Háromszék, 2022. október (34. évfolyam, 9590-9610. szám)
2022-10-27 / 9608. szám
CSALÁD 2022. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK Életekbe kerül a nemtörődömség Az elmúlt hetekben négy csecsemő halt meg a kolozsvári szülészeten kórházi fertőzések miatt, és senki nem indított kivizsgálást, de hasonló tragédiák történtek az ország más városaiban is - hívta fel a figyelmet a Declic Közösség, mely október 21-én tüntetést szervezett Kolozsváron. Gyertyagyújtással emlékeztek az elhunyt kisbabákra, s tiltakoztak az ellen, hogy a hatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kórházakban a halálos áldozatokat is követelő nozokomiális fertőzések felszámolására. A megmozduláshoz csatlakozott az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom is, mely közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe a téma kapcsán. Mik a nozokomiális fertőzések? A kórházi fertőzések (nozokomiális fertőzések, a nemzetközi szakirodalomban nosocomial infections, vagy Healthcare-Associated Infection - HAI/HCAI) megnevezés az egészségügyi intézményben és/vagy egészségügyi ellátás során elkapott fertőzéseket fedi, amelyek tünetei beutalás után egy-két nappal vagy azután jelentkeznek. A fertőzés kockázata egyenes arányban nő a kórházban eltöltött napok számával: minél hosszabb időt tölt valaki beutalva, annál nagyobb valószínűséggel kaphat el valamilyen fertőzést az intézményben. Szintén növeli a kórházi fertőzés kockázatát minden eszközös beavatkozás (műtét, altatás, a különböző katéterek alkalmazása, gépi lélegeztetés stb.), valamint a különböző gyógyszeres kezelések és terápiák. A legsérülékenyebb betegek az újszülöttek. A nozokomiális fertőzések - amelyekért az esetek többségében multirezisztens baktériumtörzsek felelősek - vezető elhalálozási okként szerepelnek az újszülötteknél világszerte. A kockázat a koraszülött kisbabáknál a legmagasabb - nemcsak Romániában, hanem mindenhol. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén márciusban szervezett szakértői találkozóján dr. Rudi Eggers, a WHO integrált egészségügyi rendszerekért felelős osztályának igazgatója megdöbbentő adatokat idézett: az újszülöttek körében 7,5-ször nagyobb a kórházban szerzett fertőzés miatt kialakuló szepszis előfordulási gyakorisága, mint felnőttek körében. A kockázat csökkenthető Az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom szerint az újszülöttek kórházi fertőzéseinek kockázata csökkenthető és megelőzhető. Számos orvosi szakirodalmi forrás és szakmai világszervezet egybehangzóan állítja, hogy jelentős mértékben eredményes lehet az olyan nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazása, mint a kenguru-módszer, aranyóra, zéró szeparáció, szoptatástámogatás. Úgy vélik, a kolozsvárihoz hasonló tragédiák nagy része megelőzhető lenne, ha az alapvető járvány- és fertőzésmegelőzési higiéniai protokollok betartása mellett a kisbabákat nem választanák el édesanyjuktól, támogatnák a szoptatást, az anya és baba háborítatlan bőrkontaktusát és állandó együttlétét, és csökkentenék a fertőzési forrásként szolgáló felületek, eszközök szükségtelen használatát (például nem hordoznák folyton helyiségről helyiségre a kisbabákat, hanem az édesanyjukkal közös szobában vizsgálnák meg, mellőznék a cumisüvegek szükségtelen használatát stb.), valamint a szükséges minimálisra csökkentenék azoknak a dolgozóknak a körét, akiknek a kisbabákkal közvetlenül érintkezniük kell. Dr. Muresan Márta nyugalmazott kolozsvári neonatológus, laktációs szaktanácsadó több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött megerősíti, hogy azok a kisbabák, akiket nem választanak el édesanyjuktól, hanem együtt lehetnek velük állandó jelleggel a kórházi tartózkodás alatt, és akiket születésüktől szoptatnak, ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben. A szakember szerint nagyon kár, hogy a romániai kórházakban még mindig nem alkalmazzák általánosan az aranyóra, a 24 órás rooming in, a zéró szeparáció és a kenguru-módszer gyakorlatát, pedig ezek bevezetése nem jelent pluszköltségeket és nem igényel drága berendezéseket. Tájékoztatásra, képzésekre és továbbképzőkre lenne szükség elsősorban az egészségügyi dolgozók számára, hiszen sajnos legtöbben nem rendelkeznek tudományos evidencia alapú, korszerű szoptatási ismeretekkel, így nem is tudják hatékonyan támogatni az anyákat szoptatási céljaik elérésében - írják a közleményben. Méltatlan a bánásmód Túl azon, hogy minden tragédiában érintett családnak mérhetetlen fájdalommal kell szembenéznie, azt csak súlyosbítja a felelősök bevédése, a felelősség hárítása, a hozzátartozókat gyakran érő méltatlan bánásmód okozta trauma, a tudat, hogy esetleg nem lehettek kisbabáik mellett, vagy hogy nem búcsúzhattak el tőle méltóan. Az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom szolidaritást vállal a traumatizált, igazságukat kereső családokkal, és változást szorgalmaz az egészségügyi ellátásban Románia-szerte. Október 30-án lesz a Colectiv-tragédia hetedik évfordulója, és a civil jogvédő szervezetek évek óta kérik, hogy a nozokomiális fertőzések elleni küzdelem váljon prioritássá a romániai illetékes hatóságok számára. Ne csak gyászoló hozzátartozók, civilek, lelkiismeretes egészségügyi dolgozók, túlélők harcoljanak magukra hagyva annak érdekében, hogy soha többé ne fordulhassanak elő ilyen tragédiák - hanem legyenek végre nálunk is konkrét intézkedések, ellenőrzések, eljárások és gyakorlatok, amelyek máshol eredményesen csökkentették a kórházi fertőzések és az azok miatti elhalálozások kockázatát és gyakoriságát - hangsúlyozzák a mozgalom közleményében. (i.) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya Háromszék 11 Gyermekeink Olivka FOTÓ: ALBERT LEVENTE SEPSISZENTGYÖRGY NYELVAPOLÓ Lesz még rosszabb is Nem tudom, más hogy van vele, de én mindig biztatni szoktam magam, ha nagyon elkeseredem valamiért: ne edd magad, lesz még rosszabb is... Meg aztán előttünk a jövő, vár a temető, de nem kell kétségbeesni, ha baj van, nem számít, a mentő elszállít. Ilyen vicces közhelyekkel vigasztalhatjuk magunkat, nem fog megártani. Ahogy ezt önkormányzatunk egyik fontos tisztségét betöltő személy mondta a tévében, az előbbiek „valid információk”, helyesebben (és magyarul) helytállóak, érvényesek, amilyenekből egyre több sepsiszentgyörgyi fog állítólag részesülni. Ha túlzásba visszük a számítógépen vagy még inkább a telefonunkon a gombok nyomkodását, akkor lehet, hogy még annyira sem fárasztjuk magunkat a nyelvhelyességgel, a helyes kiejtéssel, a jó artikulálással, és egyre gyakoribb lesz hosszú hangok helyett rövidek ejtése. Mert hát a ránk annyira ható román meg angol nyelvben nincs meg ez a különbségtevés. E jelenséget is írhatjuk nyugodtan a globalizáció számlájára. De kinek a számlájára írjuk, ha valaki a szószékről mond ilyet (több tévéadó által átvett beszédről van szó mely a közelmúltban hangzott el): „nem-e hittük...’ Természetesen az anyanyelvhasználat szempontjából oly fontos templomban is érvényesülniük kellene a nyelvi, nyelvhelyesség szabályoknak, így ehelyet azt kellett volna mondani hogy: nem hittük-e. Hadd írjak le még egy ide vágó rossz példát a világhálóról. Ez esetben is dicséretes ügyben szólnak, írnak - de hibásan helytelenül, azaz rosszul: „Ha már lúd, legyen kövér: nem-e vinnék el a lomot egyenesen a lakásból?” Helyesen természetesen így lenne: „nem vinnék-e el a lomot”. Mer a szabály a magyarban azt mondja, hogy az -e kérdőszó szórendi helyt kötött, közvetlenül az állítmányhoz kapcsolódik. Miért kötök bele abba hogy terjed a felelőtlenség a hányavetiség, a „kicsire nem adok” nyelviekber is?! Azt állítottam, lesz még rosszabb is, s valószínűleg nem tévedek, de talán időnként legalább lesz jobb is... ZSIGMONDCYŐZŐ