Váchartyán - Hartyáni Híradó, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
JELES NAPOK JANUÁRBAN Bevezetőként leírjuk, hogy "jeles napokban" a téli hónapok bővelkednek. Ennek az a magyarázata, hogy a legtöbb ilyen nap régi eredetű, abból az időből származik, amikor az emberek túlnyomó többsége még földművelésből élt, és nem ért rá nyáron ünnepelni. Január 1. az újév, vagyis az évkezdés ünnepe.De nem mindig január 1-én kezdődött az év. A régi emberek naptára a Nap járásához igazodott. A téli napforduló táján, december 25-én ünnepelték a Napisten születését.És innen számították az új esztendőt is. Voltak, sőt ma is vannak olyan népek, akik a tavaszi napfordulótól számítják az új évet. Mi a régi római, majd a Gergely-naptár szerint, január 1-én ünnepeljük az újévet. A jókívánságok, a fogadkozások és a vidámság a népe ez. Az ünneplés december 31-én, a szilvesztezéssel kezdődik.Amikor éjfélt üt az óra, teli pohárral koccintanak, és boldog új évet kívánnak egymásnak. A városokban kimennek az utcára, és vidám trombitálással köszöntik egymást az emberek. Skóciában dudaszóval fogadják az újévet, és a férfiak nemzeti viseletbe öltözve mennek a szomszédokhoz újévet köszönteni.Ausztriában a karjában malacot tartó kéményseprővel találkoznak a legszívesebben ezen az éjszakán. Úgy tartják,, aki éjfélkor megérinti a kéményseprő ruháját, szerencsés lesz az új évben. A magyar szilveszteri étlapon azért szerepel a malacpecsenye, mert azt hiszik, hogy szerencsét hoz. Újév napján sokan lencsét főznek, hogy annyi legyen a pénzük, mint a lencse. Máshol ezen a napon nem szabad varrni, mert "bevarrják a tyúk fenekét" és nem lesz tojás. A falvakban a gyerekek régen újévet mentek köszönteni . Nagyon régen, karácsony és újév között szokás volt a regölés. A későbbi kalendáriumok a vízkereszt (január 6.) utáni hétfőt nevezték re elő hétfőnek. A régi feljegyzések szerint a regölők gyerekek, legények, vagy felnőtt férfiak voltak.A Dunántúlon például köcsögdudával, láncos bottal felszerelkezve olyan házhoz mentek, ahol férjhez adandó lány volt. Varázsé Qket adtak elő, vőlegényt regöltek a lánynak. nyár 6-án kezdődik a farsang, a vidám álarcosbálok ideje. Január 6. vízkereszt napja. A napon a papok szenteltvízzel meghintették a ház elejét, hogy a gonosz elkerülje a házat. A kútba is öntöttek a szenteltvízből, hogy jó legyen a vize.Ha beteg volt a háznál, azt is meglocsolták, gyógyuljon meg tőle. A megszentelt ház ajtajára felírták a három napkeleti király nevét, akik először mentek Jézust köszönteni Betlehembe.A ház szenteltvízzel való meghintésének szokása ma is több helyen él. A vízkereszt nagyon régi eredetű. Nyomai már a III. században fellelhetők.Összetett jellegű keresztény ünnep, melynek első és fő tárgya a kis Jézus imádására Keletről Betlehembe érkező "három királyok" (napkeleti bölcsek) tisztelete, második vonása Jézus Krisztusnak a Jordán folyó vizében való megkeresztelkedése, harmadik vonása pedig az úgynevezett "kánai mennyegző" csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. Január 22-e Vince napja.Vince a szőlősgazdák védőszentje. Ezért sok időjósló hiedelem fűződik hozzá. Ha fénylik Vince, Borral telik meg a pince. A mai szőlősgazda is koccint Vince egészségére, de az időjárásról inkább a meteorológiát faggatja. Január 25-e Pál napja. "Pál-fordulás - tél-fordulás" - mondja róla a régi kalendárium. Ha ekkor az idő nedves, párás, ködös, akkor meg azt mondja a regula: ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. Ez utóbbiban talán annyi az igazság, hogy a nedves, ködös időben könnyebben meghűlhet az ember. Adjon Isten minden jót az új esztendőben, Vegye el mind a nem jót az új esztendőben. Mitől félünk, mentsen meg, Amit várunk, legyen meg az új esztendőben. Januar Janustól, a rómaiak kétarcú istenétől kapta a nevét, akiről azt hitték,hogy egyik arcával a múltba tekint, a másikkal a jövendőt üdvözli, itt tartottak az égboltozat istenének is, aki reggel megnyitja, este pedig bezárja az ág kapuit. A régi magyar kalendáriumokban "felhő" néven is szerepel a január. Hazánkban ebben a hónapban vannak a leghidegebb napok-A hónapon belül nagy ingadozások lehetnek. Előfordulhat, hogy, hogy január elején napsütéses szép idő van, a hőmérő a +12 fokot is eléri, a hónap közepén meg befagynak a folyók, _15 fokos hidegben vacogunk. Vannak szokatlanul enyhe, és vannak, zord telek, amelyek teljesen eltérnek a "sokévi átlagtól". A régi feljegyzések szerint 1642-ben olyan hideg volt, hogy az állatok megfagytak az istállókban, és a zord telet szörnyűséges éhínség követte, mert a vetés is elfagyott. 1327-ben meg olyan enyhe volt a tél,hogy a gyümölcsfák már január végén kivirágoztak, és pünkösd napján aratta. Mátyás király uralkodása alatt két különlegesen hideg télről van feljegyzésünk. Az egyik 1453., amikor királlyá választották. A másik 1485., amikor Mátyás király Bécs ellen hadakozott. Annyira hideg volt, hogy katonái tömegesen fagytak meg. JANUÁRBAN SZÜLETETT Petőfi Sándor költő, szabadsághős Isaac Newton fizikus, csillagász Fazekas Mihály költő Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrász Jedlik Ányos István Albert Schweizer Nobel-békedíjas orvos orgonista Mikszáth Kálmán író Benjámin Franklin államférfi, tudós, író, a villámhárító feltalálója Alexander Milne író James Watt fizikus, a gőzgép feltalálója Madách Imre író Fekete István író Wolfgang Amadeus Mozart zeneszerző TUDOD-E,hogy... 1458. január 24-én a Duna jegén választották királlyá Hunyadi Mátyást 1823. január 22-én írta a Himnuszt Kölcsey Ferenc 1919. január 11-én lett Károlyi Mihály az első magyar köztársaság elnöke Mikor víg és jó a tél? Ha hideg van, de nem dermesztő, hol finom vastag hótakaró borítja a földet, amely alatt békésen szunnyadhatnak a növények ás az odabújt apró állatok Hull a hó, hull a hó, lesz belőle takaró, ráborul a vetésre, hogy a fagytól megvédje. Vastag hóbunda alatt kenyérmagvak alszanak, puha ágyban telelnek, s kikeletkor kikelnek. (Várnai Zseni:Hull a hó) 1823.jan.1. 1643.jan.5. 1766.jan.6. 1781.jan.1o. 1.36. jan. 11. 1775.jan.14. 1347.jan.16. 17o6.j an.17. 1382.jan.18. 1736.jan.19. 1823.jan.21. ISoo.j an.25. 1755.jan.27.