Háromszék, 2020. szeptember (32. évfolyam, 9065-9086. szám)

2020-09-01 / 9065. szám

.viszék 2020. SZEPTEMBER 1., KEDD Italokkal frissítenék a sepsiszentgyörgyi tanácsot Négy tanácstagjelöltjét mutatta be nemrég a sepsiszentgyörgyi RMDSZ, közülük ketten újonnan vetnék be magukat az önkormányzati munkába. Antal Árpád polgármester a városi RMDSZ elnö­keként is elmondta: mindig fontosnak tartotta a szövetség ifjúsági szervezeteiben eredményesen tevékenykedő fiatalok bevonását, de kívülről is szívesen erősítenek, amivel azt üzenik, hogy a sepsi­szentgyörgyi RMDSZ mindenki számára nyitott. DEMETER ILDIKÓ : A városi ta­nács jelöltlistájának újoncai a po­litikában is azok. Sípos Dóra Viola fesztiválszervező az idén állt be az RMDSZ-be, de egyetemista­ként évekig a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vezetőtanácsi tag­ja volt, szülővárosába hazatérve pedig a fiatalok számára akar - az őket érdeklő rendezvényeken kívül - kapcsolattartó és tájékoz­tató felületeket létrehozni. Az itt élő és a másutt tanuló vagy dol­gozó ifjúság ötleteit is felhasznál­va szeretné vonzóvá tenni a vá­rost számukra, ugyanakkor egy helyre gyűjtené össze azokat az információkat, amelyek a haza­­telepedést segítik: a munkahely­­kínálatot, lakhatási és karrier­­építési lehetőségeket (utóbbiakat szakmai képzésekkel is segíte­né), a pályázatok és támogatások rendszerét, mert ezek jelenleg csak szétszórtan lelhetőek fel. Ez lenne az ifjúsági platform, amely mellett egy ifjúsági fórumot is létrehozna, ahol a diákszerveze­tek közösen beszélnék meg a pro­jektjeiket, elképzeléseiket. Mind­ehhez kellene egy ifjúsági tér is, ahol az idősebb generációk zava­rása nélkül lehet tevékenykedni, koncerten, képzésen, kávézáson vagy függőágyas pihenésen részt venni. Az ifjúságért legjobban az ifjúsággal lehet együtt dolgozni -jelentette ki Sipos Dóra, aki sze­rint így lehet átadni azt az érzést, hogy Sepsiszentgyörgy jó város felnőni, tanulni, visszatérni. Jakab István Barna repülő­mérnök, a térség jelenleg talán legfontosabb beruházásának, a vidombáki repülőtér építésének projektmenedzsere bukaresti és hollandiai évek után telepedett haza, jelenleg Sepsiszentgyörgy­­ről ingázik brassói munkahelyé­re. Tavaly lépett be az RMDSZ-be, és úgy érzi, a közigazgatásban szerzett tapasztalatával (a vidom­báki repülőteret Brassó Megye Tanácsa építi) segíteni tudja Sepsiszentgyörgyöt is különbö­ző terveinek megvalósításában, hogy valóban Székelyföld szíve legyen. Azt szeretné, ha európai fővárosokhoz lehetne hasonlíta­ni Háromszék központját: „az am­bíciónk legyen nagy” - jelentette ki. Elmondta, látott jót is, rosz­­szat is Nyugaton vagy nagyobb városokban, és a jót kívánja meghonosítani: a megfelelő út­hálózat kiépítését, kiemelten a bicikliutakat, még legalább egy Erzsébet park méretű zöl­dövezet létrehozását, valamint a szakoktatás helyi igényekhez való igazítását, mert ha van mi­hez kezdeni itthon és jó a fizetés, a fiatalok nem keresik máshol a megélhetést. Beszélt a vidom­báki repülőtérről is, amely 2021 végére lesz üzemképes, és már több légitársaság is érdeklődik iránta, s azt is elmondta: Sepsi­­szentgyörgynek gyorsforgalmi utak kellenek, hogy a reptér könnyen elérhető legyen (Antal Árpád szerint 25 perc a cél). A szépmezői repülőtérre (aminek ötlete akkor merült fel, amikor a vidombákié bizonytalanná vált) tehát nem lesz szükség, de egy kis sportrepülőbázist, hob­­bipilóta-képzést és a kiszolgáló műhelyeket felölelő komplexum építését már érdemes megfon­tolni, mert ez jelenleg hiányzik Romániában, és a szakemberek zömét akár a Puskás Tivadar-lí­­ceumban is ki lehetne ehhez képezni. Jakab Barna úgy véli, a 300 ezres lakosságú Brassó közelsége gazdasági előnyt is jelenthet, amit a sepsiszentgyör­­gyiek okosan kiaknázhatnak. Ambrus Zsombor már négy éve tagja a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsnak, ez idő alatt volt a jogi szakbizottság elnöke is, lévén foglalkozására nézve jogász (nemzetközi és európai üzleti jogi diplomával), ami mel­lett fordítóként és tolmácsként is dolgozik, továbbá ő a Pro Eco­nomica Alapítvány sepsiszent­györgyi irodavezetője is. Koráb­ban az RMDSZ-közeli ifjúsági szervezeteket tömörítő MIÉRT alelnöke volt, és Winkler Gyula erdélyi EP-képviselő brüsszeli irodájában dolgozott. Elmondá­sa szerint szívesen segít a túl­burjánzó román jogrendszer értelmezésében, a következő mandátumában pedig a digita­lizálás, a hatékony, ügyfélbarát online ügyintézés életbe lépteté­sét kívánja előmozdítani. Ezen Tóth-Birtan Csaba al­polgármester - aki Antal Árpád szerint a fiatalok lendületét és kreativitását ötvözi az idősebbek tapasztalatával és bölcsességé­vel, és korábban az ő irányítása alatt vált a Tega országos szinten is élvonalbeli vállalattá a szelek­tív gyűjtés és a köztisztaság terü­letén - már dolgozik is. Elmon­dása szerint az elmúlt időben feltérképezték az önkormányza­ti folyamatokat és eljárásokat, és az derült ki, hogy ezek alig egy­negyede volt papírra vetve, egy másik negyede vázlatosan volt szabályozva, fele pedig sehogy, azaz csak a megszokás alapján működött. Most, hogy megvan a térkép, ezeket az eljárásokat elemezni fogják, és ahol lehet, optimizálnak, a cél az, hogy ügy­félközpontúvá és gazdaságilag is hatékonyabbá váljon a város­háza működése. Erre pályáztak, és ahogy tudni lehet, hogy mire van szükség, elindítják a közbe­szerzést azokra az eszközökre, amelyek az ügyintézést korsze­rűsítik és felgyorsítják. A projekt eredményeképpen a polgármes­teri hivatal könnyen és digitális módon is elérhető lesz, s remél­hetőleg az ügyfelek is elégedet­tebbek lesznek az önkormány­zat szolgáltatásaival. A digitalizálás a következő években prioritás lesz - ígérte Antal Árpád is, aki szerint a jár­vány máris sok mindenre meg­tanított minket, és felgyorsított néhány folyamatot, de így is sok a teendő, amíg valóban korsze­rű, a lakosság igényeinek legin­kább megfelelő módon működ­het az önkormányzat. Sipos Dóra Viola ifjúsági fórumot is létrehozna FOTO KRISTO-COTHARD HUNOR Tíz új RMDSZ-es polgármesterjelölt 1 . Bevezetőjében Tamás Sán­dor elmondta: a polgármesterek elsődleges feladata a minőségi közszolgáltatások megteremtése (például a vízvezeték és a csa­tornázás kiépítése, de a sport és a művelődési tevékenységeké is), a napi kérdések megoldásához szükséges gyakorlatiasság mel­lett azonban közösségük vezetői is kell hogy legyenek, ugyanak­kor együttműködési készséget kell tanúsítaniuk az emberek­kel, a szomszédos települések ve­zetőivel, a kistérségben élőkkel és a megyei önkormányzattal is. A bemutatkozást az „alsó végen” kezdték, Vargyas polgár­mesterjelöltjével. Tamás Sándor elmondta: ez az a község, ahol semmilyen haladás, fejlődés nem mutatkozott meg az előző évek alatt (2016-ban az RMDSZ alulmaradt a választásokon). Ebből a stagnálásból szeretné kimozdítani a vargyasiakat Imets Lajos volt alpolgármester, aki négy éve kevés szavazattal veszített, és aki az „égető és sür­gető” gondokat így lajstromozta: a megfelelő mennyiségű és mi­nőségű ivóvíz biztosítását, a há­lózat bővítését, az illegális legel­tetés és sátorozás beszüntetését (utóbbit egy szabályos kemping létrehozásával oldaná meg, ami­hez van önkormányzati terület), a közösségi épületek és terek visszaadását a falu lakóinak (az óvoda, az „összedőlés határán levő” orvosi lakás, a „használha­tatlan” sportcsarnok, valamint a padok és játszótér nélkül ma­radt, idén még csak kaszát sem látott Selyemkert felújítását­, a falukép javítását, födött busz­megálló építését, szemeteskukák kihelyezését, az utcák karban­tartását. Zágon a másik véglet, ahol vízvezeték, csatornázás, busz­megálló és aszfalt is van, a me­gye legnagyobb, több mint 1500 lelket számláló, bő 40 000 hek­táros területtel rendelkező köz­sége jobban mutat sok romániai kisvárosnál, de azért akad ott is tennivaló. A Papolcot is magá­ban foglaló község 48 százaléka magyar, így lakói, vezetői Tamás Sándor szerint együttműködés­re vannak ítélve, de ez minded­dig eredményes volt, ezért is bíz­nak a sikeres folytatásban. Kiss Augustin az előző, nyugdíjba vo­nuló településvezető által meg­kezdett munkát folytatná, van az ivóvíz- és szennyvízhálózat bő­vítésére nyertes pályázata a falu­nak, vannak még aszfaltozatlan utcák, felújításra szorul mindkét művelődési ház és orvosi ren­delő. Tavaly 500 mezőgazdasági tulajdont sikerült telekkönyvez­­tetni (ez a támogatások miatt fontos), idén már ezret, és bízik abban, hogy minél nagyobb lesz a rendezettség, minél több nyer­tes pályázatot valósítanak meg, annál több fiatal tér haza, és ak­kor a jól felszerelt zágoni sport­bázis is megtelik élettel. Ozsdola azok közé a községek közé tartozik, ahol kicsit lebé­nult az élet a szomszédos telepü­lésekhez képest, ezen szeretne változtatni Lukács Attila. A víz- és szennyvízhálózat kiépítése ott is elsődlegesen fontos, de jár­dára is nagy szükség van, mert az országúti forgalom nagyon megnőtt az elmúlt években, és nem biztonságos a gyalogosköz­lekedés. Közösségi háza sincs a falunak, egy tájházat ugyan megvettek, de nem kezdtek vele semmit, habár van művelődé­si élet, dalárda, tánccsoport is. A sportpálya ott sincs kihasz­nálva, egészében gazdátlannak tűnik a település. Kellene egy hídmérleg, a központi illemhe­lyet azonban el kellene tüntetni. Gond van a közbirtokossággal, a falubeli széthúzás miatt felfüg­gesztették, ez sem maradhat így. Más nehézségekkel kell szembenézni Hidvégen, ahol a magyar lakosság a 30 százalékot sem éri el, de három magyar pol­gármesterjelölt is van (Horváth Miklós az Erdélyi Magyar Szö­vetség, Sala Levente a Népi Moz­galom Párt színeiben indul), és még három román, további két párt pedig tanácsosi listát ikta­tott. Az RMDSZ jelöltje és lista­vezetője Józsa Géza, aki 1990 óta tagja a szövetségnek és a helyi tanácsnak is, fő feladataként a magyarság összetartását, segí­tését, a magyar rendezvények szervezését nevezte meg. Ter­mészetesen a többi tennivalót is látja, hiszen az infrastruktúra korszerűsítésével Hidvég is jócs­kán lemaradt. Gelence viszont - Háromszék legnagyobb magyar lakosságú községeként - ismét a jó példák közé tartozik, ahol a megyei ön­­kormányzat a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott polgármesterrel is együtt tudott működni, és ez meg is látszik pél­dául az utak minőségén. Amúgy is dinamikusan fejlődik, 600 óvodás és iskolás gyermek jelen­ti a jövőt - közölte Ilyés Botond, aki már tíz éve foglalkozik a fi­atalsággal, és úgy érzi, a közös­ségfejlesztésből is elég jól kivette a részét az elmúlt négy év alatt. Van a faluban két tánccsoport, férdidalárda, cserkészcsapat és két nyugdíjas szervezet is, de a tizenéveseknek szükségük van sportolási lehetőségekre, és egy olyan helyre is, ahol együtt le­hetnek és tevékenykedhetnek - az infrastruktúra ugyanis önmagában nem elég, vonzóvá kell tenni a falut ahhoz, hogy otthon maradjanak a fiatalok. Ilyés Botond célja, hogy 2030-ig Felső-Háromszék legélhetőbb községe legyen Gelence, ahol ér­demes turisztikai, mezőgazdasá­gi vagy bármilyen vállalkozásba fogni. A községvezetés azon lesz, hogy a feltételeket megteremt­sék, befejezik a kanalizálást, útjavításokat, sok épületet fel­javítanak (az iskoláé és a műve­lődési házé már megkezdődött, az orvosi rendelő következik), a legfontosabb azonban az, hogy „jövőt lássanak a fiatalok”. Józsa Géza, Kiss Augusztin, Tamás Sándor, Ilyés Botond, Lukács Attila, Imets Lajos KÖZELET

Next