Háromszék, 2020. szeptember (32. évfolyam, 9065-9086. szám)
2020-09-01 / 9065. szám
.viszék 2020. SZEPTEMBER 1., KEDD Italokkal frissítenék a sepsiszentgyörgyi tanácsot Négy tanácstagjelöltjét mutatta be nemrég a sepsiszentgyörgyi RMDSZ, közülük ketten újonnan vetnék be magukat az önkormányzati munkába. Antal Árpád polgármester a városi RMDSZ elnökeként is elmondta: mindig fontosnak tartotta a szövetség ifjúsági szervezeteiben eredményesen tevékenykedő fiatalok bevonását, de kívülről is szívesen erősítenek, amivel azt üzenik, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ mindenki számára nyitott. DEMETER ILDIKÓ : A városi tanács jelöltlistájának újoncai a politikában is azok. Sípos Dóra Viola fesztiválszervező az idén állt be az RMDSZ-be, de egyetemistaként évekig a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vezetőtanácsi tagja volt, szülővárosába hazatérve pedig a fiatalok számára akar - az őket érdeklő rendezvényeken kívül - kapcsolattartó és tájékoztató felületeket létrehozni. Az itt élő és a másutt tanuló vagy dolgozó ifjúság ötleteit is felhasználva szeretné vonzóvá tenni a várost számukra, ugyanakkor egy helyre gyűjtené össze azokat az információkat, amelyek a hazatelepedést segítik: a munkahelykínálatot, lakhatási és karrierépítési lehetőségeket (utóbbiakat szakmai képzésekkel is segítené), a pályázatok és támogatások rendszerét, mert ezek jelenleg csak szétszórtan lelhetőek fel. Ez lenne az ifjúsági platform, amely mellett egy ifjúsági fórumot is létrehozna, ahol a diákszervezetek közösen beszélnék meg a projektjeiket, elképzeléseiket. Mindehhez kellene egy ifjúsági tér is, ahol az idősebb generációk zavarása nélkül lehet tevékenykedni, koncerten, képzésen, kávézáson vagy függőágyas pihenésen részt venni. Az ifjúságért legjobban az ifjúsággal lehet együtt dolgozni -jelentette ki Sipos Dóra, aki szerint így lehet átadni azt az érzést, hogy Sepsiszentgyörgy jó város felnőni, tanulni, visszatérni. Jakab István Barna repülőmérnök, a térség jelenleg talán legfontosabb beruházásának, a vidombáki repülőtér építésének projektmenedzsere bukaresti és hollandiai évek után telepedett haza, jelenleg Sepsiszentgyörgyről ingázik brassói munkahelyére. Tavaly lépett be az RMDSZ-be, és úgy érzi, a közigazgatásban szerzett tapasztalatával (a vidombáki repülőteret Brassó Megye Tanácsa építi) segíteni tudja Sepsiszentgyörgyöt is különböző terveinek megvalósításában, hogy valóban Székelyföld szíve legyen. Azt szeretné, ha európai fővárosokhoz lehetne hasonlítani Háromszék központját: „az ambíciónk legyen nagy” - jelentette ki. Elmondta, látott jót is, roszszat is Nyugaton vagy nagyobb városokban, és a jót kívánja meghonosítani: a megfelelő úthálózat kiépítését, kiemelten a bicikliutakat, még legalább egy Erzsébet park méretű zöldövezet létrehozását, valamint a szakoktatás helyi igényekhez való igazítását, mert ha van mihez kezdeni itthon és jó a fizetés, a fiatalok nem keresik máshol a megélhetést. Beszélt a vidombáki repülőtérről is, amely 2021 végére lesz üzemképes, és már több légitársaság is érdeklődik iránta, s azt is elmondta: Sepsiszentgyörgynek gyorsforgalmi utak kellenek, hogy a reptér könnyen elérhető legyen (Antal Árpád szerint 25 perc a cél). A szépmezői repülőtérre (aminek ötlete akkor merült fel, amikor a vidombákié bizonytalanná vált) tehát nem lesz szükség, de egy kis sportrepülőbázist, hobbipilóta-képzést és a kiszolgáló műhelyeket felölelő komplexum építését már érdemes megfontolni, mert ez jelenleg hiányzik Romániában, és a szakemberek zömét akár a Puskás Tivadar-líceumban is ki lehetne ehhez képezni. Jakab Barna úgy véli, a 300 ezres lakosságú Brassó közelsége gazdasági előnyt is jelenthet, amit a sepsiszentgyörgyiek okosan kiaknázhatnak. Ambrus Zsombor már négy éve tagja a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnak, ez idő alatt volt a jogi szakbizottság elnöke is, lévén foglalkozására nézve jogász (nemzetközi és európai üzleti jogi diplomával), ami mellett fordítóként és tolmácsként is dolgozik, továbbá ő a Pro Economica Alapítvány sepsiszentgyörgyi irodavezetője is. Korábban az RMDSZ-közeli ifjúsági szervezeteket tömörítő MIÉRT alelnöke volt, és Winkler Gyula erdélyi EP-képviselő brüsszeli irodájában dolgozott. Elmondása szerint szívesen segít a túlburjánzó román jogrendszer értelmezésében, a következő mandátumában pedig a digitalizálás, a hatékony, ügyfélbarát online ügyintézés életbe léptetését kívánja előmozdítani. Ezen Tóth-Birtan Csaba alpolgármester - aki Antal Árpád szerint a fiatalok lendületét és kreativitását ötvözi az idősebbek tapasztalatával és bölcsességével, és korábban az ő irányítása alatt vált a Tega országos szinten is élvonalbeli vállalattá a szelektív gyűjtés és a köztisztaság területén - már dolgozik is. Elmondása szerint az elmúlt időben feltérképezték az önkormányzati folyamatokat és eljárásokat, és az derült ki, hogy ezek alig egynegyede volt papírra vetve, egy másik negyede vázlatosan volt szabályozva, fele pedig sehogy, azaz csak a megszokás alapján működött. Most, hogy megvan a térkép, ezeket az eljárásokat elemezni fogják, és ahol lehet, optimizálnak, a cél az, hogy ügyfélközpontúvá és gazdaságilag is hatékonyabbá váljon a városháza működése. Erre pályáztak, és ahogy tudni lehet, hogy mire van szükség, elindítják a közbeszerzést azokra az eszközökre, amelyek az ügyintézést korszerűsítik és felgyorsítják. A projekt eredményeképpen a polgármesteri hivatal könnyen és digitális módon is elérhető lesz, s remélhetőleg az ügyfelek is elégedettebbek lesznek az önkormányzat szolgáltatásaival. A digitalizálás a következő években prioritás lesz - ígérte Antal Árpád is, aki szerint a járvány máris sok mindenre megtanított minket, és felgyorsított néhány folyamatot, de így is sok a teendő, amíg valóban korszerű, a lakosság igényeinek leginkább megfelelő módon működhet az önkormányzat. Sipos Dóra Viola ifjúsági fórumot is létrehozna FOTO KRISTO-COTHARD HUNOR Tíz új RMDSZ-es polgármesterjelölt 1 . Bevezetőjében Tamás Sándor elmondta: a polgármesterek elsődleges feladata a minőségi közszolgáltatások megteremtése (például a vízvezeték és a csatornázás kiépítése, de a sport és a művelődési tevékenységeké is), a napi kérdések megoldásához szükséges gyakorlatiasság mellett azonban közösségük vezetői is kell hogy legyenek, ugyanakkor együttműködési készséget kell tanúsítaniuk az emberekkel, a szomszédos települések vezetőivel, a kistérségben élőkkel és a megyei önkormányzattal is. A bemutatkozást az „alsó végen” kezdték, Vargyas polgármesterjelöltjével. Tamás Sándor elmondta: ez az a község, ahol semmilyen haladás, fejlődés nem mutatkozott meg az előző évek alatt (2016-ban az RMDSZ alulmaradt a választásokon). Ebből a stagnálásból szeretné kimozdítani a vargyasiakat Imets Lajos volt alpolgármester, aki négy éve kevés szavazattal veszített, és aki az „égető és sürgető” gondokat így lajstromozta: a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítását, a hálózat bővítését, az illegális legeltetés és sátorozás beszüntetését (utóbbit egy szabályos kemping létrehozásával oldaná meg, amihez van önkormányzati terület), a közösségi épületek és terek visszaadását a falu lakóinak (az óvoda, az „összedőlés határán levő” orvosi lakás, a „használhatatlan” sportcsarnok, valamint a padok és játszótér nélkül maradt, idén még csak kaszát sem látott Selyemkert felújítását, a falukép javítását, födött buszmegálló építését, szemeteskukák kihelyezését, az utcák karbantartását. Zágon a másik véglet, ahol vízvezeték, csatornázás, buszmegálló és aszfalt is van, a megye legnagyobb, több mint 1500 lelket számláló, bő 40 000 hektáros területtel rendelkező községe jobban mutat sok romániai kisvárosnál, de azért akad ott is tennivaló. A Papolcot is magában foglaló község 48 százaléka magyar, így lakói, vezetői Tamás Sándor szerint együttműködésre vannak ítélve, de ez mindeddig eredményes volt, ezért is bíznak a sikeres folytatásban. Kiss Augustin az előző, nyugdíjba vonuló településvezető által megkezdett munkát folytatná, van az ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítésére nyertes pályázata a falunak, vannak még aszfaltozatlan utcák, felújításra szorul mindkét művelődési ház és orvosi rendelő. Tavaly 500 mezőgazdasági tulajdont sikerült telekkönyveztetni (ez a támogatások miatt fontos), idén már ezret, és bízik abban, hogy minél nagyobb lesz a rendezettség, minél több nyertes pályázatot valósítanak meg, annál több fiatal tér haza, és akkor a jól felszerelt zágoni sportbázis is megtelik élettel. Ozsdola azok közé a községek közé tartozik, ahol kicsit lebénult az élet a szomszédos településekhez képest, ezen szeretne változtatni Lukács Attila. A víz- és szennyvízhálózat kiépítése ott is elsődlegesen fontos, de járdára is nagy szükség van, mert az országúti forgalom nagyon megnőtt az elmúlt években, és nem biztonságos a gyalogosközlekedés. Közösségi háza sincs a falunak, egy tájházat ugyan megvettek, de nem kezdtek vele semmit, habár van művelődési élet, dalárda, tánccsoport is. A sportpálya ott sincs kihasználva, egészében gazdátlannak tűnik a település. Kellene egy hídmérleg, a központi illemhelyet azonban el kellene tüntetni. Gond van a közbirtokossággal, a falubeli széthúzás miatt felfüggesztették, ez sem maradhat így. Más nehézségekkel kell szembenézni Hidvégen, ahol a magyar lakosság a 30 százalékot sem éri el, de három magyar polgármesterjelölt is van (Horváth Miklós az Erdélyi Magyar Szövetség, Sala Levente a Népi Mozgalom Párt színeiben indul), és még három román, további két párt pedig tanácsosi listát iktatott. Az RMDSZ jelöltje és listavezetője Józsa Géza, aki 1990 óta tagja a szövetségnek és a helyi tanácsnak is, fő feladataként a magyarság összetartását, segítését, a magyar rendezvények szervezését nevezte meg. Természetesen a többi tennivalót is látja, hiszen az infrastruktúra korszerűsítésével Hidvég is jócskán lemaradt. Gelence viszont - Háromszék legnagyobb magyar lakosságú községeként - ismét a jó példák közé tartozik, ahol a megyei önkormányzat a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott polgármesterrel is együtt tudott működni, és ez meg is látszik például az utak minőségén. Amúgy is dinamikusan fejlődik, 600 óvodás és iskolás gyermek jelenti a jövőt - közölte Ilyés Botond, aki már tíz éve foglalkozik a fiatalsággal, és úgy érzi, a közösségfejlesztésből is elég jól kivette a részét az elmúlt négy év alatt. Van a faluban két tánccsoport, férdidalárda, cserkészcsapat és két nyugdíjas szervezet is, de a tizenéveseknek szükségük van sportolási lehetőségekre, és egy olyan helyre is, ahol együtt lehetnek és tevékenykedhetnek - az infrastruktúra ugyanis önmagában nem elég, vonzóvá kell tenni a falut ahhoz, hogy otthon maradjanak a fiatalok. Ilyés Botond célja, hogy 2030-ig Felső-Háromszék legélhetőbb községe legyen Gelence, ahol érdemes turisztikai, mezőgazdasági vagy bármilyen vállalkozásba fogni. A községvezetés azon lesz, hogy a feltételeket megteremtsék, befejezik a kanalizálást, útjavításokat, sok épületet feljavítanak (az iskoláé és a művelődési házé már megkezdődött, az orvosi rendelő következik), a legfontosabb azonban az, hogy „jövőt lássanak a fiatalok”. Józsa Géza, Kiss Augusztin, Tamás Sándor, Ilyés Botond, Lukács Attila, Imets Lajos KÖZELET