Háromszék, 2020. november (32. évfolyam, 9109-9127. szám)

2020-11-26 / 9127. szám

Rendhagyó advent vásár és korcsolyázás nélkül ALBERT LEVENTE ARCHÍV FELVÉTELE Óriás adventi koszorút az idén is állítanak Sepsiszentgyörgyön - a főtéren és az Állomás negyedi körfor­galomban -, a már megszokott, sokak által várt gyertyagyújtásos közösségi rendezvény azonban a jár­vány miatt elmarad, és a karácsonyi vásárt sem lehet megszervezni, de a főtéren és az Erzsébet parkban azért gondoskodik ünnepváró meglepetésről a városvezetés. Korcsolyapálya azonban nem lesz. DEMETER J. ILDIKÓ » Az önkor­mányzat tizenegyedik alka­lommal készíttet óriás adven­ti koszorút a városi kertészet munkatársaival. A díszítést is helybeli alkotók végzik - a ter­vező Bagoly Zsuzsa, a kivitele­ző Borbáth István -, a téma eb­ben az évben is a fehér város, akárcsak a tavaly. A gyertya­­gyújtás nem marad el: a követ­kező négy vasárnapon mindig eggyel több fény lobban fel, az ehhez kapcsolódó gondola­tokat pedig a városháza hiva­talos Facebook-oldalán videó­üzenetben közvetítik majd a városlakóknak. A3 Koszorú lesz, ám a közösségi élmény elmarad idén Hangrobbanás okozhatott ijedtséget­­ A SZFQ7C­­PPIVF Rendkívül erős robbanás hangja okozott ijedtséget megyeszerte szerda délelőtt­ a zajt Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen is jól lehetett hallani, többen azt mesélték, hogy beleremegtek a házaik, ablakaik. Szinte azonnal szárnyra kapott a hír, hogy Kovászna körzetében felrobbant egy „távirányított katonai repü­lőgép” - szerencsére, az állítás hamisnak bizonyult. BOKOR GABOR : A katasztrófa­­védelmi felügyelőség délben azt közölte, hozzájuk nem érkezett semmiféle bejelentés, közben azonban a nyilvánosságban és a közösségi médiában is futó­tűzként terjedt a robbanás híre. Izzott a sok hívástól Tánczos Szabolcs barátosi és Gyerő Jószef kovásznai polgármester telefon­ja is. Gyer­őt sorra keresték meg a szenzációra éhes központi té­véadók stábjai - csalódottan tá­voztak, mikor az elöljáró csak annyit mondott: nem történt katasztrófa, hivatalos tájékoz­tatást sem adtak az ilyen esetek­ben illetékes hatóságok.»­­ Legerősebben Páké környékén hallatszott a robbanás zaja ÁTVERTE A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT Saját forrásaikból kell fedezniük a fizetéseket Saját források átirányításával kénytelen fedezni Kovászna Me­gye Tanácsa az alárendeltségébe tartozó szociális és gyermek­jogvédelmi rendszerben dolgozók múlt havi bérelmaradását. A kormány átverte az önkormányzatokat, és törvényben rögzített kötelezettsége ellenére továbbra sem biztosítja a szolgáltatá­sok költségeinek rá eső részét. Tamás Sándor, a testület vezetője tegnap Vass Mária vezérigazgatóval közös sajtóértekezletén ismertette: elnöki rendelettel hárommillió lejt utalt ki az októ­beri fizetésekre, a pénz legkésőbb december harmadikén jut el a jogosult alkalmazottakhoz. Kovászna megyének egyébként 11,2 millió lejt kellene kapnia a kormánytól. NAGY D. ISTVÁN » Az elnök fel­idézte: hét évvel ezelőtt született egy sürgősségi kormányrende­let, mely a megyei szociális és gyermekjogvédelmi rendszerek finanszírozását szabályozza. Az előírások értelmében a kormány nagyjából kilencven százalék­ban fedezi a szolgáltatások ellen­értékét (ideértve az azokat bizto­sító foglalkoztatottak bérét is), a fennmaradó rész előteremtése pedig a megyei önkormányza­tokra hárul.»­2 VARGHA FRUZSINA BESZÁMOLT MUNKÁJÁRÓL Négy hét, öt program Négy hete, október 28-án iktatták be tisztségébe Sepsiszent­­györgy ifjúsággal és kultúrával kapcsolatos kérdésekkel fog­lalkozó új alpolgármesterét. Tegnapi első sajtótájékoztatóján Vargha Fruzsina öt folyó program kapcsán az eddig elvégzett - vagy inkább elkezdett - munkáról számolt be. DEMETER B. ILDIKÓ » A sepsi­szentgyörgyi városháza még augusztusban hirdette meg gyakornokprogramját. Ezzel főként tanult fiatalokat pró­báltak bevonzani az önkor­mányzati munkába, és nem is sikertelenül: a meghirde­tett november 8-ai határidőig 35 alapfokú vagy mesterkép­zésre járó egyetemista jelent­kezett.»­3 ■■■■ máról holnapra ■■■■ A nagy ígéretek bajnokai TL "Jagyan tanulékonyak a liberálisok, a sokat I­­l szid°tt szociáldemokraták mintájára olyan JL­V kormányprogramot raktak össze, amely a választóknak nagyon tetszhet, de pont annyira meg­valósíthatatlan, mint az, amit Liviu Dragnea négy évvel ezelőtt meghirdetett. Csak a máz különbözik, a tartalom ugyanolyan szemfényvesztő. A 2016-os parlamenti választások előtt, után sokan mosolyogtak Dragneaék ígérethalmazán, hisz nem kellett magas szintű gazdasági szakértelem átlátni, hogy irreális mindaz, amit papírra vetettek. Aztán az igazán nagy bajok akkor kezdődtek, amikor elkezdték életbe ültetni a fizetés- és nyugdíjemelése­ket, minden pénzt ezekre irányítottak, gondolván, ha kitömik a közalkalmazottak zsebét, kicsit többet juttatnak az időseknek, senki nem panaszkodik majd az elmaradt fejlesztések, építkezések miatt. Tévedtek. A liberálisok, a jelek szerint, ugyanazt a receptet követik. Hétvégén bemutatott programjuk ugyancsak bővelkedik nagyotmondásban. Ők „csak” 50 százalé­kos bér- és nyugdíjemelést ígérnek 2024 végéig, ezer eurós nettó átlagbért és 560 ezer „jobban fizetett” új munkahelyet. Ez utóbbi azért is nagyon rejtélyes, mert a hivatalos adatok szerint jelenleg nincs is ennyi mun­kanélküli az országban. És az is szerepel program­jukban, hogy 30 százalékkal nagyobb lesz a vásár­lóerő, alig 2 százalékos infláció mellett. Milliárdokat szánnak a magánszektor fejlesztéseire, vissza nem térítendő támogatást zöldmezős beruházásokra, 660 kilométernyi autópályát és 320 kilométer gyorsforgal­mi utat szándékoznának építeni, és akárcsak négy éve az SZDP, most a liberálisok is sok-sok új iskola, óvoda, bölcsőde, egyetemi kampusz, tornaterem építését helyezik kilátásba, igaz, nem nyolc, csak három regio­nális kórházét, de modernizálnának 25 megyei és 110 városi kórházat is. S mindez csak néhány szemelvény ambiciózus terveikből. Nagyobb kérdés persze, hogy minderre honnan lesz fedezet. A liberális kormányzati tervek erre is válaszolnak: gazdaságpolitikusaik igen szép össze­gű, 1500 milliárd lejes bruttó hazai terméket (GDP) álmodtak a következő kormányzati ciklus végére. Ha figyelembe vesszük, hogy az idei becslések szerint Románia GDP-je 1050 milliárd lej körül mozog, több mint 42 százalékos növekedésre lenne szükség, hogy megvalósulhasson mindaz, amit elképzeltek. Márpe­dig, még ha gyors is lesz majd a koronavírus okozta válságból a talpra állás (ami egyáltalán nem biztos), az évi több mint 10 százalékos gazdasági növekedés akkor is nehezen hihető. Négy esztendővel ezelőtt földi Kánaánt ígértek Dragneáék. Megkaptuk. Most, sokkal nehezebb időkben, valami hasonlóval kecsegtetnek Ludovic Or­­banék, és minden esélyük megvan, hogy övék legyen a hatalom. Félő azonban, az ő regnálásuk végkifejlete sem lesz nagyon más. Pedig milyen jó lenne, ha végre Románia is kitermelne egy olyan politikai osztályt, amely nem az ígéretek, hanem a megvalósítások bajnoka akar lenni. FARKAS RÉKA

Next