Háromszék, 2022. február (34. évfolyam, 9421-9440. szám)
2022-02-23 / 9437. szám
www.3szek.ro % 2022. FEBRUÁR 23. • SZERDA • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9437. SZÁM Háromszék FÜGGETLEN NAPILAP 611425 1 6511000018 H00001 Várják vissza Áronkát a Farm utcába ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Egy hete hiányzik a sepsiszentgyörgyi Farm utcából (felvételünk) egy kisfiú. Nem találkoznak vele a lakók reggelente, amint iskolába indul, azt mondják, Áronka nélkül nem olyan az utca, mint azelőtt. Az elmúlt kedden hazafelé menet támadták meg kutyák a tízéves kisfiút, akit jelenleg súlyos sérülésekkel egy brassói kórházban kezelnek. Az egész várost megrázó történetről több ízben is beszámoltunk olvasóinknak, a felelősség megállapítása a bíróság dolga, ezúttal az érintett család és segítőik szemszögéből világítunk rá az esetre. » 3 ILLYEFALVI FALUGYŰLÉS Elismerte tévedését és elnézést kér a prefektus Igen tanulságosnak minősítette a múlt szombati a Brassó-Bákó autópálya tervezett nyomvonala miatt szervezett illyefalvi falugyűlést és felülvizsgálta ott elhangzott- a helyiek soraiban komoly felháborodást keltő támadó és kioktató kijelentéseit, elismerte hibáját, és elnézést kért a község lakóitól tegnapi sajtóértekezletén Ráduly István prefektus. » 2 áíáasuosű Jiaaa/aaaa> ÁRA: 2 LE] MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Márciusban érkeznek a levélcsomagok Március első felében kaphatják kézhez a levélszavazáshoz szükséges levélcsomagot azok a külhoni magyar állampolgárok, akik részt kívánnak venni az április 3-i magyar országgyűlési választásokon, és kérték felvételüket a választói névjegyzékbe-jelentették be tegnap a Nemzeti Választási Iroda illetékesei a Csíkszeredai főkonzulátuson tartott sajtótájékoztatón. Tóth László főkonzul és Nagy Attila, az NVI elnöke több fontos határidőre is felhívta a figyelmet az április 3-i választás kapcsán. FARCÁDI BOTOND » Mint ismert, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarok levélszavazás útján vehetnek részt az országgyűlési választásokon és az ugyanazon a napon tartott gyermekvédelmi népszavazáson. » 2 Elítélik Oroszország döntését Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését-szögezte le Klaus Iohannis román államfő az elnöki hivatal honlapján hétfő este közzétett állásfoglalásában. Hasonló álláspontra helyezkedett az ügyben a kormány is, és a történtekre reagáltak a politikusok is. » 5 máról holnapra keleti erő, nyugati gyengeség T Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő esti döntése, mellyel úgymond elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár régió, Luhanszk és Donyeck függetlenségét, sem nem észszerűtlen, sem nem váratlan. Teljesen logikus következménye mindannak, ami az elmúlt években zajlott Ukrajnában, és tökéletesen illeszkedik azon lépések sorába is, amelyeket Putyin eddig tett Oroszország világban betöltött pozíciójának erősítése érdekében. Semmi meglepő nincs abban, ha egy nagyhatalom - márpedig Oroszország még mindig nagyhatalom a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik érvényesíteni saját érdekeit, és Putyin eddigi tevékenységét ismerve azt sem lehetett túl nehéz előrelátni, hogy amennyiben szükségesnek érzi, nem riad vissza az olyan döntésektől, mint a hétfői. Ez ugyan nem ér fel a háború kirobbanásával, de kétségkívül jelentős mértékben növeli a valószínűségét egy fegyveres összecsapásnak Kelet-Európában. Hogy végül eldördülnek-e (úgy igazából) a fegyverek, lesz-e tényleg egész Ukrajnára kiterjedő orosz invázió, még nem tudni, de az biztos, hogy a helyzet további alakulása nem csupán Oroszországon múlik, hanem Ukrajnán, de talán még inkább Amerikán és Európán is. Mint ahogy a mostani állapotokért is hiba lenne egyedül Putyint és Oroszországot felelőssé tenni. Hiszen valójában benne van ebben a történetben Amerika már-már hisztérikusan oroszellenes magatartása és a NATO kilencvenes években kezdődött keleti terjeszkedése éppúgy, mint Kijev finoman szólva sem baráti viszonyulása az ország területén élő nemzeti közösségekhez - melyek közül a legnagyobb éppen az orosz, de jelentős számban élnek még ott magyarok, románok is többek között -, és benne van egy jó adag nyugati felelőtlenség is. Hiszen történelemben, geopolitikában minimális jártassággal rendelkezők számára evidencia kellett hogy legyen: hangzatos szólamok ide, demokratikus önrendelkezésről szóló szép elvek oda, Oroszország soha nem fogja elfogadni, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen. Hiba volt tehát a NATO-tagság ígéretével hitegetni az ukránokat, sokkal tisztességesebb lett volna arra ösztönözni őket, hogy törekedjenek jó kapcsolatokra a szomszédos nagyhatalommal, és ne az országban élő nemzeti kisebbségek elnyomásával próbálják építeni az ukrán nemzettudatot. És tetszik, nem tetszik, benne van a mostani válságban a Nyugat-Amerika és Európa gyengesége is. Moszkvából - vagy éppen Pekingből - nézve ugyanis Európa és Amerika immár jó ideje nem tekintélyt parancsoló, erős, bevehetetlen bástyának látszik, hanem egy önmagát marcangoló, ideológiai vitákba merülő, a valóságtól mindinkább elrugaszkodó világnak. Melynek ráadásul újabban vezetői sem nagyon vannak - olyanok legalábbis, akik vízióval rendelkeznek, erősek, és képesek országuk érdekeit érvényesíteni egy folyamatosan változó világban. FARCÁDI BOTOND