Háromszék, 2020. szeptember (32. évfolyam, 9065-9086. szám)
2020-09-11 / 9073. szám
aromsze 2020. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK KÖZELET KAMPÁNYBAN AZ RMDSZ Hogy Erdővidék élhetőbb legyen Balóton Erdővidék Múzeumának udvarán RMDSZ-tisztviselők és szimpatizánsok előtt mutatta be Tamás Sándor a kistérség fejlesztését taglaló Erdővidék 2030 programot. Mint mondotta, bár a hoszszú távú terveket kampányban ismertetik, azokat nem kell politikai ígérgetésként értékelni, a most bemutatott program is a helyi és a tudományos életből érkező szakemberek részvételével összeállított Potsa József Megyefejlesztési Terv része. A megyeitanács-elnök mindenkit arról biztosított: ha van, aki kezet nyújtson, akkor ők azt elfogadják és jó partnerként támogatnak minden fejlesztési törekvést. HECSER LÁSZLÓ : Az egybegyűlteket Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere köszöntötte. Beszédében az összefogás fontosságát hangsúlyozta, mondván: Barótot a nyolc esztendővel ezelőtti áldatlan helyzetéből csak nehézmunkával, politikai partnereket keresve - és találva - tudták kimozdítani. További célja, hogy Barótot olyan várossá tegye, amelyet minden nemzedékhez tartozó szerethetőnek, élhetőnek mond. „Ma térségünkben zajlik a megye legnagyobb infrastrukturális fejlesztése, van megoldás a víz- és szennyvízhálózat kiépítésére, kimozdítottuk a holtpontról az új iskola ügyét, amely szemmel láthatóan épül, megnyitjuk a térség turisztikai információs irodáját, bővítjük a sportolási és szabadidős lehetőségeket. Egyszóval megteremtettük a biztos alapokat a további építkezésre, és minden adott, hogy Bárót egy élhető, hosszú távon fejleszthető város legyen” - jelentette ki. Tamás Sándor szintén az összefogásban és a közös cselekvésben rejlő lehetőséget emelte ki. A Brassó és Hargita megyei tanácsok partnerségének köszönhető, hogy készül a Hatodot átszelő és az Erdővidéket az Oltón túli településekkel összekötő út, illetve az a vidombáki repülőtér, amely Háromszék turizmusának és áruforgalmának megtöbbszörözéséhez járulhat hozzá. A megye és a kistérség önkormányzatai összefogásának eredménye az is, hogy annak idején sikerült megmenteni a kórházat, épül az új iskola, tűzoltóegység létesült és a rohammentő-szolgálat is megtelepedett Baróton. Tamás Sándor újdonságként jelentette be, hogy a Studium Prospero Alapítvány és a megyei önkormányzat kész támogatni a baróti önkormányzat orvosi szolgálati lakások építésére vonatkozó kezdeményezését. Balázsi Dénes, Bardoc polgármestere az általa elért eredményeket nem személyes, hanem csapatsikernek mondotta: ha szükség volt, a megyei vezetés és az RMDSZ parlamenti csoportjának segítségét is megkapták, hogy mára a község területén mindenhol élvezhető legyen az ivóvíz, kiépült a szennyvízhálózat, aszfaltozottak az utcák, modernek és jól felszereltek az iskolák. A községvezető arra buzdította a jelölteket, továbbra is tartsák szem előtt, hogy az összefogás milyen jól tud gyümölcsözni. Váncza Tibor, az RMDSZ erdővidéki szervezetének elnöke sportnyelven fogalmazta meg mondanivalóját: csak az nyerhet, aki csapatban játszik, aki egymaga próbál küzdeni, ne számítson arra, hogy könnyen gólpasszt kap. „A kampányidőszak sokakból meggondolatlan cselekedeteket váltott ki. Vannak, akik megkeresve a törvény kiskapuit, tudták jelöltetni magukat, ami teljesen jogszerű, de nem erkölcsös. Mások elárulták a csapatot és ellenjelöltnek tolják a szekerét. Megint mások fűt-fát ígérnek, de fogalmuk sincs, hogyan fogják betartani. Az RMDSZ a múltban sem és most sem akar lejárató kampányokkal nyerni. Nekünk továbbra is az a célunk, hogy Erdővidék minden településén működőképes többségi RMDSZ-es tanáccsal és az általunk állított jelöltek KOCSIS B. JÁNOS FELVÉTELÉvel újra és újra bebizonyítsuk, hogy itt egyre jobb élni, kézzelfogható a fejlődés és biztonságos a jövő” - jelentette ki. Csog Gyöngyi, az RMDSZ nőszervezetének baráti vezetője arra kérte a polgármestereket, legyenek nyitottak a nők kezdeményezéseivel szemben, s támogassák azokat. Ráduly Antal Róbert, a HÁRÍT képviselője pedig a következő éveket sorsfordítónak mondotta - meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy nemzedékének tagjai a jövőjüket itthon képzeljék el. Az esemény végén Tamás Sándor, Lázár-Kiss Barna András és Váncza Tibor ellátták kézjegyükkel azt az együttműködési megállapodást, melyben vállalták, hogy az elkövetkezőkben is fejlesztik a térséget és jobb életkörülményeket biztosítanak minden erdővidékinek. Takarítottak a Feketeügy boltárkában » BOKOR GÁBOR » A szemétgyűjtést az IMUK vezetője, Ráduly Zsolt József kezdeményezte. Évente szerveznek akciót közterületek szemétmentesítése céljából. Idén fiatalok és a polgármesteri hivatal vezetőségének javaslatára került sor a szabadidőparkot övező doltárok első részének takarítására. Szemét még maradt, újabb gyűjtési akciót terveznek, de csak a választások után, nem akarják, hogy kampányíze legyen az önkéntes munkájuknak - jegyezte meg Ráduly. Az egyesületi vezető azt is elmondta, a mostani akcióban mintegy húszan vettek részt, sajnos, a fiatalok és a községháza alkalmazottjai mellé kevesen sorakoztak fel a községből, viszont a Székely Mikó Kollégium öt diákja csatlakozott az önkéntes munkához. A mostani akció különlegessége, hogy a fiatalok csónakokból szedték a vízfelületen és a partokon összehalmozódott szemetet, főként pillepalackot, de akadt autógumi, használt ruha, műanyag fólia s más egyéb is. A csónakok a polgármesteri hivatal tulajdonában vannak, még 2007-ben vásárolta az öt vízi járművet a községháza. A szabadidőközpont egyik szórakozási lehetősége lett volna a csónakázás, de a község a mai napig nem tudta bérbe venni a vízfelületet. A holtárok a román állam tulajdonában van, jelenlegi bérlője a megyei vadász- és sporthorgász egyesület - tudtuk meg Ráduly István polgármestertől. Szeretnék, ha fennhatóságuk alá kerülne a vízfelület, hosszú évek óta dolgoznak ezen. Nemrég azonban járt a doltárok gazdájának képviseletében, az Olt vízgyűjtő medencéjének vizeivel gazdálkodó intézmény igazgatója. Nagyon tetszett neki a szabadidőpark, belátta, hogy a holtároknak is tisztának kellene lennie. ígéretet tett, hogy segítséget nyújt a víztükör tisztává tételében - mondta el Uzon polgármestere. kármentő Tanulás régebb és ma érmekkorom óta szinte semmit nem fejlődött az oktatás- sí T i/ tud°mm íny. Tanáraink már akkor is mondogatták, hogy \*J y fiam, fejedbe a tudományt nem lehet tölcsérrel betölteni, időkbben a tudósok mindenféle modern kütyüket fejlesztettek ki, de a gyermekek okosításának ősi problémáin ezek nem sokat segítettek. Sőt, lehet, hogy még ott sem tartunk, ahol korábban. Az én diákkoromban a legkönnyebb tanulási lehetőség az volt, hogy a tankönyvet a párnánk alá tettük, és alvás alatt annak tartalma állítólag bement a fejünkbe. Ezt a módszert most már azért nem lehet alkalmazni, mert nincsenek tankönyvek. A tudósok főként csak a számítógép-fejlesztésekkel foglalkoztak, és oda jutottunk, hogy egy laptop (de akár okosabb telefon is) másodpercek alatt könyvtárnyi anyagot tud letölteni. Ha már olyan nagyon akarják, hogy a gyermekek okosodjanak, akkor azzal is kellett volna törődniük, hogy olyan csipet ültessenek a fejükbe, amelyek ugyanilyen hatékonysággal viszi be agyukba a tudományt. De nem biztos, hogy jó, ha a gyermek hamar megokosodik és azután nő fel. Jelenleg ugyanis az egész világon Romániában legboldogabbak a gyermekek. Ők valóban azt hiszik, hogy nem kell pénz a boldogsághoz, nincs összefüggés hazájuk nemzeti jövedelme és az ő boldogságuk között, és az sem számít, hogy egy ország szegény-e avagy gazdag. A norvégiai gyermekeknek általában mindenük megvan (olyasmi, mint saját szoba, könyvek, számítógép, mobiltelefon és jó ruhák), mégis boldogtalanabbak szegények, mint a rosszabbul álló országokban élő gyermekek. Aztán ahogy a romániai gyermekek nőnek, úgy járnak, mint régen a kismacskák: mikor születtek, mind kommunisták voltak, aztán a végén már csak kettő, mert időközben kinyílott a szemük. Romániában a felnőttek már korántsem olyan boldogok, mint a gyermekek. A világon 158 országot rangsoroltak, és a boldogságjelentés szerint a felnőtt svájciak a legboldogabbak, utánuk az izlandiak és a dánok következnek. Romániát a 86., míg Magyarországot a 104. helyre sorolták ilyen szempontból. Úgy látszik, Romániában nem érdemes felnőni, mert amíg az emberek fiai és lányai gyermekkorban boldogok, később elboldogtalanodnak, majd megboldogulnak. Különben a rossz tanuló fiúk-lányok, miután felnőnek és gyermekeik lesznek, ha elveszítik diplomáikat (ha volt egyáltalán nekik), példálódzhatnak saját rossz tanuló csemetéiknek azzal, hogy ők bezzeg milyen jól tanultak. Lehet, azért is ilyen nálunk az oktatás színvonala, hogy minél több időt töltsenek a gyermekek az iskolapadban, s ne érezzék felnőttnek és boldogtalannak magukat. Romániában a gyermekek 39 százaléka úgynevezett funkcionális analfabéta, akik nyolc osztályt vagy líceumot végeztek, írni, olvasni is tudnak, csak nem nagyon értik, amit olvasnak. Hát érdemes ezért iskolába járni? Gyermekkoromban még abszolút képmutatásnak számított, ha valaki reggel mosolyogva ment iskolába. Most, mikor nem mindenütt lehet, és könnyen bezárhatják, állítólag minden gyermek iskolaszerető lett. (Az egyetemeken viszont a tanárok imádkoznak a diáknak, hogy méltóztasson már vizsgára menni.) Nem mondom, első nap mi is szerettünk az alma materba menni, utána meg vártuk a vakációt. Sokszor felvetődött, hogy milyen jó lenne egy-egy napot lógni. Azon is filozofált a diák, hogy jobb lenne, ha a kutya elvinné az iskolát, ezért zsírral kellene megkenni... Most már nem a kutya, hanem a koronavírus leselkedik az iskolákra. És be is vezették, hogy melyik iskolában milyen tanévkezdés lesz: piros, sárga vagy zöld. Nem értem, hogy a zöld helyett miért nem kéket tettek, mert úgy igazán szép eredeti nemzetiszín oktatásunk lehetne. Az a helyzet, hogy az iskolabezárás érdekében a rosszcsont tanulók tevőlegesen is cselekedhetnek. Ha van olyan ismerősük, aki koronavírusos, egyszerűen elmennek hozzá látogatóba, mert tudják, hogy az a fiatalokra nem nagyon veszélyes. Aztán iskolába mennek, és másnapra már akár az egész iskolát is bezárhatják. Utána már tanulni sem kell mert hát nem is lehet. Mert a táblagépekkel is úgy járhatnak a gyermekek, mint a rászorulók az ingyenmaszkkal amit a kormány szintén megígért a járvány kezdetekor, és ha még sokáig így megy, meglesz a védőoltás, és már nem lesz szükség rá. A megígért 250 ezer táblagépet esetleg megveszik a jövő tanévre. Még jó, hogy a választásokkor használatosokat sikerült beszerezni. KUTI JÁNOS