Háromszék, 2022. január (34. évfolyam, 9402-9420. szám)

2022-01-14 / 9410. szám

2022. JANUÁR 14. HÉTVÉGÉ Háromszék Visszatérne a színpadra is az Osonó Az idei évben a koronavírus-járvány okozta nehézségek, bizonytalanság miatt az Osonó Színház­­műhely tevékenysége főként a fiatalok és felnőttek számára szervezett műhelyfoglalkozásokra, képzésekre és táborokra korlátozódott, amelyek négy országban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában valósultak meg. Fazakas Misi társulatvezető lapunknak elmondta: mind­ezek mellett azonban nagyon hiányzik nekik a színház, és bíznak benne, hogy a jövő évben sikerül visszahozni a színházi vonalat is a társulat életébe. FOTÓ: OSONÓ SZÍNHÁZMŰHELY NAGY B. SÁNDOR » Az önfenn­tartó társulatként működő Oso­nó Színházműhely a múlt évben 146 kulturális, oktatási és szoci­ális eseményt hozott létre közel két és fél ezer résztvevő számá­ra és 40 700 euróból gazdálko­dott. Ennek az összegnek közel 70 százalékát magyarországi, romániai és nemzetközi pályá­zati források teszik ki, a társulat képzésekből és előadásokból származó saját jövedelme az évi költségvetés egynegyede volt. 125 műhelyfoglalkozáson és 11 drámatáborban képezték a fiatalokat és felnőtteket, mind­ezek mellett 10 kulturális ese­ményt hoztak létre, és nyertek egy fontos díjat: a Kaposváron megrendezett XX. Jubileumi Kaleidoszkóp VersFesztiválon, mely Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű szemléje, a társulat Magamban bíztam című kísér­leti versfilmje második díjban részesült. Az Osonó tevékenységének 55 százaléka magyarországi, 34 százaléka romániai, 11 százalé­ka pedig nemzetközi helyszíne­ken zajlott. Hazai projektek Fazakas Misi szerint még mindig nagyon erős a csapat szentgyör­­gyi kötődése, a 11 táborból hetet a Plugor Sándor Művészeti Líce­um drámatagozatos diákjainak szerveztek, akik számos oktatási projektben, szakmai gyakorla­ton, mesterkurzuson és szak­táborban vettek részt annak köszönhetően, hogy az Osonó Regisztrált Tehetségpont és Eu­rópai Tehetségpont minősítéssel rendelkezik. A drámatáborok­ban sikerült fizikai jelenléttel tanítaniuk a színészmestersé­get, filmképzést, improvizációt, miközben az iskolában online zajlott az oktatás. A drámatago­zatos diákok szakoktatásában így semmilyen visszalépés nem történt a vírushelyzet miatt. Folytatódott a jó együtt­működés a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával is, immár kilenc éve szervezik közösen a csoportvezető- és pe­dagógusképzést, valamint az interetnikai drámatábort. Ezek 2021-ben kiegészültek a színhá­zi táborral, azonban a járvány­helyzet miatt ismét elmaradt a Színjátékosok Találkozója. A Gyulafehérvári Caritassal is együtt dolgoztak: az Iránytű a munka világába elnevezésű, európai alapokból támogatott négyéves program a korai isko­laelhagyás csökkentését, a fia­talok munkapiacon való elhe­lyezkedését és a külföldre való elvándorlás visszaszorítását célozza meg Maros és Hargita megye településein. Külföldi jelenlét A fontos projekteket nem adták fel Romániában, de ezek mellett megerősödött a magyarországi, elsősorban budapesti jelenlétük. 2021-ben is gyümölcsöző volt az együttműködésük a budapesti Magyarság Házával, amelynek megbízásából több rendhagyó órát tartottak számos magyar­­országi település iskoláiban. A szombathelyi Weöres Sándor Színházzal közösen dráma­tábort szervezett a társulat, amelynek folytatásaként jövőre különböző ifjúsági projektekre és pedagógusképzésre kerül sor. A Vajdasági Magyar Művelő­dési Szövetséggel és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel együttműködve hétvégi kö­zösségfejlesztő műhelyfoglal­kozás-sorozatokat szerveztek, ahol pedagógusok, csoportve­zetők, társulati tagok, ifjúság­­segítők és közművelődési szak­emberek ismerkedhettek meg az Osonó módszerével. Tervek Valamennyi eddigi program­jukat folytatni szeretnék 2022- ben, ezenkívül színházi elő­adásokat is szeretnének újra játszani - nyilatkozta lapunk­nak Fazakas Misi. Január 7-én indul tevékenységük a sep­siszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen szerve­zett pedagógusképzéssel, majd ugyancsak január folyamán Vajdaságban is indítanak egy ilyen csoportot. Februárra várható annak az osztálytermi és színházi elő­adásnak a megszületése, amely­ben Mucha Oszkár fogja megszó­laltatni József Attila szövegeit. A Nem vagyok, csak mások látnak című előadás megvalósításához pályázati forrásokat is sikerült szerezni, így mindenképpen be kell mutatniuk előbb Budapes­ten, majd más városokban és természetesen Sepsiszentgyör­­gyön is - jelentette ki örömmel a társulatvezető, aki egyben az előadás rendezője is. „Nagyon hi­ányoznak már nekünk a színhá­zi előadások és az azokat követő közönségtalálkozók is, az elmúlt évben a járványhelyzet miatt ne­héz volt előadásokat szervezni” - fogalmazott. A napokban tudták meg, hogy nyert egy pályázatuk a Román Kulturális Alapnál, me­lyet több partiumi iskolával partnerségben nyújtottak be, iskolákban kell bemutatniuk az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadásukat, feldolgozó foglalkozásokkal egybekötve. A budapesti Katona József Szín­házban is szeretnék újra játsza­ni ezt az előadást, miután sike­rül felújítani. „2022-ben is erre a három kulcsszóra építjük tevékenysé­günket: színház, oktatás és szoci­ális projektek. És reménykedünk benne, hogy vissza tudunk térni a járvány előtti életünkhöz - mondta végezetül Fazakas Misi. 2021-ben többnyire képzéseket tartott az Osonó KÖZÉLET kármentő MEKEKEtM Katonadolgok A­z ember már azt sem tudja, mitől féljen jobban, egy orosz­­­­ támadástól vagy egy hazai gázáremeléstől. Bár egy kicsit JL JL mintha utóbbitól jobban tartanánk, mint a háborútól, mert úgy néz ki, az áremelésektől senki nem véd meg, de egy orosz agressziót a NATO amerikai katonái, a mi honvédőinkkel vállvetve talán meg tudnak akadályozni. Az oroszokat nem várjuk, csak a gázukat, mert ugye mi a magunkét a Fekete-tenger fenekéről nem tudjuk kitermelni. Ráadásul, Putyin még ezt a drága gázt is elzárhatja, bár most még csak a kölcsönös ijesztgetésnél tartunk. Az oroszok Ukrajnát fenyegetik lerohanással, Joe bácsi, az elnök meg az oroszokat ijesztgeti azzal, hogyha megteszik, akkor irtó­zatos csapást kapnak a nyakukba. Bár az ukránokat sem ártana valahogy megbüntetni azért, ahogy a kisebbségekkel bánnak, amit őszintén alighanem csak a magyarok tesznek szóvá. Az unió és Amerika viszont nagyon meg van elégedve a kisebbségek sanyar­gatásával. Romániának van bőven félnivalója, mert ha Ukrajnát elfoglalja Oroszország, akkor közvetlen szomszédunkká válik. Szerencsére minket a tenger felől nehezen tudnak lerohanni, mert Konstanca megyében dekkol a leginkább játékfilmekben hatékony, rendíthe­tetlen amerikai katonaság. Persze a harcból a mi katonáinknak is ki kell venniük a részüket. De vajon lesz-e elég katona?- ez itt a kérdés. Erről dúlt a vita a közszolgálati televízió Referendum című műsorában január 10-én, a stúdió porondján jelentős személyi­ségek szálltak harcba egymással. A Román Diplomáciai Intézet vezérigazgatója, Iulian Fota igen optimista hangot ütött meg, mondván: akármilyen hosszú is a béke, egy adott pillanatban vége lesz. Mert senki nem garantálja, hogy a következő években csakis béke lesz és barátság. Említette, a NATO-főtitkár is megmondta: a katonai veszély nagyobb, mint bármikor az utóbbi években. Jó lesz feltenni a kérdést: mit teszünk egy katonai agresszió esetén? Nekem automatikusan az jutott eszembe, egy kisebb háború könnyen nagy atomháborúvá nőhet, aminek mindannyian el tud­juk képzelni a végét. (Ha megéljük, ha nem...) A vita a továbbiakban arról zajlott, hogy szükséges lenne-e vajon visszavezetni a kötelező katonai szolgálatot, amely 2007- ben megszűnt. A honvédelmi miniszter Vasile Dineu csillapította a kedélyeket mondván, hogy különféle okok miatt még csak nem is elemzik a kötelező katonaságra való visszatérést, és őszerinte inkább több profi katonára lenne szükség. Az a helyzet, hogy a köz­vélemény-kutatások szerint leginkább a fiatalok ellenzik a kötelező bakaságot, nem azok, akik voltak katonák. Az adásban levő hölgy azt mondta, hogy igazán jó lenne, ha a fiúk katonáskodnának, mert a seregben megerősödnének, és fegyelmet szoknának. Biztos arra gondolt, hogy azután férjjé válva fegyelmezetten hajtanák papucs alá fejüket. Elárulom, hogy voltam katona, hat hónapos, egyetem előtti kiképzésen, és nem volt, amiért panaszkodnom. Azt soha nem tudtam megérteni, hogy a rendes katonaságnál az elsőévesek, miután elszenvedték azt, amit a másodévesek velük elműveltek, miért tették az utánuk következőkkel ugyanazt. ’89 előtt a bakák leginkább a Pityókaszedés, Tengeritörés, Vas­útépítés Transzfogaras-, és Népháza-építés fedőnevű hadművelet­ben vettek részt, s gyakrabban kaptak ásóra, kapára, mint kardra vagy puskára - mesélhetnek erről az apák, nagyapák. Mikor az apa megkérdezte fiát, hogy miként bánnak vele a katonaságnál, azt válaszolta: nem bántják, dehogy, nem is szidják, csak a jó édesanyját. Nagyszerű móka volt a budiban a földet fogkefével fel­mosatni vagy elrendelni a szakaszgyülekezést egy fára. Az utódok ilyesmiket hallván sejthetik, hogy a román katonaság bizony nem volt gyöngyélet. A műsor alatt különben a nézők is véleményt nyilváníthattak. Az adásban megkérdezettek egyharmada szeretné és kétharmada nem a kötelező katonáskodást. De volt, aki hozzá is szólt, például egy ilyent: „Hatmillió románt arra kényszerítettek, hogy az orszá­gon kívül éljen és dolgozzon. Az itthon maradottak fele sanyarga­tott, senkié, a másik fele tolvaj, rabló bűnöző (a nagymama mon­dása szerint). Akkor kiért add az életedet? Egy fantomországért?” Fota úr válasza ez volt: Nicolae Iorga szerint, aki nem harcol a hazáért, nem érdemeli meg, hogy országa legyen. De jó lenne, ha olyan országban élhetnénk, amelyikért érdemes mindenkinek angyalbőrbe bújni. KUTI JÁNOS Járványidőben is helytálltak­ ­ » Közösen sikerült helytállni­uk egy újabb nehéz évben, ezért András-Nagy Róbert köszönetet mondott minden kollégájának, illetve a kórházzal együttműkö­dő és az őket támogató intézmé­nyeknek, a sajtó munkatársai­nak egyaránt. A gyógyítás, betegellátás mellett a fejlesztésére is össz­pontosítottak tavaly, több, az infrastruktúra bővítését szol­gáló pályázat van folyamatban, a tűzbiztonsági elvárások telje­sítése érdekében is megtették a szükséges intézkedéseket, foly­tatták a régi kórház épületének korszerűsítését, elkészült az új stroke-központ és az MR­ épü­letének kivitelezési terve, bőví­tették a moduláris sürgősséget, valamint számos orvosi eszközt is sikerült beszerezniük. Ami az új évet illeti, András- Nagy Róbert jelezte, elsődleges cél a súlyos és kritikus állapot­ban lévő koronavírus-fertőzöt­­tek mellett a más betegségekben szenvedők megfelelő ellátása, továbbá a kórházi digitalizáció elindítása és a megkezdett beru­házások folytatása, befejezése. Az intézmény tevékenysé­gét összegző számadatokat dr. Rost Mátyás orvos igazgató ismertette. A sürgősségi osztá­lyon előző évben közel 29 ezer beteg jelentkezett (ebből 5500 gyermek), akik közül több mint tízezret be is utaltak. Az osztá­lyon szolgálatot teljesítő csapat 39 sikeres újraélesztést hajtott végre, 42 személy elhalálozott. Közúti baleset következtében 250-en jelentkeztek, agressziót követően 310-en, akut alkohol­mérgezéssel, ittas állapotban 472-en érkeztek a sürgősségre, 61-en pedig öngyilkossági kísér­let miatt kerültek az osztályra. Viszonylag sok, több mint 3300 CT-, 9600 röntgen-, illetve 800 ultrahangvizsgálatot végeztek. 2021-ben közel 12 ezer, jobbára háromszéki beteget utaltak be a megyei kórházba, 4800 beteget egynapos beutalás során láttak el, ugyanakkor több mint 3200 műtétet végeztek el. Az orvos igazgató utóbbi kapcsán felidéz­te, október elejétől országszerte felfüggesztették a krónikus műtéteket, így csak sürgősségi beavatkozások végrehajtására adódott lehetőség. Tavaly 1089 újszülött jött világra a megyei kórházban, a járóbeteg-rende­lőben több mint 86 ezer beteget láttak el, 1900 esetben telemedi­­cina révén.

Next