Háromszék, 2020. december (32. évfolyam, 9129-9149. szám)

2020-12-02 / 9129. szám

2­0Háromszeék 2020. DECEMBER 2., SZERDA KÖZELET Folytatják az aláírásgyűjtést­ ­ » NAGY D. ISTVÁN » Izsák Ba­lázs szerint a járvány miatt Európa-szinten hozott intézke­dések továbbra is ellehetetle­nítik az aláírásgyűjtést. Emiatt újabb kérelemmel fordultak az Európai Bizottsághoz, amely­ben a határidő újabb kiterjesz­tését kérik. Megkeresésükre még nem kaptak egyértelmű és világos választ. A nemzeti régi­ók védelmében indított aláírás­­gyűjtés egyszer már fél évvel meghosszabbított határideje november 7-én járt le. Az elnök szerint az Európai Bizottság illetékeseitől azt az üzenetet kapták: saját felelősségre foly­tathatják az aláírásgyűjtést, de előfordulhat, hogy a határidő után megszerzett szignókat már nem ismerik el. Ennek el­lenére ők folytatják az akciót. Izsák Balázs ugyanakkor az első halasztás utáni hat hó­napról úgy vélekedett: fontos megvalósítást értek el, a már meglévő három ország mellé újabb két tagállamot fel tudtak zárkóztatni - Horvátországot és Litvániát -, tehát ezekből is összegyűlt a szükséges számú aláírás, további két államból viszont változatlanul hiányzik az előírt számú szignó, ugyanis összesen hétből kell az egymil­lió támogató szignót összegyűj­teni. Bizalomra ad okot, hogy az elmúlt fél évben Svédországban az ottani támogatóktól (magya­rok és a számik) érkező aláírá­sok száma elérte a kötelező kü­szöbérték közel 80 százalékát, Spanyolországban pedig 62 szá­zalék fölötti az arány, ezért is ki­emelten fontos lenne, hogy az EB rábólintson az újabb hosszab­bításra. Az SZNT elnöke ugyan­akkor azt is ismertette, hogy az EB honlapján nem lezártként, hanem folyamatban lévőként szerepel minden olyan polgári kezdeményezés, melynek a ha­táridejét a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították, és közben ez utóbbi is kitelt. Izsák Balázs bízik abban, hogy a kezdeményezés mind­két szempontból sikeres lesz: az aláírásokra vonatkozó összes elvárás végül teljesül, majd ezt követően egy EU-s jogszabályt is lehetőségük lesz kezdeményez­ni, illetve európai intézmény­ként létrejön a nemzeti régiók szövetsége. Utóbbi már csak azért is kiemelten fontos lenne, hiszen akkor is tudna lépni, ha netán az Európai Bizottság úgy találná, nem kell bevezetni a nemzeti régió fogalmát a közös­ségi jogba. Erre a lehetőségre is fel kell készülni. Izsák Balázs úgy látja, hogy a nemzeti régiók mintegy 50 millió lakója együtt egy láthatatlan európai nagy­hatalmat képvisel, mely képes az ott élők érdekeit megjelení­teni. Székelyföld tekintetében ugyanakkor elmondható: ha az egyik cél a polgári kezdeménye­zés elindításakor az volt, hogy a térséget egy sorban jelenítsék meg Nyugat-Európa autonóm régióival, hogy Európa számára is látható legyen, ezt már ebben a pillanatban elérték. Izsák Balázs továbbá kitért a kezdeményezés másodlagos céljára is: olyan kapcsolatrend­szer kiépítése az aláírásgyűjtés során, amelyre már rá lehet építeni az európai nemzeti ré­giók közötti együttműködést. A halasztás „kegyelmi idő” volt, hiszen mozgalmat nem lehet hó­napok vagy akár egy év alatt fel­építeni. Fél év alatt viszont olyan embereket ismertek meg, akik­kel tudnak tárgyalni, nem csak az aláírásgyűjtésről, hanem az egész koncepciónak a távlatai­ról. Hogy mit jelent az, ha Európa történelmi nemzeti régiói - Szé­kelyföld, Katalónia, Baszkföld, Bretagne, Korzika - összefognak és érdekeiket együtt jelenítik meg az Európai Unióban. NAPKAPU A MŰVELŐDÉSI HÁZNÁL Élő szobor egy gyarapodó erdőért Ragyogó napsütésben, családias hangulatban leplezték le péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön a Kónya Ádám Művelődési Ház szomszédságában a Napkapu című szobrot, mely nem csak az azonos névre hallgató program kezdeményezői szerint élő művészeti alkotás. Elképzeléseik szerint Péter Alpár alkotása évről évre bővül majd, akárcsak az az erdő, melyet gyermekek bevonásával telepíte­nek Sugásfürdő szomszédságában. DEMETER VIRÁG KATALIN : A Há­romszéki Közösségi Alapítvány Napkapu névre keresztelt erdőül­tetési és környezetnevelési prog­ramja előző év őszén rajtolt, első körben az erdőtelepítés témáját feldolgozó, diákoknak szóló film vetítésével a Művész moziban. Ezzel párhuzamosan indult a csemeték megvásárlásához szük­séges adománygyűjtés, valamint annak a területnek a beazonosí­tása, ahol a város gyermekeinek segítségével egy évről évre bővü­lő, gyarapodó erdőt telepítenek a kezdeményezők. „Hiszem, hogy nem csak a földbe elültetett fácskák, cseme­ték növekednek, hanem a gyer­mekeink is, akikért létrejött ez a program” - fogalmazott a szobor­­avatón az erdőültetés ötletgazdá­ja, Tulit Éva színművésznő, aki megjegyezte: bízik abban, hogy a kezdeményezéshez csatlako­zó felnőttek lelkében is szárba szökken a bizalom és hit a közös teremtő erőben. Vargha Fruzsina alpolgármes­ter örömét fejezte ki, hogy a város partnerként vehet részt a prog­ramban, s úgy vélte, már kisgyer­mekkorban fontos tudatosítani, hogy a fák hozzánk hasonlóan élnek és teremtő egységei a viág­­nak. „Ez a program megerősít ab­ban, hogy gyermekeknek és fel­nőtteknek egyaránt szükségünk van arra, hogy teremtsünk és ebben a teremtett világban gyö­nyörködhessünk” - összegzett. Egy történet kezdetéről és további hét éven át folytatódó alkotói folyamatról beszélt a Napkaput kivitelező Péter Alpár képzőművész, aki jelezte: a szo­bor évről évre változik majd, új bronzelemekkel kiegészülve, amelyekbe kerámiakapszulák­ban helyezik el az erdőültetésbe bekapcsolódó gyermekek neveit. Ahogy nő az erdő, nő a szobor is, s vele együtt az a közösség, mely valamilyen formában érzelmileg kötődik ehhez a programhoz - fejtette ki, s hangsúlyozta: ahhoz, hogy újra rend legyen a világban, ember és természet között meg­találjuk az egyensúlyt, és újra legyenek erdeink, cselekednünk kell. S még mielőtt az első kerá­miakapszulák helyükre kerültek volna, a bennük elhelyezendő papírtekercsekről Szebeni Zsu­zsa, a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának ve­zetője olvasta fel a Napkapu pro­jekt csapatának és partnereinek névsorát. „Ez a szobor él, mert a város­széli erdővel együtt növekedik” - mutatott rá a Napkapu mellett állva Bereczki Kinga, a HKA ügy­vezetője. Másfél évvel ezelőtt egy álom született, melyhez cselekvő akarat társult, így válhatott való­ra az erdősítés. Bár az első ülteté­sen a gyermekek nem vehettek részt tavasszal, ötezer csemetét mégis sikerült telepíteni, s gond­jukat is viselik - ecsetelte -, jövő év tavaszán pedig ugyanennyi fácskát terveznek elültetni, ez­úttal már a diákok segítségével, így a következő kapszula már nagyobb lesz, hogy neveiket be­fogadhassa. Úgy vélte, valóban közösségi programot sikerült elindítani, hiszen a végső cél ér­dekében szülők, vállalkozók csat­lakoztak hozzájuk, s ajánlottak anyagi és fizikai támogatást. ALBERT LEVENTE FELVÉTELE HHHBBHi kármentő Tessék választani!­ ­­övő­ vasárnap, a választás napján azok, akik nem méltóz­­tatnak elmenni szavazni, nem magyarázhatják távolmara­dásukat azzal - mint a helyhatósági választásokon -, hogy a jó idő miatt inkább kirándulni mentek, mert most már az idő is lehűlt, és nem javasolja senki a kirándulgatást sem a vírus miatt. De más kifogásokkal leplezhetik lustaságukat. Olvasva a különféle hírekhez, újságcikkekhez fűzött kommentárokat, látom, hogy rengeteg „okos” megmondóembere van magyar közössé­günknek, akik nemhogy szavazásra buzdítanának, hanem inkább lebe­szélnek róla. Akik korábban a magyar pártok közti összefogást hiányol­ták, és amiatt maradtak távol, csalódtak, mert a szavazás így is, úgy is megesett. Most más ürüggyel buzdítanak a távolmaradásra, például jó előre tudják, hogy a magyarok a parlamentben kivel fognak szövetkezni. Ezek a kommentelő (száj)hősök mind jól ismerik, hogy mi a dolga egy képviselőnek kitűnően beszélnek románul és még egy-két idegen nyelvet, tanultak történelmet, és jól tudnának érvelni egy-egy tévéadásban például a magyarfaló Rares Bogdánnál vagy Marius Pascannal. Mert ők aztán odahaza a fotelben üldögélve is tudják, mit kell mondani. Biztosan szájon verték volna még Iohannist is, amikor ionopot chivanoc­ozott. (Mondjuk meg is érdemelte volna.) Ha bejutnának a parlamentbe, senki­vel nem szövetkeznének, mert az RMDSZ már minden párttal megtette, ha kellett, ha nem. Jobb lenne, ha a magyarok maradnának a sutban, sült galambra várva, akkor fel sem tevődne, hogy részt vállaljanak a kormányzásban. S nem kéne senkinek azon törnie a fejét, hogy mi lesz a sorsa többek közt az Erdélyben (a jó Orbán hallgatólagos beleegyezésé­vel) pusztulásra ítélt műemléképületeknek. Ha nem szavazunk elegen, még az is megtörténhet, hogy a szlová­kiai magyarok sorsára jutunk, akiknek nincs parlamenti képviseletük. Ha nekünk sem lesz, akkor majd egyszerűen nem létezőnek fognak tekinteni. Sokaknak a begyében van a magyarországi érdeklődés, és legszívesebben ukrán módra durvulnának velük­ velünk. Oda jutottunk, hogy a szavazáselleneseink már azért is hő­­börögnek, hogy egyházvezetőink biztatnak a részvételre, még ha korántsem olyan intenzitással, mint ahogy az ortodox egyház mint meghatározó nemzeti erő alkudozik a hatalommal. Emlékszünk még, hogy húsvét megünnepléséről a belügyminiszter egyezséget kötött az ortodox pátriárkával, amit aztán a járvány miatt visszaszív­tak. Jászvásáron a búcsút csak helyieknek engedélyezték, de aztán a rendfenntartók-bizonyosan istenfélelmükben - engedtek az ereklye­csókolgató híveknek. Ő Magasságos Boldogsága, Teodosie konstancai érsek a szabályok megsértésével megtartotta a Konstanca megyei Ion Corvin faluban a Szent András-napi búcsút, a rendfenntartók csak ministráltak. Nem is állt sarkára földi hatalom a szavazatvesztéstől való rettegtében. Az érsek úr vigasztalt és intézkedett, hogy ha a búcsú miatt valaki meghal, egyenesen Szent Péter elé járulhasson. Van, aki azért marad otthon, hogy ne hizlalja tovább a román poli­tikát, mely a hatalommal együtt az anyagiakat is összesíti. Ha nem me­gyünk el választani, attól a parlamentben még ugyanannyian lesznek, és magabiztosabban szónokolnak ellenünk. Bizony, mindnyájunknak el kell mennünk ha nem óhajtjuk magunkra szabadítani négyévenként az egyre erősebb román színekkel festett magyar mumust. KUTI JÁNOS Mérséklődik a járvány terjedése 1­ Az előző két hétben a megye­­székhelyen 329 fertőzést iga­zoltak, ez 37-tel kevesebb, mint a november 22-i összesítésben szereplő adat, így - gócpontok nélkül - 4,8-ra mérséklődött az ezer lakosra számított előfordu­lási mutató. A céhes városban 81, Kovásznán 74, Bodzafordu­lón pedig 22 új koronavírusos megbetegedést jegyeztek az elő­ző 14 napban. A listavezető, 1364 fős Bölönben 17 új esetet regiszt­ráltak (12,46 ezrelék), a közel ezer lakost számláló Komman­dón 11-et (11,48 ezrelék), míg az összesítés harmadik helyén sze­replő, kevéssel több mint félezer lélekszámú Barátoson ötöt (9,04 ezrelék). Zágonban, ahol az elő­ző időszakban 17 új megbetege­dést jelentettek, a fertőzöttségi mutató 4,29 ezrelék. Kézdivásárhelyi és baráti nyitás Mivel a múlt hét második felére Kézdivásárhelyen jóval 3 ezre­lék alá csökkent a fertőzöttségi arány - tegnapra 2,59 ezrelék­re a céhes város ismét sárga zónába került, így november 28. óta a sárga forgatókönyv lépett érvénybe. Ennek értel­mében az addigi korlátozások szombaton megszűntek, ki­nyithattak az éttermek, bárok és cukrászdák belterei. Hason­ló a helyzet Baróton is. Kézdivásárhelyen kinyitott a Kicsid Gábor Sportcsarnok, a Deme László Műjégpálya és az Incze László Céhtörténeti Mú­zeum is. Szombattól a bárok, éttermek és cukrászdák belső terei 30 százalékos lefedöttség­­gel működhetnek, figyelembe véve a távolságtartási és higié­niai szabályok betartását, biz­tosítva az asztalok közötti leg­alább kétméteres távolságot, egy asztalnál pedig legfeljebb hat személy ülhet, ha különbö­ző családból vannak. Az országos szabályozás sze­rint továbbra is kötelező a szájat és orrot eltakaró maszk viselése az utcákon és köztereken, 23 és 5 óra között az egész ország te­rületén kijárási korlátozások ér­vényesek. (dvk,iociom)

Next