Háromszék, 2021. október (33. évfolyam, 9339-9359. szám)

2021-10-19 / 9351. szám

Háromszék 2021. OKTÓBER 19., KEDD Szoros volt a fiatal rendezők vetélkedője Örültek, hogy a járványhelyzet még megengedte nekik, hogy élő közönség előtt tudják megtartani a Dleutan­ Fesztivál idei kiadását, egy online rendezvény sokkal személytelenebb és ér­dektelenebb lett volna-mondta el lapunknak Anna Maria Popa, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház igazgatónője a rendezvényről, melynek szombati zárónapján két fiatal rendezőt díjaztak. FOTÓ: VOLKER VORNEHM NAGY B. SÁNDOR »Anna Maria Popa szerint volt, aki számon kérte tőlük, hogy miért nem közvetítették a világhálón is a fesztivál eseményeit, de ők idén úgy döntöttek a konstan­­cai társszervező színházzal közösen, hogy klasszikus szín­házi fesztivált tartanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem térhetnek vissza a „hib­rid verzióra” a jövőben, ha a helyzet megköveteli. Egyelőre örülnek, hogy szerencsésen véget ért a rendezvény, min­den rendben zajlott, a közön­ség és a meghívottak is jól érezték magukat. Mint mesél­te, egy kicsit idegeskedtek az elején, hogy nem lesz elegendő közönségük, mert a járvány­helyzet miatt csak védettségi igazolással engedhették be a nézőket, Sepsiszentgyörgyön pedig elég alacsony az átol­­tottság. Azonban folyamato­san telt házzal játszottak, ami a jelen szabályok értelmében persze csak 50 százalékos ki­használtságot jelent. A tavalyi kiadáshoz ha­sonlóan idén is három fiatal művészt díjaztak, ezúttal két rendezőt és egy drámaírót. A drámaírói díjat Cornelia Ior­dache nyerte meg a szeptember 1-7. között Konstancán tartott drámaírói tábor végén, szom­baton pedig a két rendezői díj is gazdára talált. A Cinci tablouri la castel (Öt tabló a kastélyban) nevű előadás­­sorozat díjnyertes rendezője Alin Neguţoiu lett, a meghívott produkciók rendezői közül pedig Írisz Kovács nyerte el a legjobb rendező díját. Előbbi a konstancai színházban, utób­bi pedig a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színházban rendezhet egy általa válasz­tott darabot a következő évad­ban. A díjátadót szombat este tar­tották, miután megtekintették az árkosi Szentkereszty-kas­­télyban született előadásokat. Minden rendező más hely­színen készítette előadását: három produkciót különböző kastélytermekben, egyet a tó partján, egyet pedig a kápol­nában tekintett meg a zsűri és a közönség. Az igazgatónő szerint nagyszerű előadások születtek, amelyeket jó lenne még bemutatni valamikor, tehát mindenképpen rangos eseménnyel zárult a hatodik Dhutane Fesztivál. Hozzátette: nagyon nehéz volt a zsűrinek kiválasztani, hogy ki kapja a rendezői díjakat, de végül min­dannyian elégedettek voltak a döntéssel. A szervező színházak vezetői és a három díjazott (Anna Maria Popa, Írisz Kovács, Cornelia Iordache, Alin Neguţoiu és Erwin Simsensohn) Szaktáborban a drámás diákok ! Antigoné - ahogyan mi látjuk munkacímmel színházi tábort szervezett az Osonó Színházműhely a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozatos diákjai számára. Az esemény a héten, október 11-17. között zajlik a sepsikőröspataki Virágos Csárda Panzióban. FOTÓ: OSONO A projekt célja annak a mun­kának és próbafolyamatnak az elmélyítése, mely során egy kísérleti színházi előadás szü­letik Fazakas Misi rendezés­ében. A társulatvezető és Mu­cha Oszkár osonós színész által vezetett próbákon és műhely­­foglalkozásokon a drámás diá­kok Szophoklész Antigoné című drámájából kiindulva a sza­badság, a hit, az önmagunkért való kiállás témáit járják körül, és lehetőséget kapnak külön­böző színházi formák által is megfogalmazni látásmódju­kat. Az Osonó Színházműhely társulatvezető-rendezője által több mint húsz éve alapított és vezetett drámatagozaton mo­duláris és nonformális szak­mai oktatás zajlik. A szakmai képzésen és tehetségápolá­son túl a tagozaton azoknak a helyzeteknek a megteremtése kerül előtérbe, amelyek során a fiatalok személyisége kibon­takozhat és fejlődhet. Ebbe a törekvésbe illeszkedik be a mostani szaktábor is. KÖZELET Eljött az önbíráskodás ideje ~jr~először csak suttogták. Aztán beszélni kezdtek róla. Végül­­— tisztán kijelentették: ha a hatóságok semmit nem tesznek, Á..J saját kézbe veszik az igazságszolgáltatást. Mármint azok, akiknek életét megkeserítették, javaikat tönkretették, állataikat elpusztították­­ a medvék­­, mert erről van szó. Elfogadhatatlanná vált a medvehelyzet. Mit elfogadhatatlanná, elviselhetetlenné. Ezt tudjuk, mert mondják főként a gazdák, de nem csak. Hétvégi házak tulajdonosai, egyszerű emberek vidéken, de már városon is. És bekövetkezett az előrejelzett (várt? nem várt?) eset: videóra rögzítettek egy kivégzést, fiatal medvét vertek agyon, ezt szenzációként tálalták egyes tévéadók. Nincs kérdés, a tény az tény. De hogy mi történt azelőtt?Miért került sor erre a tragikus végítéletre? - na erre kellene választ keresniük az „ille­tékeseknek”. Mert megdöbbentő, ez nem vitás, és nem így kellene végeznie egy medvének, még inkább nem egy bocsnyi állatnak. Ha egy hárommázsással néztek volna szembe... De ne azt nézzük, hogy helyesen jártak-e el azok, akik a felvéte­len is megörökített megboldogultat elkábították, majd elszállítot­ták, de az visszatért stb., stb. ez hatósági feladat. Azt kellene megállapítani, tudomásul venni, mivel tényszerű, lát­ható, valóságos, rendellenesen elszaporodtak a medvék. Természe­tes - emberközeltől távoli - élettere már nem elég az állománynak (gyorsan mondjuk és szögezzük le: nem az „úgy­nevezett” erdőirtás miatt­­ jó a kifejezés, használhatjuk, lényegében mi is úgy­nevezet­tek vagyunk itt, a medvék országában, egyesek szerint), túlságosan elszaporodtak. Hogy hány medve van az országban, azt a Fennvaló (és a vadállatok védelmét élvező Szent Balázs vagy a vadászok védőszentje, Szent Hubertus) tudhatja, ezért ne tévedjünk a számok világába. Maradjunk ennyiben: sok. Túl sok a medve. Aztán szinte meg sem történt a medvebunkózás, megjelentek a zöldek (zöldek?). Számukra kedves (vagy behódolt?) tévéadóban közöltettek riportot, melyben német újságírók ankétját vetítették. Ez szerint Romániában a medvéket etetéssel csalogatják a települések közelébe, hogy azok, mint kártevők, kilőhetőek legyenek. Bizonyára a gabonát, kukoricát termelő gazdákra gondoltak, akik a maguk során akarva, nem akarva valóban etetik a medvéket. Vagy a szemetes cégek kukáit kívánták említeni. Majd kieszelték, hogy a medvék kilö­vésére hálózat épült: hamis papírokkal, őz, szarvas kilövése címén gyilkolják a nagyvadakat. És eladják akár harmincezer euróért is. Mit lehet erre mondani nagy az Isten állatkertje, ilyent még a minden lehetőségek országában, Romániában sem lehetne elkövetni. Visszatérve a csúfos medvegyilkosságra: ki látja előre, miért büntetik majd a tetteseket? Orvvadászat, védett vád ellen elköve­tett merénylet, de mindenképp szóba jöhetne az ön- és vagyonvéde­lem is. BOKOR GÁBOR ■Hl kármentő Összeférhetetlen a bölöni polgármester­ ­ » HECSER LÁSZLÓ » Az Or­szágos Feddhetetlenségi Ügy­nökség hivatalos honlapja, az Integritatea.eu három és fél éve keltezett bejegyzé­se szerint az a tény, hogy az elöljáró az adott időszakban magánvállalkozó is volt, ki­meríti a 2003/161-es törvény 87. cikkelye 1. bekezdésének g) pontjában foglaltakat, és meg­állapítja a polgármester tiszt­ség-összeférhetetlenségét. Mint az várható volt, az elöljáró megfellebbezte az ANI döntését, ám a helyileg illeté­kes brassói táblabíróságnál nem járt sikerrel. A Legfelső Semmitő- és ítélőszék bejegy­zései szerint ügyvédei ebben, illetve egy másik, szintén ANI által megállapított összeférhe­tetlenségi ügyben több min­dent megpróbáltak, de csak részsikert értek el, mert az ítélőszék csak egyik kifogásu­kat küldi normakontrollra az alkotmánybírósághoz, ennek időszakára pedig nem füg­gesztette fel az ügy további tárgyalását: az ítélőszék meg­alapozatlannak mondta ki fel­lebbezését s helybenhagyta a táblabíróság ítéletét. Erdély András, a kormány­megbízotti hivatal sajtófele­lőse kérdésünkre elmondta: értesültek arról, hogy az Or­szágos Feddhetetlenségi Ügy­nökség kiértékelő jelentése a Legfelső Semmitő- és ítélőszék panasz-visszautasítása által jogerőssé vált. Ráduly István prefektus a közigazgatási egység jegyzőjének jelentése alapján ezt megállapította, a panaszosnak tíz nap áll ren­delkezésére, hogy a prefektus rendeletét közigazgatási bíró­ságon megtámadja. Puskás Bálint volt alkot­mánybírót arra kértük, segít­sen eligazodni: miként kell értelmezni az ítélőszék azon döntését, mely szerint az ítélet jogerős, de az ügy által felve­tett kérdést - hogy mi lenne az, a honlapon nem tértek ki rá -, a taláros testületnek még meg kell válaszolnia? A honlapon fellelhető kevés információt tanulmányozva Puskás Bálint arra a következte­tésre jutott, hogy Sikó ügyvédei jól dolgoztak védencük érdeké­ben, minden lehetséges módot kihasználtak, de az ítélőszék is jól védte ki a „jogászkodást”, nem hagyta, hogy feleslegesen húzzák az időt, ezért az ügyet több frisz­­re bontották. Az érdemi részben meghozták a jogerős ítéletét, a polgármester által kifogásolt részt - melyről úgy ítélték meg, elvileg aggályos lehet - pedig átküldték az alkotmánybíróság­nak; amennyiben az helyt ad an­nak, perújrafelvételt lehet kérni.

Next