Háromszék, 2022. október (34. évfolyam, 9590-9610. szám)
2022-10-18 / 9601. szám
2022. OKTÓBER 18. •KEDD • XXXIV. ÉVFOLYAM • 9601. SZÁM Háromszék www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 3 LE] • ELŐFIZETŐKNEK: 2,10 LE] SEPSISZENTGYÖRGY Újra meg kell hirdetni Másfél millió lejjel toldotta meg Sepsiszentgyörgy önkormányzata a város buszmegállóinak korszerűsítésére szánt keretösszeget, miután a versenytárgyaláson egyetlen cég sem tett ajánlatot a munkálatok elvégzésére. A tervek ugyanis három éve készültek, azóta minden megdrágult. » 2 Városi busz a Sas utcában - nem kerül vállalkozó, aki a végállomást megépítené ALBERT LEVENTE FELVÉTELE máról holnapra Emlékünnep Agyagfalván Az 1848. október 16-18-án Agyagfalván tartott Székely Nemzeti Gyűlés évfordulóján egy új kiáltványt is elfogadtak az emlékezők. » S A kommunizmus múzeuma Hat múzeum létrehozásáról vagy bővítéséről írtak alá támogatási szerződéseket tegnap - ezek között ott van a kommunizmus rémtetteit bemutató sepsiszentgyörgyi emlékközpont tervezete is. » 7 Az én színházam Megjelent Dancs Árpád színháztörténeti munkájának második kötete, amely számos dokumentumot és fényképet megosztva a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház 1978 és 1989 közötti viharos időszakát taglalja. »9 tulajdonképpen elkeserítő, mégis be kell látnunk, külön elismerést érdemel Romániában az a politikus, magas rangú vezető, közszereplő, aki tiszta lelkiismerettel kijelentheti, hogy tudományos fokozatát minden kétséget kizáróan becsületesen szerezte meg, és valóban kiérdemelte a neve elé biggyesztett két betűt (no meg persze az ezzel járó szakmai tekintélyt, álláslehetőséget és a megemelt közhivatalnoki bért). Hogy miért lenne szükség egy ilyen kitüntetésre? Nos, a válaszért elég az elmúlt egy évre visszatekinteni és máris elborzadhatunk: egymást érték a plágiumbotrányok, számos kormánytagról derült ki gyors egymásutánban, hogy bizony alaposan elmélyült mások munkásságában, s az ott olvasottakat forrásmegjelölés nélkül állította be saját gondolataként. Sőt, a napokban még egy úgynevezett önplágiumra is fény derült Virgil Popescu energiaügyi miniszter jóvoltából, aki ugyan nem más munkáját lopta el, hanem a sajátját adta el többször, kimerítve ezzel a kettős közzététel tényállását. Ez ugyan nem törvénytelen, de erkölcsileg eléggé kifogásolható, és feddhetetlenségi kérdéseket vet fel a tárcavezető így sem túl fényes megítélésű személyével kapcsolatban. Tény ugyanakkor, hogy Virgil Popescu csak kispályás ebben a mezőnyben. Nyilván nehéz felülmúlni például Sorin Campeanu teljesítményét, akiről oktatási miniszterként derült ki, hogy nem idegen tőle az, hogy másoktól másoljon doktori dolgozatot. De bármerre nézünk, igazi nehézfiúkkal van tele a pálya: egykori és jelenlegi kormányfőkkel, „kőkemény” tárcák - hadügy, belügy - egykori és mostani vezetőivel kell versenybe szállni, s olyan egyéni teljesítményeket kell felülmúlni, mint a csúcstartónak nyugodtan kikiáltható Petre Tobă volt belügyminiszteré, aki doktori disszertációjának több mint kétharmadát másolta, természetesen a forrásmegjelölés és más efféle apróságok mellőzésével. De talán nem is az a legnagyobb gond, hogy plágiumot követtek el. Lehetne megértőbb velük az ország: a nemzet sorsának szörnyű terhe fekszik a vállukon, nincs idő hosszas fejtegetésekre, elmélkedésre, gondolatokat megfogalmazni, papírra vetni. Kénytelenek csalni. Magyarázatként ez nyilván elfogadhatatlan és egyben dühítő, de távolról sem annyira, mint az érintettek reakciói arra, amikor így-úgy, de csak kibújik a szög a zsákból. Bősz tagadás, félrebeszélés, titkolózás, fenyegetőzés, kapaszkodás a titulusba, székbe, sőt: megannyi sunyi próbálkozás arra, hogy prókátoros csűrés-csavarással, szabálymódosítással a maguk javára oldják meg a dolgokat. Legalább ekkora probléma ugyanakkor, hogy ezek az emberek nyugodtan összeollózhatták a dolgozataikat, könyveiket, és hosszú évekig nem tűnt fel senkinek, hogy micsoda lenyúlást követnek el. Adja magát a kérdés: eljutunk-e valaha oda, hogy ebben az országban legalább pár területen (így a felsőoktatásban) a rendszerszintű csalás, lopás (és az ezzel való cinkosság) ne legyen természetes, és az erre vetemedők ne leljenek termékeny talajra?Nem Módjuk, később többen közülük az ország és a mi sorsunkról döntenek majd. NAGY D. ISTVÁN Csalók paradicsoma