Háromszék, 2021. november (33. évfolyam, 9360-9380. szám)
2021-11-01 / 9360. szám
romszeck 2021. NOVEMBER 1., HÉTFŐ KULCSÁR-TERZA JÓZSEF: Tárgyalni kell a magyarság gondjairól Az erdélyi magyarság helyzetéről, jogairól tartott előadást Kulcsár-Terza József képviselő azon a konferencián, melyet egy sorozat részeként szervezett Magyarország, leköszönvén az Európa Tanács soros elnöki tisztségéről. Amint az RMDSZ színeiben megválasztott MPP-s képviselő elmondta, az esemény jó alkalom volt arra, hogy az Európa számos szegletéből érkezett küldöttek figyelmét felhívja a valós helyzetre, ismertesse gondjainkat, hisz eddig többnyire a nagyon „hivatalos” pozitív képpel találkozhattak. FARKAS RÉKA : Kulcsár-Terza József a kommunizmus idejével hasonlította össze a jelenlegi helyzetet, kifejtette, előrelépés valóban történt, hisz megvan a választás szabadsága, és a szólásszabadság is adott, de felhívta a figyelmet arra is, hogy Románia még mindig nem hajlandó elismerni a kollektív jogokat. Példaként említette, hogy öt zászlót adományozott Kovászna megye tanácsának, de egy végleges bírósági döntés eltávolíttatta a székely és a magyar lobogót. Beszélt Beke István és Szőcs Zoltán jogtalan elítéléséről is, az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat ígéreteiről. Elmondta azt is, hogy kétszer terjesztette a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútumát (ennek angol nyelvű változatát egy székely zászló és három térkép kíséretében ajándékként adta át a jelenlevőknek), mindkétszer visszautasították, anélkül, hogy érdemi vitát rendeztek volna, a többség még mindig az elszakadás eszközének látja az autonómiát, ezért párbeszédre, a valós szándék jobb megismertetésére volna szükség. „Az idő egem, minket igazol, hisz nem kérünk mást, csak ami jár, ami Európa más államaiban bevett gyakorlat” - hangsúlyozta. Állítását megerősítették a konferencián részt vevő más előadók is, a dél-tiroli képviselő az ottani autonómiát ismertette, de felszólalt egy gagauz előadó is, aki elmondta, önrendelkezésük nem tökéletes ugyan, de legalább van. A képviselő kifejtette, érdeklődéssel követték beszámolóját, sok kérdést tettek fel, és számos meghívást is kapott, jó lehetőségnek bizonyult a konferencia a kapcsolatépítésre. Ugyanakkor az ott szerzett tapasztalatok alapján a bukaresti parlamentben is vitákat szervezne az autonómiáról és a kisebbségi jogokról, nagy szükség van a párbeszédre, mert az a tapasztalat, hogy a román politikusok többsége nem ismeri e témákat, „ezekről a problémákról nem tárgyaltak Bukarestben kellő módon”. Európa fordítsa tekintetét a nemzeti régiókra » NAGY D. ISTVÁN » Az Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke által jegyzett kiáltvány ismertetése előtt Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke szólt a megjelentekhez, illetve az eseményt az interneten keresztül követőkhöz. Rövid beszédében rámutatott: elsősorban azt tartják fontosnak, hogy ne lankadjon az autonómia ügyében felmutatott székely virtus, az önrendelkezés iránti vágy lángja, és hogy lássák Bukaresten is ezt a lángot, hallják a székelység hangját, hogy nem mond le a területi autonómiáról. Sőt, Brüsszelben is hallják meg az európai döntéshozók, hogy nem elég a globalista törekvésekkel foglalkozniuk, hanem az őshonos nemzeti közösségekre is figyelniük kell. Gazda Zoltán köszönetet mondott mindenkinek, hogy a járványügyi korlátozások ellenére „sok helyütt kigyúlhatott Székelyföld autonómiájának lángja”. A kiáltványt is ő olvasta fel a máglyaláng fénye mellett. A szabadsághoz, autonómiához és a régiók egyenlőségéhez címzett kiáltványban Izsák Balázs emlékeztet: azért gyűltek össze, hogy ismételten kinyilvánítsák igényüket Székelyföld önrendelkezése iránt. Az SZNT elnöke felidézte, az elmúlt egy év a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének sikerével zárult, illetve következik, hogy az Európai Bizottság is sikeresnek nyilvánítsa a kezdeményezést. A kezdeményezéssel egy új fogalom is született, a nemzeti régióké, mely egyben alapja e térségek népei együttműködésének, és egyben megnyitotta a közös célok megfogalmazásának távlatát. A kiáltvány szerint elérik, hogy a nemzeti régiók a közösségi jog alanyaivá váljanak. A nemzeti régiók ügye - és ezen belül a székelységé - visszavonhatatlanul európai szintűvé nőtt - nyomatékosítják. Az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését. Legyen szó akár államon belüli önrendelkezésről vagy akár függetlenségről, ez a jog nem csak az államok népességét illeti meg. A kiáltvány megfogalmazói követelik az Európai Uniótól, hogy „fordítsa tekintetét Európa történetileg kialakult, ám önálló állammal nem rendelkező vagy idegen állam területén élő nemzeti közösségeire és ezek hazájára, a nemzeti régiókra”, megjegyezve, a nemzeti régiók nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai. Várják a kézdivásárhelyiek javaslatait Mától indul a második részvételi költségvetési pályázat Kézdivásárhelyen. Az önkormányzat Szilveszter Szabolcs alpolgármester javaslatára tavaly szeptemberben hirdette meg első alkalommal a programot, amely lényegében egy új, civil pályáztatási rendszer minden kézdivásárhelyi lakcímmel rendelkező személy számára, aki pályázni szeretne egy beruházás megvalósítására. SOCHOM ISTVÁN : A részvételi költségvetés nem új találmány, számos romániai városban jól működik már, a kézdivásárhelyi első kiadása is nagy népszerűségnek örvendett. A lényege, hogy ha a lakók által tett javaslat nyer, az anyagiakat és a kivitelezést az önkormányzat vállalja fel. Öszszesen hat kategóriában lehet javaslatot benyújtani. Az utcai infrastruktúra kategóriájában sétányok, járdák, terek és gyalogosövezetek felújítására lehet javaslatot benyújtani. Közterületek, köztéri bútorzat rendezésére is várják a javaslatokat, a harmadik kategóriát a zöldövezetek, játszóterek és közterületek rendezése jelenti (köztéri bútorzat, közvilágítás stb.). Ötleteket várnak mobilitás, akadálymentesítés és biztonságos közlekedés témájában (a közlekedést szolgáló utak javítása, hozzáférhetőség növelése fogyatékkal élők számára, térfigyelő kamerák stb.), továbbá oktatási és kulturális infrastruktúrára, végül pedig a Smart City kategóriában digitális városra. A 2021-es részvételi költségvetés ütemterve szerint a pályázatok benyújtásának határideje november 30., a pályamunkák ellenőrzése december 1. és 15. között zajlik, szavazás december 16. és január 10. között, kivitelezés január 16-ától. a múlt hét Európa idiótái? E gy német újság, a Hamburger Morgenpost Ukrajna, Bulgária és Románia lakosait „Európa idiótáinak” nevezi azért, mert nagyon sokan visszautasítják a COVID-ellenes oltást. Egy adott pillanatban valóban úgy tűnt, hogy oltás nélkül is legyőzzük a gonosz vírust. Tetszenek emlékezni, amikor Iohannis júniusban azt mondta: „Gyakorlatilag megállítottuk a járványt.” De az epidémia fogta magát, és nem állt meg. Az említett újság írja, hogy a Bukaresti Egyetemi Kórház egyik asszisztensnője szerint náluk pokoli a helyzet mint egy háborúban. A betegek félnek kórházba vonulni, mert azok tűzveszélyesek, mivel a fertőzötteket oxigénnel kezelik, amely táplálja az égést. A Iaşi megyei Leţcani-ban egy mobil konténerkórházban úgy akar- nak megelőzni egy esetleges kórháztüzet okozó robbanást, hogy a hideg ellenére nyitva tartják a kórtermek ajtóit és a külső bejárataikat is. Köztudott, hogy a tűzhalál borzasztó, míg a fagyhalál állítólag sokkal kellemesebb, mert a megfagyó szépeket álmodik. Az emberek a kórházba vonulástól való félelem ellenére sem akarják beoltatni magukat, ami a tapasztalatok szerint csökkenti a betegség súlyosságát, ha az oltás ellenére netán mégis megbetegszik valaki. Az IRES közvélemény-kutató intézet tanulmányozta, hogy a romániai lakosság miért is nem harapott rá az oltásra, jobban mondva, miért nem fűlik a foga a védekezéshez. Százból tíz oltatlan azt hiszi, hogy nem is létezik a vírus, és az egész pandémia-mizéria csak egy összeesküvés az emberiség ellen. Ez nem csoda, amikor a zöldek állandóan mondják, hogy igen sok ember él a szegény Földön, amit az nem bír elviselni a hátán. Persze vannak, akik meg vannak arról győződve, hogy a maszkban levő fémlemez valójában egy antenna, amelyen keresztül irányíthatnak minket. Mások azt állítják, hogy az oltással mikrocsipet ültetnek belénk, mert a mai modern technikával sok minden lehetséges. És a csip- gondolom - oda megy, ugyebár, ahol helyet talál. Sok embernek üres lehet a feje, és akkor abba is költözhet, majd az illető a száján keresztül továbbadja a jobbnál jobb tanácsokat azoknak, akik vevők az összeesküvés-elméletekre. A lakosság 14 százaléka nem érzi, hogy szüksége lenne az oltásra. (Láttunk sok esetet, amikor a kórházba kerültek, azt mondták, hogy mégiscsak szükségük lett volna rá.) 13 százalék azt mondja, hogy fél a mellékhatásoktól, illetve a haláltól. És igazuk van, mert akit beoltanak, ugyanúgy meghal egyszer, mint akit nem. (Persze, jobb később, mint... hamarabb.) A megkérdezettek 3-3 százaléka nem hisz a vakcina hatékonyságában, vagy azt mondja, átesett a betegségen. Mások állítják, hogy túl gyorsan fejlesztették ki, és különben is, oltás után is meg lehet betegedni. Voltak, akiknek nem volt idejük beadatni az oltást, mások várják, hogy bebizonyosodjék annak hatékonysága. Sajnos, ma már majdnem mindenütt kötelezővé tették a védettségi igazolvány felmutatását, ezért aztán hamis zöldigazolványokat is kínálnak eladásra. Jelenleg több mint 335 bűnügyi kivizsgálás folyik hamis igazolványok kiállításával kapcsolatos csalások miatt. Aki nem akar ilyen hibába esni, és a zöldigazolvány megszerzése végett oltatja magát, pedig fél az oltás következményeitől, az megteheti, amit egy Svédországban élő volt hazánkfia, akit külföldi küldetésre rendeltek, és oltás nélkül állandóan teszteltetnie kellett volna magát. De ő nem akarta, hogy a tesztelés során pálcikákat dugjanak az orrába, és azzal tönkretegyék az agyát, így beoltatta magát, majd megivott egy rekesz sört (biztosan ott nem volt 60 fokos cujka), hogy kiigya magából az oltás hatását. Végül egy macskajajjal megúszta, és már nem fél az oltás rossz következményeitől sem. Egy majdnem 80 éves COVID-os hölgy a Sfântul Pantelimon Kórházban azt mondta, azért nem oltatta be magát, mert hallotta, hogy az oltás meddőséget okoz. Sokan diszkriminációnak tekintik, ha zöldigazolványt kérnek tőlük azért, hogy valahová bejuthassanak. Kolozsváron egy bevásárlóközpontban két külön folyosót alakítottak ki a beoltottak és a nem oltottak számára. Meg is büntették ezért az áruházat 5000 lejre. Pedig meg lehetne oldani, hogy különválasszák a vírus- és oltástagadó alkalmazottakat, akiket olyan üzletekben, hivatalokban helyeznének el, ahol zöldigazolvány nélküli vírus- és oltástagadókat szolgálnának ki. És akkor azok nem kiálthatnának diszkriminációt. KUTI JÁNOS •• • KÖZÉLET