Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)

2022-02-17 / 9433. szám

CSALÁD 2022. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK Háromszék _Z HAZASSÁG HETE A magyarok felének fontos az egyházi esküvő A magyar felnőttek kétharmada él házasságban, és majdnem fele-felekezeti hovatartozástól függetlenül-az egyházi házas­ságnak is híve - derült ki a Szent István Intézet által megrendelt kutatásból, amelyet a Nézőpont Intézet készített a házasság hete alkalmából. Az MTI-hez eljuttatott kutatá­si eredmények szerint minél idősebb valaki, annál való­színűbb, hogy házasságban él vagy élt: míg a harminc év alat­ti felnőttek ötöde (19 százalék) nyilatkozott így, az ötven év fe­lettieknek már a 90 százaléka. A megkérdezettek majd­nem fele, 47 százaléka mondta, hogy az egyházi esküvőt fon­tosnak tartja. A most vagy ko­rábban házasságban élők (51 százalék) elkötelezettebbek az egyházi esküvő iránt azoknál, mint akik nem élnek házasság­ban (39 százalék). Még markánsabb különbség található a korcsoportok között: míg a 60 év alattiaknak 40-45 százaléka pártolja a templomi esketést, a 60 év felettieknek 59 százaléka tartja fontosnak. Az egyházi házasságot fon­tosnak nevezőknél a támogatás okait is kutatták: a legtöbben (82 százalék) azért tartják fon­tosnak az egyházi esküvőt, mert „Isten áldását adja a házasság­ra”, 72 és 61 százalék esetében pedig a családi szokásra vagy a templomi környezet ünnepi jel­legére vezethető vissza a temp­lomi szertartás pártolása. Végül azt is megkérdezték, hogy az egyházi esküvő támo­gatói a szertartástól remélnek­­­ tartósabb párkapcsolatot, erre a válaszadók 57 százaléka mondott igent. A kutatás február 7. és 9. között készült ezer ember tele­fonos megkérdezésével. A min­ta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint - közölte a Szent István Intézet. Több mint tízmillió segélyhívás A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) 2021-ben 16 337 426, a 112-es egységes segélyhívó számra beérkezett hívást kezelt, 102 831-gyel többet, mint az előző évben. 2021-ben a lakosság nagyobb felelősséggel kezelte a 112-es segélyhívó számot, a szolgáltatás romániai bevezetése óta tavaly jegyezték a legkevesebb nem igazán sürgős hívást-állapítja meg az STS február 11-én, az egységes európai segélyhívó szám napja alkalmából kiadott közleményében. Az egységes segélyhívó rend­szer romániai kezelője ugyan­akkor ismét felhívta a lakosság figyelmét a segélyhívó szám felelős használatának fontos­ságára, és emlékeztetett, hogy operátorai, illetve a mentő­­szolgálat, rendőrség, kataszt­rófavédelem, csendőrség és he­gyimentők diszpécserei a nap minden órájában a lakosság rendelkezésére állnak. Míg 2004-ben és 2005-ben az összes hívás több mint 90 százalékát a nem sürgősségi hívások tették ki, tavaly ez az arány 40,73 százalékra csök­kent. Az adatok azt mutatják, hogy a polgárok évről évre egyre felelősebben használják az 112-t, egyre többen vannak, akik csak akkor kérnek segít­séget, amikor valódi vészhely­zetben vannak - állítja az STS. A tavaly befutott 10 337 426 hívás közül 6 127 023 (majd­nem 60 százalék) értesített va­lós sürgősségről. A fennmara­dó 4,2 millió hívás között volt tévedésből vagy csínytevésből indított, de kis arányban sér­tő üzenetet tartalmazó hívás is. Ugyanakkor többen csak információkat szerettek volna kérni a 112-es számon. A diszpécserek a hívások 51,23 százalékát a mentőszol­gálathoz továbbították, 22,60 százalékát a rendőrséghez, 19,03 százalékát a katasztró­favédelemhez és SMURD-hoz, 4,44 százalékát a csendőrség­hez, 2,69 százalékát más illeté­kes intézményekhez. A következő megyékben volt a legmagasabb a sürgős hívások aránya a beérkezett hívások számához viszonyítva: Kolozs­vár 70,62, Tem­es 69,94 és Buka­­rest-Ilfov 68,20 százalék. A kö­vetkező megyékben jegyezték a nem sürgős hívások magas ará­nyát: Góri 62,41, Maros 58,64 és Kovászna 56,42 százalék. Az STS operátorai tavaly ok­tóber 18-án regisztrálták a leg­nagyobb számú beérkező hívást 24 óra alatt, 57 797-et, melyek közül 11 272 a koronavírussal volt kapcsolatos. A tavalyi év so­rán egyébként 929 915 ilyen hí­vás érkezett a szolgálathoz, me­lyek közül több mint 247 ezer októberben, ami átlagban napi 8000 hívást jelentett - mutat rá az STS. (Agerpres) gyermekeink Andor SEPSISZENTGYORCY ALBERT LEVENTE FELVÉTELE KÖRNYEZETÜNK Postaládában is szeret fészkelni a széncinege FOTÓ: MME.HU A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME). A tájékoztatás szerint a kotrás és a fiókanevelés körül­belül egy hónapnyi időtartamára fel kell szerelni valami más levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, valamint érdemes kifüggeszteni egy tájékoztató kiírást is a postás számára. A Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesülethez minden évben érkeznek infor­mációk postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető, és márciusban lehet idén először számítani rá, ezt követően a nyár második feléig előfordul­hat r olvasható a közleményben. Mint írják, a madarak beköl­tözése billenőajtóval fedett bedo­bónyílású levélgyűjtővel, ezzel párhuzamosan pedig a környék­re kihelyezett, megfelelő minő­ségű B típusú mesterséges odúk­kal előzhető meg. Amennyiben a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű hasz­nálatát fel kell függeszteni, mert a bedobott küldemények veszé­lyeztetik a madarakat. A széncinege a legtermete­sebb és a településeken is leg­elterjedtebb cinegefaj, és mes­terséges odúkban is szívesen fészkel. Gyakoriságának hátte­rében többek között változatos tápláléklistája, szaporasága, valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyek­be költözés képessége áll. Utób­bira az egyik leggyakoribb pél­da a postaláda, de találtak már cinegefészket egyebek mellett vázában, útterelő bójában, ál­lítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, valamint kandeláberben is. A közlemény szerint az ide­­oda fészkelés hátterében az áll, hogy a széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez. Ez különö­sen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környe­zetben jelent előnyt. (MTI) JÁRVÁNYÜGYI SZABÁLYOK Főként a férfiak nem tartották be A vizsgált országok 95 százalékában a férfiak vették legkevésbé figyelembe a távolságtartásra vonatkozó szabályokat a járvány korai időszakában-derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPR) kutatóinak legújabb, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányából. Az ELTE PPK kutatói tanul­mányukban egy 41 országból származó mintán mutatták be, hogy a nem, az életkor, a jöve­delem és a végzettség alapján megjósolható, kik veszik kevés­bé figyelembe a távolságtartás szabályait. A szakemberek sze­rint adataik felhasználhatóak a COVID-19-cel kapcsolatos nép­egészségügyi kommunikáció­ban - olvasható az egyetem hon­lapján közölt beszámolóban. Szászi Barnabás és kutatótár­sai a járvány korai időszakában arra voltak kíváncsiak, mely tár­sadalmi csoportok látogatnak el leginkább társas összejövetelek­re. Az elemzéshez egy 2020. már­cius 20. és 2020. április 5. között készült online felmérés adatait használták fel, és összesen 41 or­szág 87 169 résztvevőjének vála­szait elemezték. A kutatók a vizsgálat során azt találták, hogy az országok 95 százalékában a férfiak vették ke­vésbé figyelembe a távolságtar­tásra vonatkozó szabályokat. Az alacsonyabb iskolai végzettség (az országok 66 százalékában) és az alacsony jövedelem (80 százalék) szintén összefüggést mutatott az ajánlások figyelmen kívül hagyásával. Az életkor te­kintetében pedig a fiatalok vol­tak (78 százalék) hajlamosab­bak közösségbe menni. A kutatás szerint a társasági összejövetelek elkerülését a ma­gasabb jövedelem jósolta meg leg­inkább, ezt követte az életkor, az iskolai végzettség, majd a nem. Ez egybevág azokkal a korábbi kuta­tásokkal, amelyek szintén a jöve­delem és a megfelelő magatartás közti összefüggésre mutattak rá. „Az eredményt az esetleges pszichológiai okokon kívül az magyarázhatja, hogy akik ke­vesebbet keresnek, munkakö­rükből adódóan sokszor nem is tudnak otthonról dolgozni” - összegzik a beszámolóban, hozzátéve: az egyes változók or­szágonként nagyon eltérő képet festettek, a hozzáállásról kapott adatokat semmiképp nem sza­bad általánosítani. A konkrét tár­sadalmi kontextus ismeretében viszont a kutatási eredmények segítséget jelenthetnek a COVID- 19-cel kapcsolatos népegészség­ügyi kommunikációban. (MTI) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya

Next