Háromszék, 2022. június (34. évfolyam, 9505-9524. szám)

2022-06-02 / 9505. szám

2022. JÚNIUS 2. • CSÜTÖRTÖK • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9505. SZÁM Háromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 2,5 LEJ • ELŐFIZETŐKNEK: 1,86 LEJ GYERMEKNAP SEPSISZENTGYÖRGYÖN Országunkat egy mosolyért FOTÓ: NAGY D. ISTVÁN j Mosolygósak, maszatosak, derűsek, türelmetlenek, kíváncsiak - többnyire ilyennek láttuk tegnap a Sepsiszentgyörgy főterét és az Erzsébet parkot belakó családok gyermekeit, akiket ezúttal is tartalmas rendezvénnyel ünnepelt a gyermeknapot szervező önkor­mányzat, illetve Kónya Ádám Művelődési Ház. Bármilyen tevékenységet is választottunk a nap folyamán, jó érzés volt megtapasz­talni, hogy kivétel nélkül közös cél vezérelt mindenkit: minél több mosolyt fakasztani a gyermekorcákra. » 3 máról holnapra ê Országos harmadik Háromszék Az országos átlag felett tel­jesített Kovászna megye a népszámlálás első, önki­­töltős szakaszában, 71,3 százalékos aránnyal a har­madik helyen áll. »3 Háborognak a vállalkozók Háromszéken is nagy fel­háborodást keltett vállal­kozói körökben az a tör­vénymódosítási javaslat, mely kötelezővé tenné a cégek számára a kamarai tagságot. A Székelyföldi Vállalkozói Szervezetek Fórumának közleményére a Kovászna Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara ve­zetősége is válaszolt. » 4 Tánctörténeti barangolás Kedden tartotta új bemu­tatóját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, a rendhagyó előadás a ma­gyar tánckincs történeti rétegeit mutatja be. » 5 S­egéljen meg tíz fejjel, vegyek valamit a gyermekeknek - állít meg egy fiatal anya a piac mellett. Ő maga is gyermek még, de kisbabája van, és egy nagyobb fiúcska is fogja a szoknyáját. 2022, gyermeknap egy EU- tagállamban. Hivatalos ünnep, derűs nyár eleji reggel, amikor a város csendesebb a szokottnál, mert kevesebben mennek munkába, és ezrek készülnek szórakozni a családdal. Nem adok pénzt (nem szoktam, pedig tudom, hogy kikapnak azok a koldusok, akik nem szállí­tanak eleget a “főnökeiknek”), de veszek egy kiló gyümölcsöt és némi édességet, hátha ezt meg­hagyják nekik. Rossz a lelkiismeretem, mert nem kívánok ingyenélésre ösztönözni. Meg azért is, mert ilyen társadalmat építettünk. De tehet arról egy gyermek, hogy hova születik? Egy kamasz­lány arról, hogy nem is hallott családtervezésről? A statisztikák ijesztőek. Tíz gyermekből kettő éhezik Romániában, és tavaly 12 ezer gyermek­­bántalmazási esetet jelentettek a hatóságoknak - jóval többet, mint tavalyelőtt, de még mindig kevesebbet a valós eseteknél. Az áldozatok - napi 32-33 gyermek- nem csupán tudatlanságból vagy szégyenből hallgatnak, hanem azért is, mert az esetek alig 15 százaléka kerül bíróság elé. A gyermekek 46 százalékát a családban bántják: szidják, verik, éheztetik, elhanyagolják, koldulás­ra vagy prostitúcióra kényszerítik őket, és napon­ta kettőt-hármat megerőszakolnak (ennyiről tud­ni). A gyermekbántalmazások bejelentésére idén januárban létrehozott 119-es segélyhívó telefon­számot egy hónap alatt 19 ezren tárcsázták, ebből négyezer panasz bizonyult valósnak. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség a romániai gyermekek átlag 41,5 százalékát veszélyezteti, de faluhelyen, tanulatlan szülők mellett átlag 50,5 százalékukat (az európai átlag 24,2 százalék). A nyomorúság minden társadalomkutatás szerint újratermelődik. Kiutat a tanulás jelente­ne, hiszen így lehet jobban fizető munkához jutni, de e téren sem állunk jól. Tízből két gyermek állítja, hogy az iskolában mindennapi jelenség a bántalmazás. Tízből egy kiskorú egyáltalán nem jár iskolába, százból 37 kamasz lóg időnként az órákról, de 47-nek nem tetszik az iskola, csak (legjobb esetben) néhanapján. Százból 24 diák­nak soha senki nem segít, ha nem érti a leckét, és százból 23 gyermek a nyolcadik osztályt sem feje­zi be, ha falusi iskolába jár. Azok közül, akik be­fejezik, százból 40 funkcionális analfabéta. Azaz a hazai oktatás hatásfoka 30 százalékos. Merő véletlen, hogy az Európai Unió kiskorú anyáinak ugyancsak 30 százaléka romániai? Ezen belül a 15 évesnél fiatalabb gyermekanyák 44,44 száza­lékát adjuk az EU-ban. Micsoda bizonyítvány... Mindezek zömmel civil vagy nemzetközi szer­vezetek összesítései, állami adat jóval kevesebb van, restségből vagy struccpolitikából. Hang­zatos programok ugyan léteznek, de ezek haté­konyságát pontosan mutatja, hogy a helyzet nem javul, hanem romlik. Ám ez nem okoz fejtörést a román kormányoknak: elintézettnek tekintik a dolgot egy szabadnappal (jobb években kettővel, ha közelebb a hétvége), amikor a szegény gyerme­keknek is kerül néhány morzsányi nyalánkság, a politikusoknak pedig újabb szereplési lehetőség. A jövő? Hát, ragyogó. Lesz. Majd. Építik. DEMETER ]. ILDIKÓ A gyermekszomorító Románia

Next