Háromszék, 2021. szeptember (33. évfolyam, 9317-9338. szám)

2021-09-16 / 9328. szám

Háromszék 2021. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK KÖZÉLET KOVÁSZNA Értelmes szempárok a műhelymunkán Jeles kiállításra készül a kovásznai Kádár László Képtár: szombat délután hatkor nyitják meg Szigeti C. Cson­gor képzőművész egyéni tárlatát. A művész napok óta Kovásznán tartóz­kodik, installációinak előkészítésén dolgozik. Szombaton azonban mű­helymunkára is volt ideje, fiatalokkal osztott meg a vizuális művészettel kapcsolatos tudnivalókat. Tizennégy fiatal volt jelen a képtár termeiben, de a gyakorlati munka a város egész területét befogta. BOKOR GÁBOR » Szigeti Csongor a 2019- es Csoma-tárlat díjasa, azóta tervezik egy kiállítás létrehozását. Most sikerült tető alá hozni a tárlatot, és mivel a mű­vész több napig Kovásznán tartózko­dik, vállalta, hogy fiataloknak ad bepil­lantást a vizuális művészetek világába - számolt be az előzményekről Konráth Rita, a képtár vezetője. Régóta szerették volna, hogy a fiatalokat bevonhassák a művészetek szférájába, erre most ke­rülhetett sor - fűzte hozzá. A délelőtt folyamán a művész ins­­pirációs folyamatairól, jeles vizuális művészekről, alkotásaikról beszélt a hallgatóknak. Arról is, hogy ők maguk hogyan tudnak másképp nézni környe­zetükre, hogyan tudnak beleálmodni egy köztéri művet akár a kovásznai, de akár természetes, mesterséges közegbe. Azt akarta megmutatni, hogy nem kell félni alkotni, magunkat vizuális nyel­ven kifejezni, azzal együtt, hogy téved­hetünk - mondta el érdeklődésünkre. Azt is megtudtuk, hogy elképzelései­nek, vázlatainak mintegy tíz százaléka valósul meg tényleges műként. - Hogyan látja, milyen affinitásuk van a kovásznai fiataloknak a vizuális művészetek iránt - kérdeztük a képtár udvarán a művészt. - Azt láttam, nagyon értelmes szempárok néznek vissza az előadá­sok közben, abszolút megelőlegezett bizalmam van, hogy izgalmas munká­kat fognak tervezni - értékelte Szigeti Csongor. Nem feltétlenül konkrét alkotásokat várnak a műhelymunka résztvevőitől, inkább arra helyezték a hangsúlyt, hogy olyan motívumokat keressenek - és fényképezőgéppel rögzítsenek -, melyek alkotásra inspirálhatnak, ké­sőbb kinagyíthatók, azokból műalkotás hozható létre. Az is szempont volt, hogy megörökítsék azokat a helyszíneket a városban, ahová később köztéri alkotá­sokat képzelnek el - számolt be a mű­helymunka lényegéről a művész. Szigeti Csongort arra is kértük, elő­zetesként áruljon el néhány titkot a szombaton nyíló kiállításról. - Van egy Instagram-oldalam, aho­vá olyan objektumokat, installációkat, konstellációkat fotózok be, amelyek lényegében nem műtárgynak, köztéri műnek készültek, nem esztétikai igény­nyel, véletlenszerű összeállás ered­ményei, de melyeket én műtárgyként értelmezek. Ezekből az inspirációkból fogok bemutatni, megmutatom leges­legelső inspirációmat is, ami Indiából van, 2011-ből. Onnan indul a szál, eljut az utóbbi pár évben készült munkámig, amit embercsapdáknak nevezek. Növekszik a fertőzöttek száma­ ­ » FEKETE RÉKA » A járvány kezdete óta Háromszéken 8665 igazoltan fer­tőzött esetet jegyeztek, ebből szept­emberben nyolcvanat, ami a június­augusztus közötti átlag sokszorosa. Az elmúlt 14 napban regisztrált új koronavírusos esetek ezer lakosra vetített száma 0,24, a települések kö­zül Bodokon legnagyobb (1,12), ahol három fertőzöttről tudnak hivata­losan, de az új megbetegedések szá­mát tekintve Sepsiszentgyörgy vezet harmincegy nyilvántartott esettel, ellenben itt az ezer lakosra vetített előfordulás csak 0,49. Említetteken kívül még tizenegy településen van­nak aktív esetek, ezek a számok óráról órára változhatnak, miként a megyei összesítő is. A megyei kórházban fekvő tizen­négy COVID-19 vírussal fertőzött be­tegből tizenhármat a fertőzőosztályon ápolnak, egy páciens intenzív terápi­ára szorul, egyikük sem kapott koro­navírus elleni védőoltást - közölte az intézmény vezetősége. Az elmúlt hét nap alatt a kórházat három páciens hagyta el, akit COVID-19 diagnózissal kezeltek, egy haláleset történt, amely összeköthető az új koronavírussal való fertőzéssel, egy 82 éves Kovászna me­gyei páciensről van szó. A helyi kormányhivatal tájékozta­tása szerint az oltási kampány kezde­te óta megyénkben 76 845 dózis oltást használtak fel, 33 455 személy kapta meg az oltás második adagját is, 5368 személyt a családorvosok egydózisú vakcinával immunizáltak. Megkezdték a tanítást !» Az intézményvezető nem számolt be az idén induló művészeti szakról, mert ennek a képzésnek egyelőre csak befo­gadója a helyi egyetem, a gazdája a Pé­csi Tudományegyetem Művészeti Kara, de mint a Tanulmányi Központ jövőbeli tagozata, várja a hallgatók érkezését, és a jövő heti tanévnyitó ünnepséget már együtt tartják. Jelenleg az agrármérnöki szak első-, másod-, harmad- és negyedévén huszonkét, tizenöt, tizenhárom, illet­ve öt hallgató tanul, az erdőmérnö­ki első két évfolyamán huszonnégy, illetve húsz hallgató szerepel a nyil­vántartásban. Az induló képzőművészeti szakon tizenöt helyet hirdettek meg, tízet a festészeten és ötöt a szobrászaton, bár egyelőre nem telt be minden hely, a je­lentkezők száma elegendő ahhoz, hogy a képzést megkezdjék - tudtuk meg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánjától. Lapunk megkere­sésére Lengyel Péter elmondta, folya­matban van az oktatói testület kialakí­tása, két erdélyi tanárt már felvettek, és lesznek óraadók is, de az online oktatásnak köszönhetően a magyaror­szági oktatók egyes elméleti kurzusait egy időben követhetik majd a pécsi és a sepsiszentgyörgyi hallgatók, vala­mint fordítva, az erdélyi tanárok óráit is hallgathatják mindkét egyetemen. Azt szeretnék, hogy idővel elsősorban erdélyi oktatók tanítsanak Sepsiszent­­györgyön, ahol nem egy helyi, hanem egy erdélyi magyar művészeti képzés kialakítása a cél, s bár kezdetben ide­iglenes helyszínen fognak működni, bíznak abban, hogy a tervezett cam­pus mihamarabb felépül és akkor mél­tó helyre költözhet a művészeti oktatás - mondta Lengyel Péter. Nagyon dolgoznak Nagyborosnyón Nagy munkálat zajlik Nagyborosnyón: megkezdték a falun áthaladó főutat szegé­lyező vízelvezető sáncok betonozását. A munkálatot a megyei tanács rendelte meg - tudtuk meg Ilie Nicolae polgármestertől. A község saját erőforrásokból is végez beruházásokat. BOKOR GÁBOR : A központban lévő egykori szövetkezeti üzlet elől, másik oldalon az orvosi rendelőtől kezdték meg a sánc kiásását, egészen a falu vé­gén lévő imaházig mélyítik a medret. Ezt követően kibetonozzák a sáncot. A falu területén a kisborosnyói kijáratig is betonozzák a vízelvezető árkokat. A munkálatot egy Szatmár megyei cég végzi. Ezt követően egyik oldalról a ko­vásznai útkereszteződés és a falu be­járata, valamint a kisborosnyói kijárat és Nagypatak között újítják fel a vízel­vezető sáncokat, ez utóbbi munkát a megyei útügy és egy magáncég kivite­lezi - számolt be a polgármester. A tervek szerint a hónap végén át­adják a Nagyborosnyón megépített ravatalozóházat. Hátravan még a víz bevezetése. A parkkal szemben, a pi­aci elárusítóhelyek­ mellett fúrtak egy 13 méter mély kutat, onnan szivattyú­val pumpálják a vizet a ravatalozóhoz, most ezen dolgoznak - részletezte Ilie Nicolae. Lécfalván is zajlik a munka, ott a kultúrotthon mellett a szabadtéri szín­pad födémét építik - tudtuk meg az elöljárótól. Aquincumi séta A címet az LGT 1977-es Mindenki !­s másképp csinálja lemezéről A JL „csórtam”. A lemezt én évekkel később kaptam meg, de akkor kel­lőképpen rongyosra is nyűttem. Az Aquincumi séta kedvencem volt, újra és újra hallgattam, nem tudtam betelni vele. Igaz, hogy rövid, alig másfél perc, így folyton visszatettem a lemeztűt. Az igazi sétára már nem kellett további éveket várnom, viszonylag rövid időn belül megismerhettem a címadó hely­színt. (Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Buda­pest óbudai területén - Wikipédia). De igazából most nem is kifejezetten Aquincumról akarok írni, nem is a hozzáfűződő zenéről, amit most me­gint többször meghallgattam. Nem is saját élményt fogok megosztani, nekem csak elmesélték. Barátnőm a nyaralásáról tart rész­letes, igen színes beszámolót. Pár na­pot Budapesten töltött, és egy alkalom­mal kiruccant Aquincumba. Ott talált egy turistacsoportot, az idegenvezető hosszasan ismertette a hely történetét. Időközben megjelent egy nő gyerek­kocsival, megállt a csoport mellett, és figyelmesen hallgatta ő is Aquincum történetét. Amikor a csoport tovább mozdult, követte őket, de le nem vette a szemét a babakocsiról. Hol ki, hol betakarta a gyermeket, vigyázott, hogy ne érje túl erősen a nap, de ne is fázzon. Óvatosan tolta, tette-vette a kocsit, nehogy felrázza a - feltehetőleg alvó - kis embert. A kis ember aztán csak megébredhetett, mert lehajolt, és beszólt hozzá. De nagyon leste az idegenvezetőt is, láthatóan lenyűgözte mindaz, amit hallott. Kitartóan pró­bálta megosztani a figyelmét. Ami­kor a csoport távozni készült, újból beszólt a gyermeknek, eligazított rajta valamit, és elindult egy más irányba. A barátnőm mellett haladt el, rá is mosolygott. Barátnőm jóérzésű ember lévén viszonozta a mosolyt, és egyúttal vetett egy pillantást a gyerekkocsiba. Játékbaba feküdt benne. Egy behunyt szemű játékbaba. Nem saját élmény, de miközben hallgattam a történetet, tudtam, hogy én ezt meg fogom írni. Pontosan, tisz­tán pörgött előttem, mint egy film, és közben szólt a fejemben az a régi zene. Az Aquincumi séta. LÁSZLÓ ZSUZSA ■ jegyzet *

Next