, hogy „példátlan ciniz­mussal” eszköztelenül hagyták a kormányt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. És ha a romániai magyarok pillanatnyilag el is feledkeztek az autonómiáról, most Iohannis azt is eszükbe juttatta, hogy az SZDP lepaktált az RMDSZ-szel, és „suttyomban” meg akarta szavazni az „úgynevezett székelység” autonómiáját. Ilyesmit már hallottunk egyszer, de akkor azzal is fűszerezve, hogy az SZDP azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak, és el akarják érni, hogy mindenütt hivatalos nyelv legyen a magyar. Azóta sem tisztázó­dott, hogy a rossz Orbán mit ígért Ciolacunak Erdélyért. Jobb lenne, ha az összes román párt kiegyezne egyszer s mindenkorra abban, hogy mindenért (most a vírusjárvány miatt) a magyarok a hibásak, és úgy megvalósulna a nagy nemzeti együttműködés. Az áprilisi Ionopot chivanoc Iohannescu-beszéd a legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint „gyűlöletbeszédnek tekinthető”, de nem volt uszító jellegű. Nem is értem, hogy most miért finomított, annyit állítva, hogy az áruló szociáldemokraták a romániai magyarokkal karöltve azt szeretnék, hogy az úgynevezett székelyek ölébe hulljon az autonómia. Gondolom, hogy ez a kijelentése a korábbiakhoz hasonlóan szintén nem uszító jellegű, ahogy nem volt az a tavalyi úzvölgyi magyarellenes ün­neplés sem, amit vádemelés nélkül zárt le a közvádló Daniel Gălbează, a moineşti-i ügyészség értékkövető tagja. Ő is azt állítja, hogy a „Ki a ma­gyarokkal az országból!” rigmus sem tekinthető uszításnak. Az csak egy „állítólagos magyarellenes jelmondat”, amit ezek szerint bárki bármikor bárhol használhat, mikor jó dolgában nincs más, mit tennie. Szerinte akkor lenne uszítás, ha egy bizonyos kategória - például mozgássérültek vagy homoszexuálisok-ellen irányulna. Ha bizonyos nemzetiség ellen irányul akkor legfeljebb csak szabálysértés. Úgyhogy (amint Iohannis is szokta mondani): kedves románok, kövessenek engem, és tessenek csak nyugodtan szabályt (és magyart) sérteni. Gondoltam én már sokszor, hogy jobb lenne nem székely zászló­kat lobogtatva vonulgatni, hanem mondjuk tolószékben vagy sánti­­kálva, a homoszexualitást nyíltan felvállalók nemzetközi jelképe, a szivárványszínű zászlók alatt. Kicsi kutya nagytól tanul ugatni, kicsi sovén nagytól (Iohannistól) tanul vanítni, így nem csoda, ha a bukaresti FCSB szurkolói bátran, senkitől sem zavartatva ünnepeltek a Sepsi OSK elleni kupameccs után, és ott mindenféle jelmondatokat kiabáltak, amelyek - ahogy Iohannis beszédei - szintén nem tekinthetők uszításnak. Azt nem lehet tudni, hogy sovinizmusban a szurkolók közelítették-e meg az elnök színvona­lát, vagy az elnök közeledik a drukkerek szintjéhez, de az biztos, hogy a kettő, ha más-más szinten is, egyre megy. Legközelebb, ha kinyitják a stadionokat, a jelentősebb csapatok mérkőzéseire Iohannis is elkíséri a szurkolókat, és azokon a drukkerekkel együtt újabb, az elnöki hivatal által kidolgozott jelmondatokat fognak kiabálni, mint például: Ki az úgynevezett székelyekkel az úgynevezett Székelyföldről. Az sem lesz uszítás, legfennebb gyűlöletbeszédnek tekinthető szabad véleménynyil­vánítás, ami nem büntetendő. Sőt, nálunk inkább dicséretes. KUTI JÁNOS

Next