Háromszék, 2022. augusztus (34. évfolyam, 9546-9567. szám)

2022-08-02 / 9547. szám

2022. AUGUSZTUS 2. •KEDD • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9547. SZÁM Háromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 2,5 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 1,86 LE] SEPSISZENTGYÖRGY Egyesítik a bölcsődéket­ ­ Önálló intézménybe szervezi a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a bölcsődéket, a másik megol­dás ugyanis az lenne, hogy átengedik azokat az oktatási minisztériumnak-jelentette be Antal Árpád polgármester. DEMETER J. ILDIKÓ : A­hol­ évek óta kérték az 1-3 éves dék társfinanszírozását a gázmester emlékeztetett: gyermekeket fogadó bölcső- kormánytól, ám ezt a döntést minden évben elnapolták, míg végül az RMDSZ javasla­tára a parlament megszavazta a fejkvóta alapú támogatást, ahogy ez az óvodák, iskolák esetében is történik. » 3 A sepsiszentgyörgyi Kós Károly utcai bölcsőde FOTÓ: ALBERT LEVENTE Adóemelés Augusztus 1-től nőtt a do­hánytermékek, az alkohol és a szerencsejátékok jövedéki adója, valamint eltöröltek néhány építőipari, mezőgaz­dasági és élelmiszeripari adókedvezményt. » 7 Forgácsfesztivál Orbaiszéken Harmadik alkalommal ren­dezték meg Kovászna főterén vasárnap a népi hagyomá­nyokat bemutató orbaiszéki Forgácsfesztivált. A kézmű­ves sátorban népi mesterek mutatták be munkájukat, régi szerszámaikat, válaszol­­gattak a kíváncsiskodó láto­gatók kérdéseire. » 3 A legdrágább autópálya Aláírták a Déli-Kárpátokat átszelő Pitești-Nagyszeben autópálya legnehezebb és legdrágább szakaszának tervezéséről és kivitelezé­séről szóló szerződést. A munkálat 5,323 milliárd lej­be kerül, a 37,4 kilométeres útszakasz tervezésére 12, építésére pedig 45 hónapot szánnak. »7 Patrióták üzemzavarai A elmúlt egy hét történéseit elnézve­­ 1 r7akaratlanul is az ötlik az ember jL A, jut eszébe, hogy valami nagyon félreüt a román politikumnál, legalábbis ami a nemzeti kisebbségek kérdését illeti, olyannyira, hogy már­­már tudathasadásos megnyilvánulásokra sarkall egyeseket. Még el sem ült rendesen az Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszéde miatti vihar, mely során minden magára vala­mit is adó román politikus, párt, szervezet némi fáziskéséssel ugyan, de alaposan kimutatta a foga fehérjét, vérre menően megvédve az egységes román nemzetállamot - egyben keményen körbe­­rugdosva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarság nem kis hányadát -, a hétvégén már ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltuk: a nemzeti kisebbsé­gek iránti végtelen szeretetről papoltak. Nem is akárkik, hanem az ország legmagasabb tisztsége­it betöltők, Klaus Iohannis államfő, illetve Nicolae Ciuca miniszterelnök. Nem kevesebbet állítottak, mint hogy Erdély a tolerancia, az etnikumok kö­zötti békés együttélés, a kölcsönös tisztelet földje (és mint olyan, modellértékű Európában), illetve Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél be- és elfogadóbb társada­lom kiépítésére törekszik. Szívmelengető szavak, csak ne cáfolná őket megint az a fránya valóság. Kezdjük talán azzal, hogy még véletlenül sem az erdélyi magyarság, székelység körében hang­zottak el, hanem Szászföldön, ahol mindkét elöljáró meg is dicsérte a szászokat, hogy élen jártak a mellettük élő nemzetekkel való békés együttélés, együttműködés kialakításában. A kulcsszó ebben az esetben sajnos a jártak, azt ugyanis az urak elfelejtették megemlíteni, hogy mára már csak mutatóban találunk szászo­kat az országban, és ebben a román államnak nem kis szerepe volt - lásd kiárusításukat a Ceausescu-érában Nyugat-Németországnak. Egy mára már jobbára eltűnt kisebbséggel szemben pedig könnyű nagyvonalúnak lenni. De talán még ennél is szánalmasabb, dühí­­tőbb, nevetségesebb: azon túl, hogy tudathasa­dásra emlékeztet az egész nyilatkozatcsomag, egyben végtelen cinizmusról és képmutatásról árulkodik. Sem a kormányfőt, sem az államfőt láthatóan nem zavarta az a tény, hogy szászföldi performance-ok előtt egy nappal Székelyudvar­helyen a kemény­vonalas nacionalisták egy kis, de annál hangosabb - úzvölgyi, sepsiszentgyör­gyi és legutóbb tusványosi megnyilvánulásukról is jól ismert - csoportja román zászlók erdejében azt próbálta egyebek mellett megértetni a sze­rintük megátalkodott helyiekkel, hogy men­­nyire fontosak a román szimbólumok (mint a himnusz), illetve hogy Erdély az idők kezdetétől román föld. Amint a jelek szerint az sem érte el a legfőbb állami méltóságok ingerküszöbét, hogy a sepsiszentgyörgyi és Csíkszeredai focicsapatok folyamatos nacionalista támadásoknak voltak kitéve az elmúlt időszakban, vagy hogy továbbra is teljes erőbedobással zajlik a székely-magyar jelképek elleni vagy éppen az anyanyelvhasznála­tot ellehetetlenítő hadjárat. Mindez Erdélyben, a tolerancia földjén, Romániában, a kisebbségi lét mennyországában, a nemzetiségek békés együtt­élése, a kultúrák, hagyományok és természetesen a múlt kölcsönös tisztelete jegyében. NAGY D. ISTVÁN máról holnapra

Next