Háromszék, 2020. december (32. évfolyam, 9129-9149. szám)

2020-12-03 / 9130. szám

2020. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Háromszek •­a KÖZÉLET SZÉPMEZŐI IPARI PARK Ötven százalékhoz közelít a kihasználtság Két év alatt sikerült is új befektetőt bevonzani a szépmezői ipari parkba, teljesen belakni az iro­daházat, és ezek által 2,15 millió lejes teljes jövedelmet elérni - számolt be tegnap Miklós Zoltán, a létesítményt működtető Sepsi Ipar Kft. igazgatója, aki 2018 novemberétől tölti be ezt a tisztséget. El­mondta, az említett időszakban a bérbe adott területet négyezer négyzetméterről több mint tíz hektárra sikerült növelni, a parkban megtelepedő vállalkozások összesen 22,7 millió euró beruhá­zást hoznak, ami 437 munkahelyet jelent (ebből megközelítőleg 250 új). A befektetők közül három­nál a múlt héten zárult a területbérlési versenytárgyalás. NAGY D. ISTVÁN : A tevékenységi beszámolónak szánt tájékoztató elején Miklós Zoltán ismertette a három új befektetőt, akikkel hamarosan a bérleti szerződé­seket is megkötik. A három vál­lalkozás összesen kéthektárnyi területet bérel, a legnagyobb, másfél hektáros parcellát az Eu­­rotrade romániai leányvállala­ta, a Danubius Truck Kft., mely teherkocsiszervizt alakít ki. A beruházás teljes értéke másfél millió euró, amit egy magyar­­országi pályázati rendszeren keresztül szándékoznak finan­szírozni. A kérésüket két héten belül várhatóan elbírálják, és egy éven belül meg is valósulhat a létesítmény. Az üzleti tervben foglaltak szerint 22 munkahely jön létre a szerviz beindításával. A másik befektető a Lon-Sep­­si-Conl3 Kft., mely egy kisebb, 1500 négyzetméteres területet vesz bérbe, ahol önkiszolgáló autómosót, elektromos jármű­veknek töltőállomást, valamint egy büfét alakítanak ki az ipari park bejáratának közelében. Ez három munkahely létrehozását teszi lehetővé, és százezer euró befektetést jelent. A harmadik vállalkozás, amely az ipari parkba helyez­né át termelői részlegét, az Ár­koson már tevékenykedő, saját fejlesztésű villanypásztorokat is gyártó Agro Electrosistems. Ők szintén pályázati segítséggel egy négyszázezer eurós beruházást terveznek, ami 14 munkahelyet jelent (ezek egy része már létezik az árkosi egységüknél), és a vil­lanypásztorok gyártása mellett műanyagfröccsöntő részleget is indítanának. Szolgáltatás és gyártás Miklós Zoltán az elmúlt két év­ben az ipari parkba bevonzott további befektetőkről is szólt. Kettőt úgymond megörökölt, egyikük a kézműves sörök gyár­tását időközben elindító Rutin Bauleitung Kft., amely egy ki­sebb területet és egy meglévő épületet vett bérbe, újított, illet­ve szerelt fel. A befektetők jelentős részét 2019-ben sikerült megnyerni, közülük a legjelentősebb a Cul­­tivo Kft., mely 10 millió euróból marhavágóhidat és húsfeldolgo­zó üzemet létesít a kibérelt több mint 1,8 hektáros területen. A szerződéskötés óta megszerez­ték az építkezési engedélyt és hamarosan a létesítmény építése is elkezdődhet. Ha elkészül, ott hatvan munkahely jöhet létre. Szintén a múlt évben jutottak egyezségre a mezőgazdaságban érdekelt Biofarm, a bútorgyár­tó Sebago Mob, a nyomdaipari Charta Print, valamint a fém­­megmunkálást végző Elter tár­sasággal, melyek kivétel nélkül sepsiszentgyörgyiek. A Biofarm kivételével mindenik kisebb parcellákat vett bérbe, beruhá­zásaik pedig 100 és 300 ezer euró közöttiek. A Biofarm 2,1 hektárt bérel, és több egykori istállóépü­letet is megvett, s egymillió euró körüli beruházást hajt végre. Szintén a tavaly érkezett még az áruszállításban érdekelt Sajgó Trans és az Afibiotech Kft., mely gyümölcslégyártó létesítményt hoz létre. Mindkettő az uniós pá­lyázat leadásánál tart jelenleg. Az említettek mellett a sepsi­szentgyörgyi közüzemek is meg­kötötte a bérleti szerződést arra a félhektáros területre, melyen a majdani székhelyük felépül. Ennek értéke kétmillió euró kö­rüli, jelenleg pedig több irodát is bérelnek a park adminisztratív épületében. Az idei évben az említett há­rom frissen jóváhagyott beköl­tözőn kívül még három vállal­kozással sikerült szerződni. A németországi, ipari kerámiákat gyártó Rauschert romániai le­ányvállalatával, a debreceni ön­­kormányzat tulajdonában lévő köztisztasági vállalat, az AKSD itteni képviseletével, és végül a Red Rock Marine Kft.-vel. A ma­gyarországi vállalkozás egész­ségügyi hulladék semlegesítését végző egységet hoz létre, míg a norvég cég hajódaruk tervezésé­re és gyártására alkalmas telepet alakít ki. Utóbbi a második legna­gyobb beruházás lesz, összesen négymillió euró értékben. Az első év nyereségben Miklós Zoltán továbbá el­mondta, hogy a 2018-as átvé­telkor a létesítmény vesztesé­ges volt, több okból is. Egyrészt a teljes 29 hektáros területre nem sikerült megszerezni az ipari park minősítést, ezért csak 10,7- et lehetett volna értékesíteni. Emellett az ipari park besorolás nélküli területek és épületek után adót kellett fizetni az ön­­kormányzatnak, ami hatalmas teher volt a többi költség mellett, miközben jövedelmük szinte nem is volt. A helyzetet végül 2019 elejére sikerült rendezni (mentesültek az ingatlanadó alól is ezáltal), és az évet már jelentős jövedelemmel zárták, idén pedig már elfogadható nyereséget is jegyeztek. Újságírói kérdésre válaszol­va az igazgató elmondta: elindították az utólag besorolt, a rajtuk található romos épül­etek miatt csak barna mezős beruházásokra alkalmas terü­letek (nagyjából 12 hektár) közművesítését, közvilágítással való ellátását, illetve a gáz- és villanyhálózat-bővítési eljáráso­kat is. Emellett 3117 négyzetmé­teres csarnok építését kezdemé­nyezték saját forrásokból, amit később bérbe adnak. Ami a munkahelyeket illeti, az igazgató elmondta: a becsült 437 munkahely egy része már létező (a közüzemek meglévő 150 alkalmazottját is ide szá­molják), de 250 új állás létrejöt­tére számítanak, ha megvaló­sulnak a felsorolt beruházások. Arra a felvetésre, hogy lesz-e elegendő, megfelelően képzett munkaerő, amelyet alkalmazni tudnak a befektetők. Miklós Zol­tán úgy vélte, ezen a téren nem lesz különösebb gond, és sokat segíthet, ha a szakiskolákkal a befektetőknek sikerül duális képzést célzó együttműködést kialakítaniuk. Az igazgató ugyanakkor úgy látja, az ipari park további fejlődését elősegíti majd, hogy a közelében fog elhaladni Sep­­siszentgyörgy nehézforgalmi terelőútja. Mint elmondta, amen­nyiben januártól parlamenti képviselőként tevékenykedne tovább (az RMDSZ háromszéki jelöltlistájának első helyén méret­­kezik meg), feltett szándéka, hogy ebből a tisztségből is segítse a befektetők bevonzását, valamint a létesítmény fejlesztését. Csak összefogással lehetünk eredményesek Kulcsár-Terza József 2016-ban szerzett képviselői mandátumot a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között született együttműködési megállapodás következtében. Az elmúlt négy évben a képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságában tevékenykedett, kétszer is benyújtotta Székelyföld autonómiastatútumát, és az ő nevéhez fűződik a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság megalakítása. Idén az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség között megvalósult összefogás nyomán a szövetség Maros megyei választási listáján szerepel jelöltként.­ ­Amikor ezelőtt néhány évvel be­nyújtotta Székelyföld autonómia­statútumát, azt mondta, egye­dül maradt, többen próbálták lebeszélni az RMDSZ részéről is. Hogyan sikerült mégis együttmű­ködni a képviselőtársakkal?­­ A székelyföldi autonómia­­törekvések képviseletéről senki semmilyen körülmény között nem tudna lebeszélni. Erről nemcsak ígéretet, hanem esküt is tettem, tehát nemcsak közös­ségi, hanem lelkiismereti ügy­nek is tekintem. Ezért az elmúlt négyéves ciklusban Székelyföld autonómiastatútumát kétszer is benyújtottam a parlamentnek. Először valóban egyéni törvény­kezdeményezésként, másodszor viszont ellátta kézjegyével Biró Zsolt képviselőtársam is. De mindkét esetben előzőleg egyez­tettem az RMDSZ képviselőházi frakciójával, és a szövetségi el­nököt is tájékoztattam a lépése­imről, amíg a statútum bejárta a maga útját a parlamentben, a frakció tagjai egységesen léptek fel, amikor arról volt szó, hogy akár a szakbizottságokban, akár a plénumban kellett fenn­tartani. Ilyen tekintetben tehát az együttműködésünk hasznos­nak bizonyult.­­ A képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egy­házügyi bizottságán belül az ön kezdeményezésére létrehozták a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottságot. Miért volt erre szükség és milyen ho­­zadékai vannak?­­ Lényeges előrelépésnek tartom, hogy ez az albizottság egyáltalán megalakulhatott, mert ezzel intézményes keretet sikerült biztosítani arra, hogy a romániai magyarság sajátos gondjai napirendre kerüljenek a parlamentben. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy ezzel egy csapás­ra megoldottunk volna mindent, de legalább kimozdítottuk a holt­pontról a román-magyar pár­beszédet és hiteles tájékoztatást tudtunk nyújtani a parlamenti pártok képviselőinek. Az albi­zottság ülésein például részlete­sen tárgyalhattunk annak ide­jén a marosvásárhelyi katolikus iskola körül kialakult áldatlan helyzetről és a székely terrorvád elítéltjeinek, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak az ügyéről is. Egyelőre tehát tabukat sikerült döntögetnünk, és beindítanunk egy olyan párbeszédet, amely hosszú távon mindenképpen eredményes lehet. De még van egy hozadéka: mindezekről jegy­zőkönyv készül, amely immár a román parlament hivatalos dokumentumának számít, és amelyet akkor is használhatunk, amikor nemzetközi fórumok elé visszük a kisebbségi jogok tiszte­letben tartásának kérdését. - A magyarellenesség szám­talan megnyilvánulásának lehet­tünk tanúi az elmúlt négy évben. Véleménye szerint ez a helyzet javulni fog vagy tovább romlik majd a következő években? - Már számtalanszor bebizo­nyosodott, hogy a román politi­kusok számára legkézenfekvőbb előhúzni azt a bizonyos, sokat emlegetett magyar kártyát, ami­kor el akarják terelni a figyelmet a Romániában folyamatosan tet­ten érhető gazdasági, politikai, társadalmi vagy akár a napja­inkban egyre fokozódó súlyos egészségügyi válságról. Amíg ez része marad a politikai diskur­zusnak, addig a közbeszédben is hangsúlyosan jelen lesz. Mond­hatnám, ezzel megtanultunk együtt élni, de ez nyilván nem jelenti azt, hogy ebbe bele is kel­lene törődnünk. Nem vagyunk alábbvalók egyetlen nemzetnél sem, és nem fogadhatjuk el azt a bánásmódot, hogy másodrendű állampolgárokként kezeljenek. Tehát fel kell készülnünk a to­vábbi támadásokra, és nemzeti közösségünk erejét felmutat­va visszaverni ezeket. De erre csak akkor leszünk képesek, ha összezárjuk sorainkat és egy­ségesen tudunk fellépni. Ezért is fontos, hogy biztosítsuk a parlamenti képviseletet, hogy a törvényhozás szintjén is el­lensúlyozni tudjuk a magyarel­lenesség különböző formában jelentkező, nyit vagy burkolt megnyilvánulásait.­­ A december 6-i választáso­kon immár nem háromszéki je­löltként, hanem a Maros megyei listán juthat ismét mandátum­hoz. Ez befolyásolja valamiben a további parlamenti munkáját? - Köztudott, hogy a két szer­vezet közötti együttműködési megállapodás értelmében az RMDSZ két helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség je­löltjeinek, egyet-egyet a Maros, illetve a Hargita megyei listán, így lettem én Maros megyei jelölt, de ez mit sem változtat azon, hogy a háromszéki em­­­gl berek érdekeit ezután is éppe­n úgy képviseljem, ahogyan ed-­­­dig tettem. Egészen pontosan­­ a teljes erdélyi magyarság kép-­­ viseletére vállalkoztam, hogy ő a parlamenti jelenlét által a­­ rendelkezésre álló eszközök- g kel megvívjuk a magunk har- ,§­cát közösségi jogaink elismeré-­­ séért és tiszteletben tartásáért.­­ Ilyen értelemben a háromszé- i­kiek ezután is számíthatnak 2 rám, mint ahogyan én is szá-­­ mítok támogatásukra. Hiszen­­ ha Kovászna megyében az­­ RMDSZ jelöltjeire szavaznak, “ akkor ezzel is hozzájárulnak­­ ahhoz, hogy minél erősebb 3 képviselettel rendelkezzünk, a­­ bukaresti parlamentben. Most­­, két politikai szervezet között­­ létrejött egy olyan összefogás,­­ amelyre eddig még nem volt 2 példa, de ez csak úgy tud kitel­­jesedni, ha maga a közösség is­­ csatlakozik hozzá. 3 Fizetett politikai hirdetés

Next