Háromszék, 2020. szeptember (32. évfolyam, 9065-9086. szám)

2020-09-11 / 9073. szám

­aromsze 2020. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK KÖZELET KAMPÁNYBAN AZ RMDSZ Hogy Erdővidék élhetőbb legyen Balóton Erdővidék Múzeumának udvarán RMDSZ-tisztviselők és szimpatizánsok előtt mutatta be Tamás Sándor a kistérség fejlesztését taglaló Erdővidék 2030 programot. Mint mondotta, bár a hosz­­szú távú terveket kampányban ismertetik, azokat nem kell politikai ígérgetésként értékelni, a most bemutatott program is a helyi és a tudományos életből érkező szakemberek részvételével összeál­lított Potsa József Megyefejlesztési Terv része. A megyeitanács-elnök mindenkit arról biztosított: ha van, aki kezet nyújtson, akkor ők azt elfogadják és jó partnerként támogatnak minden fejlesztési törekvést. HECSER LÁSZLÓ : Az egybe­gyűlteket Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere köszöntötte. Beszédében az összefogás fontosságát hang­súlyozta, mondván: Barótot a nyolc esztendővel ezelőtti ál­datlan helyzetéből csak nehéz­­munkával, politikai partnere­ket keresve - és találva - tud­ták kimozdítani. További célja, hogy Barótot olyan várossá te­gye, amelyet minden nemze­dékhez tartozó szerethetőnek, élhetőnek mond. „Ma térsé­günkben zajlik a megye legna­gyobb infrastrukturális fej­lesztése, van megoldás a víz- és szennyvízhálózat kiépítésére, kimozdítottuk a holtpontról az új iskola ügyét, amely szemmel láthatóan épül, megnyitjuk a térség turisztikai információs irodáját, bővítjük a sportolási és szabadidős lehetőségeket. Egyszóval megteremtettük a biztos alapokat a további épít­kezésre, és minden adott, hogy Bárót egy élhető, hosszú távon fejleszthető város legyen” - je­lentette ki. Tamás Sándor szintén az összefogásban és a közös cse­lekvésben rejlő lehetőséget emelte ki. A Brassó és Hargita megyei tanácsok partnerségé­nek köszönhető, hogy készül a Hatodot átszelő és az Erdő­vidéket az Oltón­ túli települé­sekkel összekötő út, illetve az a vidombáki repülőtér, amely Háromszék turizmusának és áruforgalmának megtöbbszö­rözéséhez járulhat hozzá. A megye és a kistérség önkor­mányzatai összefogásának eredménye az is, hogy annak idején sikerült megmenteni a kórházat, épül az új iskola, tűzoltóegység létesült és a ro­­hammentő-szolgálat is megte­lepedett Baróton. Tamás Sán­dor újdonságként jelentette be, hogy a Studium Prospero Alapítvány és a megyei ön­kormányzat kész támogatni a baróti önkormányzat orvosi szolgálati lakások építésére vo­natkozó kezdeményezését. Balázsi Dénes, Bardoc pol­gármestere az általa elért eredményeket nem szemé­lyes, hanem csapatsikernek mondotta: ha szükség volt, a megyei vezetés és az RMDSZ parlamenti csoportjának segít­ségét is megkapták, hogy mára a község területén mindenhol élvezhető legyen az ivóvíz, ki­épült a szennyvízhálózat, asz­­faltozottak az utcák, modernek és jól felszereltek az iskolák. A községvezető arra buzdította a jelölteket, továbbra is tartsák szem előtt, hogy az összefogás milyen jól tud gyümölcsözni. Váncza Tibor, az RMDSZ er­dővidéki szervezetének elnöke sportnyelven fogalmazta meg mondanivalóját: csak az nyer­het, aki csapatban játszik, aki egymaga próbál küzdeni, ne számítson arra, hogy könnyen gólpasszt kap. „A kampány­időszak sokakból meggondo­latlan cselekedeteket váltott ki. Vannak, akik megkeresve a törvény kiskapuit, tudták je­löltetni magukat, ami teljesen jogszerű, de nem erkölcsös. Mások elárulták a csapatot és ellenjelöltnek tolják a szeke­rét. Megint mások fűt-fát ígér­nek, de fogalmuk sincs, hogyan fogják betartani. Az RMDSZ a múltban sem és most sem akar lejárató kampányokkal nyerni. Nekünk továbbra is az a célunk, hogy Erdővidék min­den településén működőképes többségi RMDSZ-es tanáccsal és az általunk állított jelöltek­ KOCSIS B. JÁNOS FELVÉTELÉ­vel újra és újra bebizonyítsuk, hogy itt egyre jobb élni, kézzel­fogható a fejlődés és biztonsá­gos a jövő” - jelentette ki. Csog Gyöngyi, az RMDSZ nő­szervezetének baráti vezetője arra kérte a polgármestereket, legyenek nyitottak a nők kez­deményezéseivel szemben, s támogassák azokat. Ráduly An­tal Róbert, a HÁRÍT képviselője pedig a következő éveket sors­fordítónak mondotta - meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy nemzedékének tagjai a jö­vőjüket itthon képzeljék el. Az esemény végén Tamás Sándor, Lázár-Kiss Barna And­rás és Váncza Tibor ellátták kézjegyükkel azt az együttmű­ködési megállapodást, melyben vállalták, hogy az elkövetke­zőkben is fejlesztik a térséget és jobb életkörülményeket bizto­sítanak minden erdővidékinek. Takarítottak a Feketeügy boltárkában­ ­ » BOKOR GÁBOR » A szemét­­gyűjtést az IMUK vezetője, Ráduly Zsolt József kezdemé­nyezte. Évente szerveznek ak­ciót közterületek szemétmente­sítése céljából. Idén fiatalok és a polgármesteri hivatal vezető­ségének javaslatára került sor a szabadidőparkot övező doltárok első részének takarítására. Sze­mét még maradt, újabb gyűj­tési akciót terveznek, de csak a választások után, nem akarják, hogy kampányíze legyen az ön­kéntes munkájuknak - jegyezte meg Ráduly. Az egyesületi ve­zető azt is elmondta, a mostani akcióban mintegy húszan vet­tek részt, sajnos, a fiatalok és a községháza alkalmazottjai mel­lé kevesen sorakoztak fel a köz­ségből, viszont a Székely Mikó Kollégium öt diákja csatlakozott az önkéntes munkához. A mostani akció különleges­sége, hogy a fiatalok csónakok­ból szedték a vízfelületen és a partokon összehalmozódott sze­metet, főként pillepalackot, de akadt autógumi, használt ruha, műanyag fólia s más egyéb is. A csónakok a polgármesteri hivatal tulajdonában vannak, még 2007-ben vásárolta az öt vízi járművet a községháza. A szabadidőközpont egyik szóra­kozási lehetősége lett volna a csónakázás, de a község a mai napig nem tudta bérbe venni a vízfelületet. A holtárok a román állam tulajdonában van, jelen­legi bérlője a megyei vadász- és sporthorgász egyesület - tud­tuk meg Ráduly István polgár­­mestertől. Szeretnék, ha fennhatósá­guk alá kerülne a vízfelület, hosszú évek óta dolgoznak ezen. Nemrég azonban járt a doltárok gazdájának kép­viseletében, az Olt vízgyűjtő medencéjének vizeivel gaz­dálkodó intézmény igazga­tója. Nagyon tetszett neki a szabadidőpark, belátta, hogy a holtároknak is tisztának kel­lene lennie. ígéretet tett, hogy segítséget nyújt a víztükör tisztává tételében - mondta el Uzon polgármestere. kármentő Tanulás régebb és ma érmekkorom óta szinte semmit nem fejlődött az oktatás- sí T i/ tud°mm íny. Tanáraink már akkor is mondogatták, hogy \*J y fiam, fejedbe a tudományt nem lehet tölcsérrel betölteni, időkbben a tudósok mindenféle modern kütyüket fejlesztettek ki, de a gyermekek okosításának ősi problémáin ezek nem sokat segítet­tek. Sőt, lehet, hogy még ott sem tartunk, ahol korábban. Az én diákkoromban a legkönnyebb tanulási lehetőség az volt, hogy a tankönyvet a párnánk alá tettük, és alvás alatt annak tartalma állítólag bement a fejünkbe. Ezt a módszert most már azért nem lehet alkalmazni, mert nincsenek tankönyvek. A tudósok főként csak a számítógép-fejlesztésekkel foglalkoztak, és oda jutottunk, hogy egy laptop (de akár okosabb telefon is) másodpercek alatt könyvtárnyi anyagot tud letölteni. Ha már olyan nagyon akarják, hogy a gyermekek okosodjanak, akkor azzal is kellett volna törődniük, hogy olyan csipet ültessenek a fejükbe, amelyek ugyanilyen hatékony­sággal viszi be agyukba a tudományt. De nem biztos, hogy jó, ha a gyermek hamar megokosodik és azután nő fel. Jelenleg ugyanis az egész világon Romániában legboldogabbak a gyermekek. Ők valóban azt hiszik, hogy nem kell pénz a boldogsághoz, nincs összefüggés hazájuk nemzeti jövedelme és az ő boldogságuk kö­zött, és az sem számít, hogy egy ország szegény-e avagy gazdag. A nor­­végiai gyermekeknek általában mindenük megvan (olyasmi, mint saját szoba, könyvek, számítógép, mobiltelefon és jó ruhák), mégis boldogtala­nabbak szegények, mint a rosszabbul álló országokban élő gyermekek. Aztán ahogy a romániai gyermekek nőnek, úgy járnak, mint régen a kismacskák: mikor születtek, mind kommunisták voltak, aztán a végén már csak kettő, mert időközben kinyílott a szemük. Romániában a fel­nőttek már korántsem olyan boldogok, mint a gyermekek. A világon 158 országot rangsoroltak, és a boldogságjelentés szerint a felnőtt svájciak a legboldogabbak, utánuk az izlandiak és a dánok következnek. Romániát a 86., míg Magyarországot a 104. helyre sorolták ilyen szempontból. Úgy látszik, Romániában nem érdemes felnőni, mert amíg az emberek fiai és lányai gyermekkorban boldogok, később elboldogtalanodnak, majd megboldogulnak. Különben a rossz tanuló fiúk-lányok, miután felnőnek és gyermekeik lesznek, ha elveszítik diplomáikat (ha volt egyáltalán nekik), példálódz­­hatnak saját rossz tanuló csemetéiknek azzal, hogy ők bezzeg milyen jól tanultak. Lehet, azért is ilyen nálunk az oktatás színvonala, hogy minél több időt töltsenek a gyermekek az iskolapadban, s ne érezzék felnőttnek és boldogtalannak magukat. Romániában a gyermekek 39 százaléka úgynevezett funkcionális analfabéta, akik nyolc osztályt vagy líceumot végeztek, írni, olvasni is tudnak, csak nem nagyon értik, amit olvasnak. Hát érdemes ezért iskolába járni? Gyermekkoromban még abszolút képmutatásnak számított, ha vala­ki reggel mosolyogva ment iskolába. Most, mikor nem mindenütt lehet, és könnyen bezárhatják, állítólag minden gyermek iskolaszerető lett. (Az egyetemeken viszont a tanárok imádkoznak a diáknak, hogy méltóztas­­son már vizsgára menni.) Nem mondom, első nap mi is szerettünk az alma materba menni, utána meg vártuk a vakációt. Sokszor felvetődött, hogy milyen jó lenne egy-egy napot lógni. Azon is filozofált a diák, hogy jobb lenne, ha a kutya elvinné az iskolát, ezért zsírral kellene megkenni... Most már nem a kutya, hanem a koronavírus leselkedik az iskolák­ra. És be is vezették, hogy melyik iskolában milyen tanévkezdés lesz: piros, sárga vagy zöld. Nem értem, hogy a zöld helyett miért nem kéket tettek, mert úgy igazán szép eredeti nemzetiszín oktatásunk lehetne. Az a helyzet, hogy az iskolabezárás érdekében a rosszcsont tanulók tevőlegesen is cselekedhetnek. Ha van olyan ismerősük, aki koronaví­rusos, egyszerűen elmennek hozzá látogatóba, mert tudják, hogy az a fiatalokra nem nagyon veszélyes. Aztán iskolába mennek, és másnapra már akár az egész iskolát is bezárhatják. Utána már tanulni sem kell mert hát nem is lehet. Mert a táblagépekkel is úgy járhatnak a gyermekek, mint a rászorulók az ingyenmaszkkal amit a kormány szintén megígért a járvány kezde­tekor, és ha még sokáig így megy, meglesz a védőoltás, és már nem lesz szükség rá. A megígért 250 ezer táblagépet esetleg megveszik a jövő tanév­re. Még jó, hogy a választásokkor használatosokat sikerült beszerezni. KUTI JÁNOS

Next