Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)
2022-02-17 / 9433. szám
CSALÁD 2022. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Háromszék _Z HAZASSÁG HETE A magyarok felének fontos az egyházi esküvő A magyar felnőttek kétharmada él házasságban, és majdnem fele-felekezeti hovatartozástól függetlenül-az egyházi házasságnak is híve - derült ki a Szent István Intézet által megrendelt kutatásból, amelyet a Nézőpont Intézet készített a házasság hete alkalmából. Az MTI-hez eljuttatott kutatási eredmények szerint minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy házasságban él vagy élt: míg a harminc év alatti felnőttek ötöde (19 százalék) nyilatkozott így, az ötven év felettieknek már a 90 százaléka. A megkérdezettek majdnem fele, 47 százaléka mondta, hogy az egyházi esküvőt fontosnak tartja. A most vagy korábban házasságban élők (51 százalék) elkötelezettebbek az egyházi esküvő iránt azoknál, mint akik nem élnek házasságban (39 százalék). Még markánsabb különbség található a korcsoportok között: míg a 60 év alattiaknak 40-45 százaléka pártolja a templomi esketést, a 60 év felettieknek 59 százaléka tartja fontosnak. Az egyházi házasságot fontosnak nevezőknél a támogatás okait is kutatták: a legtöbben (82 százalék) azért tartják fontosnak az egyházi esküvőt, mert „Isten áldását adja a házasságra”, 72 és 61 százalék esetében pedig a családi szokásra vagy a templomi környezet ünnepi jellegére vezethető vissza a templomi szertartás pártolása. Végül azt is megkérdezték, hogy az egyházi esküvő támogatói a szertartástól remélnek tartósabb párkapcsolatot, erre a válaszadók 57 százaléka mondott igent. A kutatás február 7. és 9. között készült ezer ember telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint - közölte a Szent István Intézet. Több mint tízmillió segélyhívás A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) 2021-ben 16 337 426, a 112-es egységes segélyhívó számra beérkezett hívást kezelt, 102 831-gyel többet, mint az előző évben. 2021-ben a lakosság nagyobb felelősséggel kezelte a 112-es segélyhívó számot, a szolgáltatás romániai bevezetése óta tavaly jegyezték a legkevesebb nem igazán sürgős hívást-állapítja meg az STS február 11-én, az egységes európai segélyhívó szám napja alkalmából kiadott közleményében. Az egységes segélyhívó rendszer romániai kezelője ugyanakkor ismét felhívta a lakosság figyelmét a segélyhívó szám felelős használatának fontosságára, és emlékeztetett, hogy operátorai, illetve a mentőszolgálat, rendőrség, katasztrófavédelem, csendőrség és hegyimentők diszpécserei a nap minden órájában a lakosság rendelkezésére állnak. Míg 2004-ben és 2005-ben az összes hívás több mint 90 százalékát a nem sürgősségi hívások tették ki, tavaly ez az arány 40,73 százalékra csökkent. Az adatok azt mutatják, hogy a polgárok évről évre egyre felelősebben használják az 112-t, egyre többen vannak, akik csak akkor kérnek segítséget, amikor valódi vészhelyzetben vannak - állítja az STS. A tavaly befutott 10 337 426 hívás közül 6 127 023 (majdnem 60 százalék) értesített valós sürgősségről. A fennmaradó 4,2 millió hívás között volt tévedésből vagy csínytevésből indított, de kis arányban sértő üzenetet tartalmazó hívás is. Ugyanakkor többen csak információkat szerettek volna kérni a 112-es számon. A diszpécserek a hívások 51,23 százalékát a mentőszolgálathoz továbbították, 22,60 százalékát a rendőrséghez, 19,03 százalékát a katasztrófavédelemhez és SMURD-hoz, 4,44 százalékát a csendőrséghez, 2,69 százalékát más illetékes intézményekhez. A következő megyékben volt a legmagasabb a sürgős hívások aránya a beérkezett hívások számához viszonyítva: Kolozsvár 70,62, Temes 69,94 és Bukarest-Ilfov 68,20 százalék. A következő megyékben jegyezték a nem sürgős hívások magas arányát: Góri 62,41, Maros 58,64 és Kovászna 56,42 százalék. Az STS operátorai tavaly október 18-án regisztrálták a legnagyobb számú beérkező hívást 24 óra alatt, 57 797-et, melyek közül 11 272 a koronavírussal volt kapcsolatos. A tavalyi év során egyébként 929 915 ilyen hívás érkezett a szolgálathoz, melyek közül több mint 247 ezer októberben, ami átlagban napi 8000 hívást jelentett - mutat rá az STS. (Agerpres) gyermekeink Andor SEPSISZENTGYORCY ALBERT LEVENTE FELVÉTELE KÖRNYEZETÜNK Postaládában is szeret fészkelni a széncinege FOTÓ: MME.HU A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME). A tájékoztatás szerint a kotrás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára fel kell szerelni valami más levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, valamint érdemes kifüggeszteni egy tájékoztató kiírást is a postás számára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez minden évben érkeznek információk postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető, és márciusban lehet idén először számítani rá, ezt követően a nyár második feléig előfordulhat r olvasható a közleményben. Mint írják, a madarak beköltözése billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű B típusú mesterséges odúkkal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszélyeztetik a madarakat. A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj, és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Gyakoriságának hátterében többek között változatos tápláléklistája, szaporasága, valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe költözés képessége áll. Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találtak már cinegefészket egyebek mellett vázában, útterelő bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, valamint kandeláberben is. A közlemény szerint az ideoda fészkelés hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. (MTI) JÁRVÁNYÜGYI SZABÁLYOK Főként a férfiak nem tartották be A vizsgált országok 95 százalékában a férfiak vették legkevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat a járvány korai időszakában-derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPR) kutatóinak legújabb, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányából. Az ELTE PPK kutatói tanulmányukban egy 41 országból származó mintán mutatták be, hogy a nem, az életkor, a jövedelem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevésbé figyelembe a távolságtartás szabályait. A szakemberek szerint adataik felhasználhatóak a COVID-19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban - olvasható az egyetem honlapján közölt beszámolóban. Szászi Barnabás és kutatótársai a járvány korai időszakában arra voltak kíváncsiak, mely társadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelekre. Az elemzéshez egy 2020. március 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés adatait használták fel, és összesen 41 ország 87 169 résztvevőjének válaszait elemezték. A kutatók a vizsgálat során azt találták, hogy az országok 95 százalékában a férfiak vették kevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok 66 százalékában) és az alacsony jövedelem (80 százalék) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Az életkor tekintetében pedig a fiatalok voltak (78 százalék) hajlamosabbak közösségbe menni. A kutatás szerint a társasági összejövetelek elkerülését a magasabb jövedelem jósolta meg leginkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem. Ez egybevág azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek szintén a jövedelem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá. „Az eredményt az esetleges pszichológiai okokon kívül az magyarázhatja, hogy akik kevesebbet keresnek, munkakörükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni” - összegzik a beszámolóban, hozzátéve: az egyes változók országonként nagyon eltérő képet festettek, a hozzáállásról kapott adatokat semmiképp nem szabad általánosítani. A konkrét társadalmi kontextus ismeretében viszont a kutatási eredmények segítséget jelenthetnek a COVID- 19-cel kapcsolatos népegészségügyi kommunikációban. (MTI) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya