Háromszék, 2021. december (33. évfolyam, 9381-9401. szám)

2021-12-03 / 9382. szám

www.3szek.ro független napilap Készülnek a télre Kommandón BOKOR GÁBOR » Kommandó a tűzifa-járandóságot, csupán mestertől. Családonként tízmé­szinte teljes lakossága megkap- néhány család maradt hátra - ternyi fát utal ki a községháza ta a polgármesteri hivataltól tudtuk meg Kocsis Béla polgár- kedvezményes áron. » 3 MÓZES LÁSZLÓ FELVÉTELE Kommandón az esztendő felében, de legalább hat hónapig a tél, a hideg az úr. A hegyvidéki telepü­lés rendkívüli éghajlata szükségessé teszi, hogy a lakosság, de az önkormányzat is időben felkészül­jön a hideg időszakra. Elsődleges a tűzifa beszerzése, de azt is biztosítani kell, hogy az utak járható­­ak maradjanak, bármilyen zordra fordul is az idő. DÍJAZOTT A PEDAGÓCUS SZÖVETSÉG Elismerés a háttérmunkásoknak ALBERT LEVENTE FELVÉTELE A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége háromszéki szer­vezete nyolcvan, nem pedagógus tanügyi alkalmazottnak kö­szönte meg elismerő oklevéllel és könyvcsomaggal, hogy mindig, ám különösképpen a koronavírus-járvány idején biztosították a megfelelő feltételeket az oktatás mindkét formája (a jelenléti és a távoktatás) számára. FEKETE RÉKA : Nem mindegy, hogy van-e aki kicserélje az ablaküveget, ha az iskolaud­varon ellőtt focilabda váratlan röppályára áll, az is fontos, hogy legyen tiszta reggelente az udvar és minden osztályte­rem, legyen olyan titkársági személy, aki azonnal kiállít egy igazolványt, ha egy diák­­nak/tanárnak sürgősen szük­sége van rá.» 2 Tanévkezdés előtti mustra-az iskolagondnok számba veszi, minden rendben van-e ÁRA: 2,50 LE] HÉTVÉGE Visszaszolgáltatták a zilahi Wesselényi Kollégiumot A Kolozsvári Táblabíróság visszaszolgáltatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek (KREK) a zilahi Wesselényi Kollégi­um épületeit. A bíróságok portálján elérhető ítéletkivonat szerint a táblabíróság részben hagyta jóvá az egyház kérését: bizonyos épü­letszárnyakért az egyháznak fizetnie kell, másokért viszont kárpót­lást kap. A táblabíróság arról is rendelkezett, hogy az épületnek öt évig meg kell őriznie jelenlegi rendeltetését. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kézbesítés utáni 15 napban meg lehet fellebbezni. A múlt hét végén kimondott íté­letről Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei parlamenti kép­viselője nyilatkozott a Maszol portálnak. A jogász képviselő az igazság győzelmének tekintette az ítéletet, hiszen - mint fogal­mazott - köztudott volt, hogy a Zilahi Wesselényi Kollégium az államosításig a református egyház tulajdonát képezte. A po­litikus véleménye szerint „a re­formátus egyház által előállított bizonyítékok megcáfolhatatla­nok, és egyértelműen igazolják a tulajdonjogot, amit most a táb­labíróság szentesített”. A református kollégium egy­kori épülete ma a Szilágy megye legrangosabb iskolájának tartott Silvania Főgimnázium otthona, melynek felső tagozatán magyar tannyelvű osztályok is működ­nek. Az 1991-ben újraalapított Református Wesselényi Kollégi­um jelenleg egy ipari szakiskola bentlakásában kialakított tan­termekben működik.» 5 Megjött a helyreállítási támogatás első részlete Az Európai Bizottság tegnap átutalta a Romániát megillető vissza nem térítendő támogatás 13 százalékának megfelelő 1,8 milliárd eurót az uniós helyreállítási alapból. Az összeget az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt beruházásokra és reformokra fordítja a kormány. Románia a terv révén összesen 29,2 milliárd eurót kap, amelyből 14,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 14,9 milliárd euró pedig hitel.» 4 máról holnapra Tisztelet vagy román nemzeti trikolór színeivel világították ki december elsején a Csíkszeredai Szak­­szervezetek Művelődési Házát. Kolozsváron idén is hiányzanak a magyar feliratok a karácsonyi vásáron, a román mellett angol, német és roma nyelven csendülnek fel dalok a kincses város főterén, magyart azonban még véletlenül sem hallani - két hír 2021 Romániájából. Gesztus és gesztus hiánya, mondhatnánk, csakhogy többről van szó. Csíkszeredában a prefektúra kérésének tett eleget Korodi Attila polgármester, s miután többen kifejezték nemtetszésüket, tegnap hosszasan ma­gyarázkodott egy Facebook-bejegyzésben. Előbb azt részletezi, hogy október 23-án a magyar nem­zeti színekkel világították meg az épületet, majd azt hangsúlyozza, mennyire fontos nemzeti identi­tásunk megélése, anyanyelvünk használata, hogy a gyermekeink magyar iskolákban tanuljanak, és itthon teremtsünk életet magunknak, magyarként. Kiemeli azt is, „december 1. a magyar közösség számára nem ünnep, és mindaddig, amíg a többsé­gi nemzet nem tartja be az 1918-ban Gyulafehérvá­ron vállaltakat, nem is lesz!”, no meg, hogy „minél többször, minél határozottabban kell emlékeztetni a román közvéleményt ezekre a vállalásokra”. Be­jegyzése végén pedig azt ecseteli, hogy Csíkszereda egy közösség, amelynek román anyanyelvű tagjai is vannak. „Intézményként, városházaként a ro­mán állam ünnepén meg kell adnunk a tiszteletet. Ez a tisztelet nem egyenlő az elfogadással, és soha nem szabad egyenlő legyen a feladással! A tisztelet a jövőépítés alapja, és pontosan annyira fontos, amennyire a magyar közösség számára fontosak az 1918. decemberében Gyulafehérváron vállaltak”. Csakhogy ez az elfogadás és tisztelet egyáltalán nincs jelen Kolozsváron, ahol az RMDSZ koalíciós partnerének polgármestere, a liberális Emil Boc igyekszik mindent megtenni, hogy a majd húsz­százaléknyi magyarság ne érezze magát otthon. Multikulturalitást hirdet, de a városi rendezvé­nyekről valahogy mindig lemaradnak a magyar feliratok. És érdekes módon a hiányt ezúttal is egy közismert kolozsvári aktivista, Cristian Marchiș tette szóvá, ő hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy Emil Boc polgármester elődjéhez, Gheorghe Funar­­hoz hasonlítható: az egykori szélsőséges kolozsvári városvezető nyíltan nacionalista és kirekesztő politikát folytatott, Boc pedig burkoltan bár, de ugyanazt teszi. Magyarázkodik a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, aki szerint a sietség miatt nincsenek magyar feliratok, hogy a szervező cég ígérte, pótolja a mulasztást, de az is kiderült, két évvel ezelőtt is csak„különalkuval” sikerült elérniük néhány magyar tábla kifüggesztését. A Csíkszereda központjában virító román nem­zeti színek akkor is furák lennének, ha nem éppen a december elsejei nagy román nemzeti ünnephez kapcsolódnának, de fogadjuk el Korodi Attila érveit, legyen ez a jövőépítés alapjának tekintett tisztelet gesztusa. Csakhogy amíg ez a legkisebb viszonzással sem jár Kolozsváron például, és amíg március 15-én magyar polgármestereket büntetnek a magyar nemzeti lobogó kifüggesztéséért, egyolda­lú, sőt, megalkuvó, behódoló tettnek tűnik inkább. Egy elkeseredett kistestvér kínlódásának, akiknek kéznyújtását újabb és újabb taslival „jutalmazza” a nagyobb. Lehet próbálkozni, de meddig érdemes? FARKAS RÉKA

Next