Háromszék, 2022. október (34. évfolyam, 9590-9610. szám)

2022-10-27 / 9608. szám

TÖRTÉNELMÜNK___________2022. október z7. csütörtök________________________ áromszék i 8 » Valahányszor a vár alatt elmegyünk, lelkünk fel fog sajogni és fájdalmas érzéssel fogunk az üres helyre mutat­ni: ott szárnyalt a turul, ott állt az oszlop. Ezt fogják mon­dani unokáink is. Ők is tudni fogják, hol volt a turul és az ő lelküknek éppen úgy fog fájni az emlékezés, mint fáj nekünk, hogy nincs helyén a turul... Te pedig vas turulmadár, őseinknek szent madara, ki vezetted a honfoglalókat út­­talan utakon, míg ideértek, menj utadra, hová paran­csolnak! Nem felejtünk el. Viszed magaddal lelkünk szent érzéseit. Emlékezni fogunk Reád, valahány­szor a hegy fokára nézünk s gondolunk, hol régen vol­tál. Nem kísérünk el, mi­kor vonatra tesznek, nem borítunk be télen is zöld le­velekkel, de lelkünk Veled, minden érzésünk Nálad lesz. Zokogni fog a szívünk, mikor a vonat megindul Ve­led, mikor búcsút veszel a munkácsi vártól, honnan vigyáztál bérceinkre, völ­gyeinkre, vizeinkre, síksá­gunkra. Isten veled, turul­madár! Ti pedig, nagy urak, kik­nek ma ősi földünkön a ha­talom keretekbe adatott, ne vegyétek rossznéven, hogy mi, kik e földnek őslakói va­gyunk, búcsúzunk a turul­madártól. Ne vessetek ránk követ azért, ha fáj a lelkünk, mikor a múlt szent madará­nak sorsára gondolunk. Ti is csak így tennétek. És kell jönni időnek, mikor belátjá­tok, hogy kár volt a turult le­szedni, az emlékoszlopot le­bontani. Jönni fog idő, mikor belátjátok, hogy csak az az ország lehet boldog, nagy s hatalmas, melyben minden­ki érzését, minden nép em­lékeit tiszteletben tartják.” Turulból ötágú csillag Popovics Béla munkácsi helytörténész a korabeli sajtóban megjelent tudósí­tások nyomán rakta össze a millenniumi emlékmű Trianon utáni hányattatott történetét. Tanulmányában több korabeli fotómásolat­tal bizonyította, hogy a le­szerelt szobor átvészelte a cseh időket és a Munkácsra 1938 márciusában bevonu­ló magyar katonák is elősze­retettel pózoltak a várud­varon pihenő turullal. Sőt, egy 1943-as felvételen az is látható, hogy a szobor már nem a földön hever, hanem ideiglenes talapzatot kapott. A két világháború közöt­ti időszakban Sátoraljaúj­hely több akciót is indított a turul megszerzésére. Szerették volna felállítani a Szár-hegyen időközben kialakított Trianon-emlék­­helyen. A csehek viszont a Ronyva-patak túlpartjáról nem szerették volna ugyan­ezt látni, ezért nem adták át a szobrot. A szobor sorsát a bevonuló szovjet csapatok pecsételték meg. A beren­dezkedő új hatalom katonái a turulmadarat feldarabol­ták és a közeli frigyesfal­vi vasgyárba szállították, majd ott ötágú csillagokat öntettek belőle. Azokkal a településszerte felépülő szovjet emlékművek tetejét díszítették. Többek között a Munkács főterén álló oszlop tetejére is ilyet helyeztek. A turulmadár visszaszáll Munkács polgárainak 2008. március 5-én nem minden­napi látványban lehetett részük. Egy teherszállító helikopter hatalmas bronz­madarat röptetett a vár fo­kára. A poraiból újjáéledő főnixhez hasonló módon született újra a millenniu­mi emlékmű, Kárpátalján megtörtént a csoda. A millenniumi emlék­oszlop visszahelyezésének gondolata és a megvalósí­táshoz szükséges anyagi fedezet a munkácsi szárma­zású, Amerikában élő Pákh családtól származott. Az új emlékmű az eredeti pontos helyén épült fel újra, de nem annak hű másolata, hanem önálló alkotás. Egyedül az alépítménybe helyezett, emberfejeket ábrázoló há­rom kőfaragvány - kuruc­fej - származik az eredeti emlékműből. A turulmada­rat Mihajlo Beleny ungvári ruszin szobrász mintázta meg. A szobrászművész ön­álló művet alkotott, feltűnő eltérés, hogy az új turulma­dár a kardot - hasonlóan a tatabányai vagy budavári társához - a karmai között tartja, nem a csőrében. A bronzszobor súlya 800 ki­logramm, a szárnyak fesz­­távolsága 5,5 méter. Az emlékművet 2008. április 18-án ünnepélyes keretek között avatták fel. Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere a történelmi igazságtétel pil­lanatának nevezte a turul­szobor avatóünnepségét. Az emlékművet Spányi Antal székesfehérvári megyés­püspök és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök szentelte fel. Áldást mondott Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Refor­mátus Egyházkerület nyu­galmazott püspöke. Semjén Zsolt, a magyarországi Ke­reszténydemokrata Nép­párt elnöke hangsúlyozta, a turulmadár a magyar nem­zeti élni akarásnak a szim­bóluma: lerombolták, de újraépítették. Ez egyben an­nak a bölcsességnek a jele is, hogy nem irányul senki ellen. A Munkácsy-gyűjte­ményéről híres Pákh Imre, munkácsi származású New Yorkban élő üzletember, az emlékmű finanszírozója ki­emelte, hogy 101­ éves édes­apja, Pákh Sándor álmát váltotta valóra. Ukrán jelképre cserélték „Megdöbbentő és megma­gyarázhatatlan támadás érte a munkácsi városve­zetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű el­bontását, amit barbár mó­don, az alkotást szétfűré­szelve azonnal meg is tettek. A kárpátaljai magyarság szervezetei nyilatkozatban ítélték el a példátlan cselek­ményt. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtit­kár arra figyelmeztetett, hogy a háború kellős köze­pén egy ilyen eset destabili­zálhatja a soknemzetiségű Kárpátalja nyugalmát. Szij­­jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig be­rendelte az ukrán nagykö­vetség ügyvivőjét” - tudósí­tott az MTI hírügynökség. Az eső is megsiratta a munkácsi turult címmel je­lent meg tudósítás a Kárpáti Igaz Szóban a turul helyére illesztett ukrán címerkép október 25-i avatójáról: „A turulmadár helyén Munkácson felavatták az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szi­gonyt, a trizubot. Talán nem véletlen, inkább sorsszerű, hogy búskomor, csepergő esőben avatták fel a város és a vidék történelmét jelké­pező turul helyén az ukrán nemzeti kiscímert, aminek még saját talapzat sem ju­tott, hanem az eredeti em­lékmű elválaszthatatlan részét képező obeliszk tete­jére került. Az avatáson elhangzott, a mai esemény Munkács városa történetének arany­lapjaira kerül, és magas po­litikai kultúráról tanúsko­dik mindaz, ami történik. Andrij Baloga polgármester avatóbeszédében az orosz­ukrán háborúról elmondott véleménye után azt fejteget­te, hogy Kárpátalján tiszte­letben tartják az itt élő nem­zeti kisebbségek múltját és kultúráját, de ez a fajta tole­rancia nem jelenti azt, hogy számukra mindent szabad. Miközben megköszönte Uk­rajna szomszédjainak az or­szágnak nyújtott segítséget, Magyarországot - amelyik több százezer ukrán mene­kültet fogadott és történe­tének legnagyobb huma­nitárius segélyprogramját hajtja végre az ukrán em­berek megsegítése céljából - kihagyta a felsorolásból. A hála és köszönet szavai helyett inkább kritikával il­lette Magyarországot. Az viszont akár jelzésér­tékűnek is tekinthető, hogy sem Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, sem pedig Viktor Mikita, a megye katonai kormányzója nem vett részt az eseményen. Az említett politikusok korábban elsi­etett döntésnek nevezték a turul eltávolítását, illet­ve elismerték, hogy az ügy nem tesz jót Kárpátalja nyu­galmának. Felmerül a kérdés, mi lesz a lefűrészelt turul sor­sa? Miután barbár módon, sietve eltávolították az obeliszkről, az újságírók és a látogatók elől lezárták a vár azon területét, ahol a turul magasodott. Úgy tudjuk, a szakszerűtlen el­távolítás következtében az alkotás súlyosan megsérült. A három és fél méter ma­gas ukrán címer avatóján a polgármester azt ígérte, hogy a későbbiekben a vár­múzeumban helyezik el a megcsonkított turulos em­lékművet, de előbb nyilván helyre kellene állítani...” Az 1991-ben függetlene­dett Ukrajna 1992-ben fo­gadta el címeréül a múlt ezredfordulón uralkodó Szent Vlagyimir kijevi nagyfejedelem pecsétáb­ráját, melyet utólag há­romágú szigonyként ha­tároztak meg. Szerkesztette: Szekeres Attila csak az az ország lehet boldog, nagy s hatalmas, melyben mindenki érzését, minden nép emlékeit tisztelet­ben tartják Az újraállított emlékmű avatója 2008-ban fotó: kárpáti igaz szó Háromágú szigonyt szereltek az obeliszkre fotó: kárpáti k­azszó

Next