Háromszék, 2020. szeptember (32. évfolyam, 9065-9086. szám)

2020-09-21 / 9079. szám

KÖZÉLET_____________________ 2020. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ_______________VálárosítSZék _3 KÉZDIOROSZFALU Könyvbemutató és emléktábla-avatás Tegnap délelőtt a kézdioroszfalvi református templom kertjében és az emlékpark­ban könyvbemutatót és szentmisét, valamint emléktábla-avatással egybekötött faluünnepet tartottak. A megjelenteket házigazdaként Gál Klára ny. óvónő kö­szöntötte, hangsúlyozva: „büszkeséggel tölt el a múlt, emlékeinket át tudjuk hozni a mába”. A köszöntő után felkérte Tamás Sándort, a megyei önkormányzat elnökét, hogy kézdiorszfalvi lakosként és a napokban megjelent könyv társszerzőjeként mutassa be az Oroszfalu változó társadalma című könyvet. SOCHOM ISTVÁN » Tamás Sándor el­mondta: a művelődési otthon január­ban megtartott felújítási ünnepségén született meg a most megjelent könyv gondolata, amely nem egy klasszikus falumonográfia, hanem szemelvénye­ket tartalmaz Oroszfalu történetéről. A 170 oldalas könyv szerkesztője Csáki Árpád történész, felelős kiadója Im­­reh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója. A kö­tet négy szerzője Csáki Árpád, Dimény Attila, Jancsó Katalin és Tamás Sándor, az előszót Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere jegyezte. A könyvbemu­tatót a július 16-i falunapokra tervez­ték, de a világjárvány miatt csak most sikerült megtartani - mondotta Tamás Sándor, aki közölte: a falu neve már 1521-ben írott formában is megjelent, az első térkép pedig, amelyen megje­lent a falu neve, 1699-ből származik. Csáki Árpád betegség miatt nem tudott jelen lenni, ezért az általa szerkesztett kötettel kapcsolatos gondolatait Im­­reh-Marton István tolmácsolta. A könyvbemutatót követően szent­misére került sor Farkas Alajos, a kantai Szentháromság-templom segédlelkésze celebrálásával. A szentmisét követően a megjelentek a művelődési otthon köze­lében lévő emlékparkhoz vonultak, ahol Gál Klára elmondta: az emlékmű ötlete falusfelétől, Rancz Páltól származik, akit felkért, hogy mondjon pár mondatot annak születéséről. Az ötletgazda 2014- ben súlyos betegségen esett át, ezért há­lából arra gondolt, hogy falustársaival együtt maradandó emlékjelt állít Orosz­faluban. Azt is elmondta, hogy ritkán adatik olyan év, amikor három kézdivá­­sárhelyi embert avatnak egyházi méltó­sággá. Rancz Pál kéréssel is fordult a kö­zösség fiatalabb tagjaihoz: őrizzék meg a parkot száz év múlva is, és amikor a fa hatalmas koronája alatt ülnek majd, jusson eszükbe, hogy Oroszfaluban volt, van és lesz élet. A márvány emléktáblá­ra három név került fel, mindhárman a céhes város szülöttjei: Kovács Gergely, Kerekes László és Marosi Balázs, akiket idén szenteltek érsekké, segédpüspökké, illetve áldozópappá. Az emlékparkban egy háromágú csemetét ültetett, amely Kézdivásárhely három jeles szülöttjét jelképezi. Az emléktáblát Bokor Tibor polgár­­mester és Rancz Pál leplezte le, majd Farkas Alajos megáldotta. A polgár­­mester ünnepi beszédében mindhárom egyházi személyiséget igazi példakép­ként említette, és kijelentette, azért is büszke rájuk, mert mindhárman a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai voltak. „Nagyon szeretem az ilyen pilla­natokat, amikor olyan embereket tisz­telünk meg, akik köztünk vannak, vi­szik városunk hírnevét, és ne adj’ isten, egy szabadabb pillanatukban még egy kézfogás és vállveregetés mellett a sze­mükbe köszönhetjük meg, hogy példát visznek itthonról oda, ahol most szol­gálnak. Kovács Gergely érsek, Kerekes László püspök és Marosi Balázs pap iga­zi példaképek. És tudják, mi a legjobb ebben? Hogy az ő szívük ugyanakkorát dobban a Kézdivásárhely szó hallatán, mint a miénk” - vélekedett Bokor Tibor, majd úgy fogalmazott: „Kézdivásár­helynek szüksége van példaképekre. Szüksége volt Gábor Áronra és Turóczi Mózesre. Szüksége volt Molnár Józsiás­­ra és Tompa Sándorra. És most szük­sége van Kovács Gergelyre, Kerekes Lászlóra és Marosi Balázsra. Mert nem mindegy, hogy kit kell követni, nem mindegy, hogy van-e kire felnézni” - zárta szavait az elöljáró. Beszéde után a három egyházi személyiség életútját is­mertették, majd Kiss László, a Kézdivá­­sárhelyi Színház színművésze egy Ady Endre- és egy Reményik Sándor-verset adott elő. A családias hangulatú ünnep­ség Gál Klára köszönetével, a magyar himnusz eléneklésével és szeretetven­­dégséggel ért véget. Bokor Tibor méltatja az egyházi személyiségeket A SZERZŐ FELVÉTELE Fejlődőben a háromszéki turizmus­ ­» HECSER LÁSZLÓ » A gála Charlie Ottley Háromszékről szóló filmjének bemutatá­sával kezdődött. Az angol rendező - akár­csak Károly walesi herceg szülőhazánk megismerésére serkentő üzenetét hor­dozó filmjében - ebben az alkotásában is olyan képeket rögzített, amelyek jól meg­válogatott villanásokban mutatják meg, miként látja ő, a külföldi, értékeinket. Képein felújított, vendégek előtt kapuit kitáró díszes kúriák, feredők, égbe nyúló tornyú templomok, kukoricát morzsoló, kenyeret sütő asszonyok, borvízforrá­­sok, székely ruhába öltözött, néptáncot járó fiatalok, hazatérő csordák, vaddal gazdagon teli erdők, mofetták, díszes lo­vasok, horgászó férfiak, bővizű patakok és még ezernyi apró csoda elevenedik meg. A filmet Tamás Sándor, a megyei ta­nács elnöke köszönte meg a rendezőnek, Grüman Róbertnek, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnökének és csapatának pedig azt, hogy munkájuk­nak köszönhetően Háromszék Buka­restben és a nagyvilágban is láthatóvá vált. Tamás Sándor úgy vélte, az olyan „nagykövetnek”, mint Károly herceg, és az olyan programoknak, mint a Kúriák földje, tovább nőhet vidékünkön a ven­déglátás súlya. Ehhez sokat hozzátesz majd a vidombáki repülőtér is, amely jóformán udvarunkba fogja a turistákat letenni - mondotta bizakodva. Charlie Ottley beszédében úgy fo­galmazott: „az elődeink által teremtett értékekre méltán lehetünk büszkék, s van mit megmutatnunk a hagyomá­nyost kereső vendégeknek: épített örök­ségünk, népszokásaink, gasztronómiai kínálatunk megállja a versenyt bármi­lyen más, egyelőre ismertebb turiszti­kai desztináció ajánlatával szemben”. Az esemény házigazdája, Kálnoky Ti­bor gróf a szervezőknek köszönte meg, hogy Miklósvárt választották a gála hely­színéül: az évszázados falak közé beren­dezett Erdélyi Élet Múzeuma így vendégül láthatja a régi barátokat, és újakat is sze­rezhet. A múzeumról szólva úgy fogalma­zott: elérni látják céljukat, hiszen széles közönségnek mutathatják meg a két-há­­rom nemzedék óta ködbe veszett nemesi életformát. Kálnoky Tibor azt kívánta, minél több történelmi épület újuljon meg s kerüljön be a turisztikai körforgásba. Borboly Csaba Hargita megyei tanács­elnök a magyar megyék összefogását és az abból származó közös hasznot emelte ki, s kérte, az elkövetkezőkben is figyel­jünk egymásra. Édler András, a Kovász­na Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kormány intézkedéseit kapko­dóként jellemezte, s arra figyelmeztette a vendégfogadásban érdekelteket, megfon­toltan vezessék vállalkozásaikat. Az idei nehézségek ellenére bízik abban, hogy a háromszéki turizmus képes átlendülni a holtponton, és ebben számíthatnak a ka­mara támogatására is. A turizmus támogatása miatt külön­­díjban részesülő Kovászna város pol­gármestere, Gyerő József biztosította a jelenlevőket: az önkormányzat ezentúl is mindent elkövet, hogy városa továbbra is a megye egyik leglátogatottabb helysé­ge legyen. Különdíjban részesült továbbá Madalina Sánta a gasztronómiai innová­cióért és a kovásznai Clermont Hotel a szakmai kapcsolatok kezelése okán. Sokakat díjaztak Első helyet szerzett a kovásznai Clermont Hotel (4 csillagos szálloda), a sepsiszent­györgyi Panorama Boutique Hotel (3 csilla­gos), a kovásznai Bradul Hotel (2 csillagos), a Zabola Estate (kúria- és kastélyszállók), a bodzafordulói Casa Brădet Panzió (4 csillagos, városi környezetben található panzió), a sugásfürdői Görgő Panzió (3 csillagos, városi környezetben található panzió), a kovásznai Colţ de rai (2 csillagos, városi környezetben található panzió), a bálványosi Gorgán Panzió (4 csillagos, vidéki környezetben található panzió), a zalánpataki Prince of Wales’s Guesthouse (3 csillagos, vidéki környezetben találha­tó panzió), az árkosi Ezüstfenyő Panzió (2 csillagos, vidéki környezetben található panzió), a csernátoni Malomkert (kiadó szoba és apartman), a Kommando Camp (kemping, tábor és motel) és az Árkosi Tanulmányi Központ (villák kategória), lovarda és lovas turizmus kategóriában pedig a kurtapataki Zonda Lovarda. A turisztikai rendezvények közül a Szent György Napokat találták a legkiemel­kedőbbnek, a legjobb gasztronómiai ren­dezvénynek a sepsiszentgyörgyi Kürtőska­­lács-fesztivált, a kulturális rendezvények közül a Székely Vágtát, a sportrendezvé­nyek közül a Sportnapokat díjazták. A leg­jobb utazási irodának a sepsiszentgyörgyi IT & T International Tourism & Trade-et találták, a legjobb online turisztikai mar­keting díját a miklósvári www.muzeul­­vietiitransilvanene.ro kapta, a legjobb idegenvezetőnek a kézdivásárhelyi Kis Emesét választották. A legjobb kézműves­műhelynek az olaszteleki Nagy György ko­vácsműhelyét választották, két további er­dővidéki helyszín, a Sütő család bútorfestő és a bodosi Dávid Alpár népviselet-készítő műhelye került a második helyre. A gyorséttermek közöl a sepsiszent­györgyi Gadót, a klasszikus éttermek kö­zül a bálványosi Fork éttermet, a vásáros étkeztetők (foodtruckok) közül a Csülök­királyt találta legjobbnak a zsűri. Elisme­résben részesült Farkas Ferenc (cukrász, Diószegi cukrászda), Dód Lóránt (báros és barista, Gado), Constantin Mihăiţanu (pin­cér, Szent György Pince) és Kovács Gábor Áron (szakács, Kastély vendéglő). FOTÓ: VISIT COVASNA Kálnoky Tibor átveszi a díjat László Endrétől

Next