Háromszék, 2020. október (32. évfolyam, 9087-9108. szám)
2020-10-23 / 9103. szám
/ // BAJBAN A VENDÉGLŐSÖK Meg van kötve kezük, lábuk ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Általános a tanácstalanság, elkeseredettség és felháborodás a sepsiszentgyörgyi vendéglősök körében, amiért ismét kénytelenek lezárni egységeik belső tereit. Úgy látják, elsősorban nem a vendéglátó ágazat okolható a koronavírus-járvány újbóli fellángolásáért, ezért túl drasztikusnak tartják az intézkedéseket. Legtöbbjük sötétnek látja az eljövendő heteket, a teraszokat, kerthelyiségeket megpróbálják minél tovább nyitva tartani, átalakítani, hogy a hidegebb időszakban is üzemeljenek, illetve az étel házhoz szállítását is folytatják, ám megtörténhet, hogy ez nem lesz elegendő a fennmaradáshoz. »2 ’56-TÓL ’56-IG A forradalom előtti erdélyi időszakról (2.) 1956. október 23-án tört ki a sztálinista diktatúra elleni magyarországi forradalom Budapesten. A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége által szervezett fővárosi tömegtüntetés és számos vidéki megmozdulás a karhatalom ellenséges fellépése nyomán erőszakba torkollt és lángba borította az országot. Benkő Levente történész tegnapi lapszámunkban megkezdett, ma befejeződő tanulmánya áttekinti a forradalom kirobbanásáig vezető folyamatot és az arra való romániai, azon belül magyar értelmiségi reagálást.» FOTÓ: MAGYAR NEMZETI MÚZEUM A Széna téri harcok egyik lyukas zászlaja Eskütétel a megyei önkormányzatnál Tegnap délben tartotta alakuló ülését Kovászna Megye Tanácsa. A járványhelyzet miatt zártkörű, szabadtéri rendezvényen tette le az esküt az önkormányzat elnöke, illetve azon tanácstagok, akiknek mandátumát igazolták. A megyei képviselőtestület alelnökeiről, valamint a bizottságok tagjairól péntek délelőtti ülésén dönt a szeptember végi választásokon mandátumot nyert testület. A mintegy félórás ülés kezdetén üdvözölte a megjelenteket Iulian-Constantin Tudor kormánymegbízott, aki helyetteseivel együtt - Cosmin Boricean és Sergiu Mitroi - vett részt az eseményen. Az alakuló ülést a rangidős tanácstag, Calinic Sabin vezette, az eskütételnél pedig két legifjabb megválasztott társa, Oláh István és Jakab István Barna segédkezett. A negyedik mandátumát kezdő önkormányzati vezető, Tamás Sándor rövid felszólalásában a következő esztendők célkitűzései közt említette Háromszék egészségügyi rendszerének fejlesztését, mint mondta, javítani kívánnak a megye kórházainak felszereltségén és az intézményben uralkodó hangulaton is. Emellett fontosnak tartja jó összeköttetést teremteni a vidombáki reptérrel, illetve elindítani a Brassó-Kézdivásárhely-Bákó autópálya építését, a megyei úthálózat fejlesztését. A tervek közt említette továbbá a szociális háló bővítését, a gyermekvédelmi rendszer megerősítését, a zöld mozgalom beindítását és a térségi hulladékgazdálkodás megerősítését. Mint fogalmazott, az előző időszakban a fenntartható fejlődés alapjait tették le Háromszéken, a következő időszak legnagyobb kihívása pedig székely identitásunk megőrzése érdekében az, hogy Székelyföld kulturális és gazdasági erőtérként működjék. Az alakuló ülést követő sajtótájékoztatón a megyei tanács elnöke elmondta, az új testületben az RMDSZ-nek 22 képviselője van, az Erdélyi Magyar Szövetségnek, valamint a Nemzeti Liberális Pártnak három-három, míg a Szociáldemokrata Pártnak kettő. Elhangzott az is, a póttagok mandátumának igazolásához előbb meg kellett alakulnia az új képviselő-testületnek. Mivel elfogadta az elnöki mandátumot, Tamás Sándor helyére a pótlistán következő tanácstag, Gál Károly mandátumának igazolását kérték.» 3 máról holnapra És mégis önrendelkezés ek "nehéz időben is fontos a biztos pont, mind fél egyéni, mind közösségi értelemben. Ebben is az esztendőben közösségként arra kényszerültünk, hogy nemzeti ünnepeinket csak viszszafogottan, szerényen tarthattuk meg. Március idusán üres terek és némaság, bizony, lehangoló volt ezt megélni. A Szent István-napi új kenyérnek sem olyan volt az íze, mint eddig, s íme, az 1956- os forradalom október 23-i szikrájára is csak félénken emlékezhetünk. Érthető e kényszerhelyzet, hiszen a koronavírus-járvány szinte mindent felülír, ami eddig természetes és megszokott volt, ám olykor az is mérlegelhető, meddig tekinthető elevennek és lüktetőnek, élni akarónak, álmodni tudónak a karanténba zárt közösség? Korlátozások szorításában kerülhet sor vasárnap az október utolsó vasárnapjára időzített Székelyföld autonómiájának napjára is. Az idén talán ez az első olyan rendezvény, mely ha nem is olyan intenzitással, mint eddig, de mégis jelzi, a szabadsággal és az önrendelkezéssel kapcsolatos elképzelésekről járvány időben sem szerencsés lemondani. Persze, kötelességünk vigyázni egymásra, ugyanakkor azt is fontos jelezni, hogy sem a vírus, sem az egyéni és közösségi szabadságjogok korlátozása sem feledtetheti közösségi céljainkat, az önrendelkezésre vonatkozó elképzelések nem kiradírozhatóak. Október 25-én ökumenikus istentiszteleteket tartanak, helyenként őrtüzeket gyújtanak, s ahol lehetséges, beszédet mondanak azok, akik úgy érzik, van mondanivalójuk, s úgy vélik, hallgatni soha nem szerencsés. És ahol esélytelennek mutatkozik bármiféle emlékezés, meggyújtható, ablakba tehető egy-egy szál gyertya. Most e gyertyák rajzolhatják ki Székelyföld - igen, a létező Székelyföld - területét. A mozgalmat kezdeményező Székely Nemzeti Tanács elnöke,Izsák Balázs szerint semmi, de semmi nem tiltja, hogy közösen imádkozzunk Székelyföld autonómiájáért. Igaza van. Ám gondolatához hozzáfűzhető, holnap még elég az ima, holnapután is szükséges, de nem elégséges. E visszafogottságra kényszerítő, illetve töprengésre is késztető időszak ugyanis arra is lehetőséget teremt, hogy át- és újraértékeljük az erdélyi, székelyföldi magyar közösség számára fontos szempontokat. Könnyen belátható, az autonómiáért nem elég imádkozni, azért értelmesen cselekedni kell. Éppen ezért rögzíteni kellene immár, hogy az önrendelkezés mit jelenthet a holnapután Romániájában, s milyen elgondolások mellé lehet politikai szövetségeseket felsorakoztatni. Az is egyértelmű, hogy az autonómia nem lehet csupán egy alkalmi jelszó, melyhez ki-ki valamiféle képzetet, vágyálmot társít, az önrendelkezésért folytatott politikai küzdelem csak pontosan megfogalmazott célok esetén lehet sikeres. Hiszen szövetségesekre is akkor számíthatunk, ha azok elfogadják, hogy társadalmi gondjaink egyik oka a túlságosan központosított, átláthatatlan és megreformálhatatlannak tűnő államszerkezet. Jó érvelés esetén számosan belátnák, hogy az önrendelkezés egyben észszerűbb, működőképesebb és emberibb államszerkezetet is jelent. És gondolkodni tudó felebarátaink közül ki ellenezné ezt e saját súlya alatt roskadozó országban? MÓZES LÁSZLÓ