Háromszék, 2020. augusztus (32. évfolyam, 9044-9064. szám)
2020-08-03 / 9044. szám
romszé 2020. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ KÖZELET Bárót legyen a térség mozdonya !» HECSER LÁSZLÓ » Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke a nemzeti képviseletet zászlójukra tűző pártok összefogását dicsérte, mondván nem az egyéni, hanem a közösségi érdeket helyezték előtérbe, amikor a választási listát öszszeállították, illetve a függetlenként megméretkező Benedek-Huszár János támogatása mellett döntöttek. Meggyőződése, hogy Barótnak, illetve Erdővidéknek olyan emberre van szüksége, mint Benedek- Huszár népe iránt elkötelezett, közigazgatásban jártas és pályázatok menedzselésében tapasztalt szakembere. „Az Erdélyi Magyar Szövetség számára nem az a fontos, hogy mindenképp saját embere nyerje a választást, hanem az, hogy mindenhova megfelelő ember kerüljön, hiszen ez a ■közösség érdeke” - mondotta. Benedek Erika, a néppárt megyei alelnöke a jelöltlista első öt helyezettjét mutatta be. Dimény László és Pál Levente jelenleg is tanácstag, Lepolszky Erwin János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Asztalos Attila és Cséki Péter teljesen újnak számít a helyi politikában. Asztalos Attila szállítási vállalkozó bemutatkozásában úgy fogalmazott, azért vállal szerepet a helyi politikában, mert azt szeretné, ha négy gyereke itthon, jó körülmények közt nőhetne fel, és felnőttként úgy ítélhetné meg, Báróz olyan hely, ahonnan elmenni nem érdemes. Az EMSZ-t pedig azért választotta, mert Benedek-Huszár Jánossal kívánt egy csapatot alkotni. Cséki Péter állattenyésztési mérnök a közigazgatásilag Baróthoz tartozókat és a gazdálkodókat képviselné. Ő maga Bibarcfalván folytat szerteágazó tevékenységet, nemrég a közbirtokosság élére is megválasztották. Benedek-Huszár János elmondta: évek óta önkormányzati menedzsmenttel foglalkozik, tisztában van tehát azzal, Erdővidék lehetőségeihez képest milyen szinten helyezkedik el. Úgy véli, az Európai Unió új, hétéves ciklusa Báról és a tájegység részére is fejlődési lehetőséget kínál. Ehhez az kell, hogy Bárót vállalja a vezető szerepet, s mozdonyként magával vigye a környékbeli községeket. Ennek érdekében olyan stratégiát kell kidolgozni, amilyent 2008-ban több erdővidéki szakember hathatós közreműködésével 2008-ban Sepsiszék számára is kidolgoztak, és az tíz éven át megszabta a fejlődés irányát nemcsak a községek, de Sepsiszentgyörgy számára is. Benedek-Huszár János elmarasztalta Bárót jelenlegi és régebbi vezetőit is, amiért nem fektettek hangsúlyt a falvak modernizálására. Példaként Bibarcfalvát említette, mondván, bár hat-hét éve köztudott, hogy a megyei tanács a falun áthaladó utat felújítja, mégsem tettek semmit annak érdekében, hogy azt megelőzően mindenféle közüzemi szolgáltatást bevezessenek a házakhoz, jelenleg nemhogy nincs a víz- és szennyvízhálózat kiépítve, de még a tulajdonviszonyok sincsenek tisztázva. Olvasatában ez a késlekedés azt jelenti, hogy legalább öt, de akár tíz évre is el kell felejteni azokat, hiszen amíg az út mentén végzett beruházások garanciális időn belül vannak, hozzájuk nem nyúlhatnak. Másik példaként pedig a baróti kampusz építését említette, mondván, önkormányzati menedzseri munkája során mindössze egyszer történt meg, hogy megnyert pályázat és aláírt szerződés után a megállapodást fel kellett bontani. Ez a szégyen 2014-ben történt meg, amikor a már megszerzett pénzről a baróti városvezetés lemondott. Benedek-Huszár János szerint Barótnak a kedvező helyzetet nem kivárnia kell, hanem előre kell menekülnie. Ha a bibarcfalvi fürdőt nem akarja senki bérbe venni, akkor a városnak kell megoldást találnia újraélesztésére, a strandot sem szabad az enyészetnek hagyni, hanem pályázati pénzből be kell fedni, úgy télen-nyáron használható lesz, ha a város régi tó környékét rendezik, igazi szabadidőközponttá válhatna. Arra a kérdésre, miszerint nem tart-e attól, hogy választási sikere esetén terveit a megyei tanács vezetősége megpróbálná ellehetetleníteni, Benedek-Huszár János azt felelte, pályafutása során rengeteg emberrel dolgozott már együtt, és tudja, párbeszéd folytatásával mindenkivel meg lehet találni a közös hangot. FOTÓ: SZŰCS SZILÁRD Benedek Huszár János, Csáki Péter és Csomortányi István Az EMSZ bemutatta vargyasi jelöltjét A Magyar Polgári Pártot képviselő Román Attila és az Erdélyi Magyar Néppártot képviselő Csíki Ferenc mutatta be pénteken az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vargyasi polgármesterjelöltjét. Az ötvenéves, bő évtizedet külföldön dolgozó Farkas Ferenc úgy nyilatkozott, annak érdekében szeretne tenni, hogy a vargyasiak a szebb jövőt ne máshol keressék, hanem otthon találják meg, s a község ne az elöregedők, hanem fiatalok faluja legyen. HECSER LÁSZLÓ » Farkas Ferenc életének fordulópontjait ismertetve elmondta: négygyermekes családba született, tanulmányait a mai Puskás Tivadar Szakközépiskolában, majd esti tagozaton Szentegyházán végezte, ahol érettségizett is. Fémforgácsolóként dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME-ban, a köpeci bányavállalatnál nehézgépész volt, annak megszűnése után vállalkozóként öt évig betoncserepeket készített. Külföldön először 2009-ben vállalt munkát, a kint töltött tizenegy év alatt megfordult Svédországban, Belgiumban és Németországban is. Polgármesterként azt szeretné elérni, hogy a falu infrastruktúráját modernizálják - aszfaltozzák a mellékutcákat is, a vízhálózat mindenhova elérjen és a csatornázás legyen megoldva -, több, a fejlődéshez hozzájáruló pályázatban vegyenek részt, tenni akar azért, hogy a sportcsarnok minden évszakban használható legyen, és a fiatalok szívesen járjanak oda, a művelődési házat közösségi térré változtatná. Bár az utóbbi időben némileg visszaszorult az illegális legeltetés, de ez nem elég, sokaknak okoznak gondot a mások munkájára fittyet hányók, ezért javítani kell a közbiztonságon. Farkas Ferenc úgy vélte, Vargyasnak jó lehetőséget jelentene, ha vendégforgalmi lehetőségeit kihasználnák: kulturális, történelmi és természeti gazdagságára vendégházakat és szolgáltatásokat lehet építeni. A községháza kész lenne pályázatokkal és partnerek felkutatásával ezeket elősegíteni - mondotta. Arra az újságírói kérdésre, hogy miként tudna együttműködni egy RMDSZ-es megyei vezetéssel, úgy nyilatkozott, meggyőződése, bárkivel megtalálná a közös szót, aki jóindulattal közeledik Vargyashoz. A SZERZŐ FELVÉTELE Csíki Ferenc, Román Attila, Farkas Ferenc és Bálint József ■ I ■■ kármentő ÜHttMHI lohannis mint focidrukker? TL Tápról napra nagyobb a vírus által megkoronázottak száma, It ilyen krízishelyzetben persze szokás szerint bűnbakot kell JLY keresni. A parlamenti pártok általában egymást (illetve a másikat) hibáztatják a kialakult helyzet miatt. Sokszor csodálkozunk azon, hogy Romániában kaotikus állapotok uralkodnak, de most kiderült az is, hogy a pártok a káoszteremtésben versenyeznek egymással. A Szociáldemokrata Párt első embere, Ciolacu beismerte, hogy a Nemzeti Liberális Párt Iohannisszal és a jó Orbánnal az élen sokkal jobb káoszteremtésben az ő pártjánál, mert mint mondta: „Annál nagyobb káoszt, mint amekkora most van, még a Szociáldemokrata Párt sem tudott volna teremteni". Csak azt nem értem, hogy miközben Ciolacu ilyen elismeréssel beszél a liberálisokról, miért akarja mégis bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni ezt a kormányt? Valószínű, arra gondol, hogy ha megerőltetik magukat, mégiscsak sikerül túlszárnyalniuk liberálisokat káoszteremtésben. Iohannis azzal támadta az SZDP-seket, hogy „példátlan cinizmussal” eszköztelenül hagyták a kormányt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. És ha a romániai magyarok pillanatnyilag el is feledkeztek az autonómiáról, most Iohannis azt is eszükbe juttatta, hogy az SZDP lepaktált az RMDSZ-szel, és „suttyomban” meg akarta szavazni az „úgynevezett székelység” autonómiáját. Ilyesmit már hallottunk egyszer, de akkor azzal is fűszerezve, hogy az SZDP azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak, és el akarják érni, hogy mindenütt hivatalos nyelv legyen a magyar. Azóta sem tisztázódott, hogy a rossz Orbán mit ígért Ciolacunak Erdélyért. Jobb lenne, ha az összes román párt kiegyezne egyszer s mindenkorra abban, hogy mindenért (most a vírusjárvány miatt) a magyarok a hibásak, és úgy megvalósulna a nagy nemzeti együttműködés. Az áprilisi Ionopot chivanoc Iohannescu-beszéd a legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint „gyűlöletbeszédnek tekinthető”, de nem volt uszító jellegű. Nem is értem, hogy most miért finomított, annyit állítva, hogy az áruló szociáldemokraták a romániai magyarokkal karöltve azt szeretnék, hogy az úgynevezett székelyek ölébe hulljon az autonómia. Gondolom, hogy ez a kijelentése a korábbiakhoz hasonlóan szintén nem uszító jellegű, ahogy nem volt az a tavalyi úzvölgyi magyarellenes ünneplés sem, amit vádemelés nélkül zárt le a közvádló Daniel Gălbează, a moineşti-i ügyészség értékkövető tagja. Ő is azt állítja, hogy a „Ki a magyarokkal az országból!” rigmus sem tekinthető uszításnak. Az csak egy „állítólagos magyarellenes jelmondat”, amit ezek szerint bárki bármikor bárhol használhat, mikor jó dolgában nincs más, mit tennie. Szerinte akkor lenne uszítás, ha egy bizonyos kategória - például mozgássérültek vagy homoszexuálisok-ellen irányulna. Ha bizonyos nemzetiség ellen irányul akkor legfeljebb csak szabálysértés. Úgyhogy (amint Iohannis is szokta mondani): kedves románok, kövessenek engem, és tessenek csak nyugodtan szabályt (és magyart) sérteni. Gondoltam én már sokszor, hogy jobb lenne nem székely zászlókat lobogtatva vonulgatni, hanem mondjuk tolószékben vagy sántikálva, a homoszexualitást nyíltan felvállalók nemzetközi jelképe, a szivárványszínű zászlók alatt. Kicsi kutya nagytól tanul ugatni, kicsi sovén nagytól (Iohannistól) tanul vanítni, így nem csoda, ha a bukaresti FCSB szurkolói bátran, senkitől sem zavartatva ünnepeltek a Sepsi OSK elleni kupameccs után, és ott mindenféle jelmondatokat kiabáltak, amelyek - ahogy Iohannis beszédei - szintén nem tekinthetők uszításnak. Azt nem lehet tudni, hogy sovinizmusban a szurkolók közelítették-e meg az elnök színvonalát, vagy az elnök közeledik a drukkerek szintjéhez, de az biztos, hogy a kettő, ha más-más szinten is, egyre megy. Legközelebb, ha kinyitják a stadionokat, a jelentősebb csapatok mérkőzéseire Iohannis is elkíséri a szurkolókat, és azokon a drukkerekkel együtt újabb, az elnöki hivatal által kidolgozott jelmondatokat fognak kiabálni, mint például: Ki az úgynevezett székelyekkel az úgynevezett Székelyföldről. Az sem lesz uszítás, legfennebb gyűlöletbeszédnek tekinthető szabad véleménynyilvánítás, ami nem büntetendő. Sőt, nálunk inkább dicséretes. KUTI JÁNOS