Háromszék, 2020. december (32. évfolyam, 9129-9149. szám)
2020-12-03 / 9130. szám
2020. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Háromszek •a KÖZÉLET SZÉPMEZŐI IPARI PARK Ötven százalékhoz közelít a kihasználtság Két év alatt sikerült is új befektetőt bevonzani a szépmezői ipari parkba, teljesen belakni az irodaházat, és ezek által 2,15 millió lejes teljes jövedelmet elérni - számolt be tegnap Miklós Zoltán, a létesítményt működtető Sepsi Ipar Kft. igazgatója, aki 2018 novemberétől tölti be ezt a tisztséget. Elmondta, az említett időszakban a bérbe adott területet négyezer négyzetméterről több mint tíz hektárra sikerült növelni, a parkban megtelepedő vállalkozások összesen 22,7 millió euró beruházást hoznak, ami 437 munkahelyet jelent (ebből megközelítőleg 250 új). A befektetők közül háromnál a múlt héten zárult a területbérlési versenytárgyalás. NAGY D. ISTVÁN : A tevékenységi beszámolónak szánt tájékoztató elején Miklós Zoltán ismertette a három új befektetőt, akikkel hamarosan a bérleti szerződéseket is megkötik. A három vállalkozás összesen kéthektárnyi területet bérel, a legnagyobb, másfél hektáros parcellát az Eurotrade romániai leányvállalata, a Danubius Truck Kft., mely teherkocsiszervizt alakít ki. A beruházás teljes értéke másfél millió euró, amit egy magyarországi pályázati rendszeren keresztül szándékoznak finanszírozni. A kérésüket két héten belül várhatóan elbírálják, és egy éven belül meg is valósulhat a létesítmény. Az üzleti tervben foglaltak szerint 22 munkahely jön létre a szerviz beindításával. A másik befektető a Lon-Sepsi-Conl3 Kft., mely egy kisebb, 1500 négyzetméteres területet vesz bérbe, ahol önkiszolgáló autómosót, elektromos járműveknek töltőállomást, valamint egy büfét alakítanak ki az ipari park bejáratának közelében. Ez három munkahely létrehozását teszi lehetővé, és százezer euró befektetést jelent. A harmadik vállalkozás, amely az ipari parkba helyezné át termelői részlegét, az Árkoson már tevékenykedő, saját fejlesztésű villanypásztorokat is gyártó Agro Electrosistems. Ők szintén pályázati segítséggel egy négyszázezer eurós beruházást terveznek, ami 14 munkahelyet jelent (ezek egy része már létezik az árkosi egységüknél), és a villanypásztorok gyártása mellett műanyagfröccsöntő részleget is indítanának. Szolgáltatás és gyártás Miklós Zoltán az elmúlt két évben az ipari parkba bevonzott további befektetőkről is szólt. Kettőt úgymond megörökölt, egyikük a kézműves sörök gyártását időközben elindító Rutin Bauleitung Kft., amely egy kisebb területet és egy meglévő épületet vett bérbe, újított, illetve szerelt fel. A befektetők jelentős részét 2019-ben sikerült megnyerni, közülük a legjelentősebb a Cultivo Kft., mely 10 millió euróból marhavágóhidat és húsfeldolgozó üzemet létesít a kibérelt több mint 1,8 hektáros területen. A szerződéskötés óta megszerezték az építkezési engedélyt és hamarosan a létesítmény építése is elkezdődhet. Ha elkészül, ott hatvan munkahely jöhet létre. Szintén a múlt évben jutottak egyezségre a mezőgazdaságban érdekelt Biofarm, a bútorgyártó Sebago Mob, a nyomdaipari Charta Print, valamint a fémmegmunkálást végző Elter társasággal, melyek kivétel nélkül sepsiszentgyörgyiek. A Biofarm kivételével mindenik kisebb parcellákat vett bérbe, beruházásaik pedig 100 és 300 ezer euró közöttiek. A Biofarm 2,1 hektárt bérel, és több egykori istállóépületet is megvett, s egymillió euró körüli beruházást hajt végre. Szintén a tavaly érkezett még az áruszállításban érdekelt Sajgó Trans és az Afibiotech Kft., mely gyümölcslégyártó létesítményt hoz létre. Mindkettő az uniós pályázat leadásánál tart jelenleg. Az említettek mellett a sepsiszentgyörgyi közüzemek is megkötötte a bérleti szerződést arra a félhektáros területre, melyen a majdani székhelyük felépül. Ennek értéke kétmillió euró körüli, jelenleg pedig több irodát is bérelnek a park adminisztratív épületében. Az idei évben az említett három frissen jóváhagyott beköltözőn kívül még három vállalkozással sikerült szerződni. A németországi, ipari kerámiákat gyártó Rauschert romániai leányvállalatával, a debreceni önkormányzat tulajdonában lévő köztisztasági vállalat, az AKSD itteni képviseletével, és végül a Red Rock Marine Kft.-vel. A magyarországi vállalkozás egészségügyi hulladék semlegesítését végző egységet hoz létre, míg a norvég cég hajódaruk tervezésére és gyártására alkalmas telepet alakít ki. Utóbbi a második legnagyobb beruházás lesz, összesen négymillió euró értékben. Az első év nyereségben Miklós Zoltán továbbá elmondta, hogy a 2018-as átvételkor a létesítmény veszteséges volt, több okból is. Egyrészt a teljes 29 hektáros területre nem sikerült megszerezni az ipari park minősítést, ezért csak 10,7- et lehetett volna értékesíteni. Emellett az ipari park besorolás nélküli területek és épületek után adót kellett fizetni az önkormányzatnak, ami hatalmas teher volt a többi költség mellett, miközben jövedelmük szinte nem is volt. A helyzetet végül 2019 elejére sikerült rendezni (mentesültek az ingatlanadó alól is ezáltal), és az évet már jelentős jövedelemmel zárták, idén pedig már elfogadható nyereséget is jegyeztek. Újságírói kérdésre válaszolva az igazgató elmondta: elindították az utólag besorolt, a rajtuk található romos épületek miatt csak barna mezős beruházásokra alkalmas területek (nagyjából 12 hektár) közművesítését, közvilágítással való ellátását, illetve a gáz- és villanyhálózat-bővítési eljárásokat is. Emellett 3117 négyzetméteres csarnok építését kezdeményezték saját forrásokból, amit később bérbe adnak. Ami a munkahelyeket illeti, az igazgató elmondta: a becsült 437 munkahely egy része már létező (a közüzemek meglévő 150 alkalmazottját is ide számolják), de 250 új állás létrejöttére számítanak, ha megvalósulnak a felsorolt beruházások. Arra a felvetésre, hogy lesz-e elegendő, megfelelően képzett munkaerő, amelyet alkalmazni tudnak a befektetők. Miklós Zoltán úgy vélte, ezen a téren nem lesz különösebb gond, és sokat segíthet, ha a szakiskolákkal a befektetőknek sikerül duális képzést célzó együttműködést kialakítaniuk. Az igazgató ugyanakkor úgy látja, az ipari park további fejlődését elősegíti majd, hogy a közelében fog elhaladni Sepsiszentgyörgy nehézforgalmi terelőútja. Mint elmondta, amennyiben januártól parlamenti képviselőként tevékenykedne tovább (az RMDSZ háromszéki jelöltlistájának első helyén méretkezik meg), feltett szándéka, hogy ebből a tisztségből is segítse a befektetők bevonzását, valamint a létesítmény fejlesztését. Csak összefogással lehetünk eredményesek Kulcsár-Terza József 2016-ban szerzett képviselői mandátumot a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között született együttműködési megállapodás következtében. Az elmúlt négy évben a képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságában tevékenykedett, kétszer is benyújtotta Székelyföld autonómiastatútumát, és az ő nevéhez fűződik a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottság megalakítása. Idén az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség között megvalósult összefogás nyomán a szövetség Maros megyei választási listáján szerepel jelöltként. Amikor ezelőtt néhány évvel benyújtotta Székelyföld autonómiastatútumát, azt mondta, egyedül maradt, többen próbálták lebeszélni az RMDSZ részéről is. Hogyan sikerült mégis együttműködni a képviselőtársakkal? A székelyföldi autonómiatörekvések képviseletéről senki semmilyen körülmény között nem tudna lebeszélni. Erről nemcsak ígéretet, hanem esküt is tettem, tehát nemcsak közösségi, hanem lelkiismereti ügynek is tekintem. Ezért az elmúlt négyéves ciklusban Székelyföld autonómiastatútumát kétszer is benyújtottam a parlamentnek. Először valóban egyéni törvénykezdeményezésként, másodszor viszont ellátta kézjegyével Biró Zsolt képviselőtársam is. De mindkét esetben előzőleg egyeztettem az RMDSZ képviselőházi frakciójával, és a szövetségi elnököt is tájékoztattam a lépéseimről, amíg a statútum bejárta a maga útját a parlamentben, a frakció tagjai egységesen léptek fel, amikor arról volt szó, hogy akár a szakbizottságokban, akár a plénumban kellett fenntartani. Ilyen tekintetben tehát az együttműködésünk hasznosnak bizonyult. A képviselőház emberi jogi, nemzeti kisebbségi és egyházügyi bizottságán belül az ön kezdeményezésére létrehozták a romániai magyarság ügyeivel foglalkozó albizottságot. Miért volt erre szükség és milyen hozadékai vannak? Lényeges előrelépésnek tartom, hogy ez az albizottság egyáltalán megalakulhatott, mert ezzel intézményes keretet sikerült biztosítani arra, hogy a romániai magyarság sajátos gondjai napirendre kerüljenek a parlamentben. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy ezzel egy csapásra megoldottunk volna mindent, de legalább kimozdítottuk a holtpontról a román-magyar párbeszédet és hiteles tájékoztatást tudtunk nyújtani a parlamenti pártok képviselőinek. Az albizottság ülésein például részletesen tárgyalhattunk annak idején a marosvásárhelyi katolikus iskola körül kialakult áldatlan helyzetről és a székely terrorvád elítéltjeinek, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak az ügyéről is. Egyelőre tehát tabukat sikerült döntögetnünk, és beindítanunk egy olyan párbeszédet, amely hosszú távon mindenképpen eredményes lehet. De még van egy hozadéka: mindezekről jegyzőkönyv készül, amely immár a román parlament hivatalos dokumentumának számít, és amelyet akkor is használhatunk, amikor nemzetközi fórumok elé visszük a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kérdését. - A magyarellenesség számtalan megnyilvánulásának lehettünk tanúi az elmúlt négy évben. Véleménye szerint ez a helyzet javulni fog vagy tovább romlik majd a következő években? - Már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a román politikusok számára legkézenfekvőbb előhúzni azt a bizonyos, sokat emlegetett magyar kártyát, amikor el akarják terelni a figyelmet a Romániában folyamatosan tetten érhető gazdasági, politikai, társadalmi vagy akár a napjainkban egyre fokozódó súlyos egészségügyi válságról. Amíg ez része marad a politikai diskurzusnak, addig a közbeszédben is hangsúlyosan jelen lesz. Mondhatnám, ezzel megtanultunk együtt élni, de ez nyilván nem jelenti azt, hogy ebbe bele is kellene törődnünk. Nem vagyunk alábbvalók egyetlen nemzetnél sem, és nem fogadhatjuk el azt a bánásmódot, hogy másodrendű állampolgárokként kezeljenek. Tehát fel kell készülnünk a további támadásokra, és nemzeti közösségünk erejét felmutatva visszaverni ezeket. De erre csak akkor leszünk képesek, ha összezárjuk sorainkat és egységesen tudunk fellépni. Ezért is fontos, hogy biztosítsuk a parlamenti képviseletet, hogy a törvényhozás szintjén is ellensúlyozni tudjuk a magyarellenesség különböző formában jelentkező, nyit vagy burkolt megnyilvánulásait. A december 6-i választásokon immár nem háromszéki jelöltként, hanem a Maros megyei listán juthat ismét mandátumhoz. Ez befolyásolja valamiben a további parlamenti munkáját? - Köztudott, hogy a két szervezet közötti együttműködési megállapodás értelmében az RMDSZ két helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeinek, egyet-egyet a Maros, illetve a Hargita megyei listán, így lettem én Maros megyei jelölt, de ez mit sem változtat azon, hogy a háromszéki emgl berek érdekeit ezután is éppen úgy képviseljem, ahogyan ed-dig tettem. Egészen pontosan a teljes erdélyi magyarság kép- viseletére vállalkoztam, hogy ő a parlamenti jelenlét által a rendelkezésre álló eszközök- g kel megvívjuk a magunk har- ,§cát közösségi jogaink elismeré- séért és tiszteletben tartásáért. Ilyen értelemben a háromszé- ikiek ezután is számíthatnak 2 rám, mint ahogyan én is szá- mítok támogatásukra. Hiszen ha Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjeire szavaznak, “ akkor ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél erősebb 3 képviselettel rendelkezzünk, a bukaresti parlamentben. Most, két politikai szervezet között létrejött egy olyan összefogás, amelyre eddig még nem volt 2 példa, de ez csak úgy tud kiteljesedni, ha maga a közösség is csatlakozik hozzá. 3 Fizetett politikai hirdetés