Határszél, 1989. augusztus-december (1. évfolyam, 17-36. szám)

1989-08-25 / 18. szám

14. oldal (SALET­)ROMOSODO GALÉRIA Gyönyörű az új nyír­egyházi galéria. Még. Ám az üzemeltetőknek egyre több gondjuk van az alig fél éve át­adott épülettel. Az ut­cán a járdát csak fol­­dozgatták, az esővíz több helyen is utat ta­lál magának a pince felé. A pincét ugyan új eljárással szigetelték, de ez nem tudja meg­akadályozni, hogy az utcáról, a járda alá öm­lő esővíz be ne szivá­rogjon. A falak salétro­­mosodnak, az eredeti­leg raktárnak szánt pincéből esős időben vedérszámra hordják ki a vizet, így az raktá­rozási célra alkalmat­lanná vált. A tetőbádogos mun­káknál olyan hanyag forrasztások készül­tek, hogy rendre elvál­nak egymástól a leme­zek. A lefolyócsatorna szétnyílt, és most a fal­ra ömlik az esővíz. Emlékszem, már az is dühítette a közvéle­ményt, hogy az egyko­ri Bagolyvár hosszú hónapokig ázott tető nélkül a felújítás ide­jén, s emiatt milliókkal többet kellett rákölteni, mintha kellő körülte­kintéssel végezték vol­na a munkákat. A galéria vezetője csak hosszadalmas és kemény hangú levele­zéssel érte el, hogy a kivitelező kiküldje szakembereit a hely­színre, és ígéretet te­gyen a hibák kijavítá­sára. Igaz, előzőleg már néhány esővájta lyukat betömtek, de teljeskörű, minden pa­naszt megszüntető in­tézkedésre még nem került sor. Reméljük, cikkünk megjelenése nem tartja vissza a ki­vitelezőt a hibák kijaví­tásától, és végre tisz­tességesen befejezi az oly sok vihart kavaró és oly sok anyagot fel­emésztő galériát! S hogy el ne felejt­sem, a kivitelező az IKSZV. — y — a — Sikerül-e befoltozni az ózonlyukat? Négy esztendő telt el azóta, hogy J. Farman angol kutató felfedezte az Antarktisz felett a lég­kör ózonpajzsán támadt lyukat. Ez alatt az idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a légkör „betegsége” nem múlik el magától,­­ma az északi félgömb fölött is 3 százalékkal kevesebb az ózon, mint 1958-ban volt,­ ez a lyuk figyelmeztető jellé vált az emberi­ség számára, mely meggondolatlanul szennyezi környezetét. Az ózonréteg fő rombolói az úgynevezett halo­génezett szénhidrogének, amelyeket egyebek kö­zött aeroszolos flakonok töltésére használják. A Montreali Jegyzőkönyv, mely ez év elején lépett életbe, előírja, hogy a halogénezett szénhidrogé­neket gyártó országok az évezred végéig felére kell, hogy csökkentsék termelésüket. Napjainkban világszerte mintegy 1 millió 300 ezer tonna ózonroncsoló anyagot állítanak elő. E mennyiség 40 százalékát az EGK országai, 35 százalékát az Egyesült Államok, egy tizedét ter­meli Japán s kb. ugyanannyit a Szovjetunió. Orosz „szólj­anka” amerikai étlapon A szovjet szakácsok teljesítménye minden várakozásunkat felülmúlta! — jelentette ki Siegi Brauner, a bostoni Hotel Ritz-Carlton vezérigazgatója. Nem csekélység egy ilyen elismerés egy olyan szakembertől, aki a legjobb amerikai szállodák egyikének vezető­je. Bostonban két hétig tartott egy nemzetközi kultúrfesztivál, amelyen szovjet szakácsok is „vendégszere­peltek”. A helybeli szakemberek, a Ritz-Carlton amerikai és külföldi ven­dégei kellemes meglepetéssel vették tudomásul, hogy az étlapon nem a „szovjet konyha” különlegességei, hanem a Szovjetunióban élő népek nemzeti specialitásai szerepeltek. I HATÁR SZÉL J 1989. augusztus 25. IN MEMÓRIÁM BÖZÖDÚJFALU Egyre több tragikus hír érkezik Erdélyből. Ám a nemzetközi tiltakozás és a hazai sajtóvissz­hangok hatására, mintha engedne a zsarnok­ság szigora. Mindezek ellenére ismét egy kul­túrtörténeti értékű falu esik áldozatul Erdélyben. A lassú, szisztematikus falurombolás utolérte ezt a nekünk, de az európai kultúra számára is ne­vezetes települést. Eleinte csak utcasorokat tün­tettek el, majd kikapcsolták a közlekedési vér­keringésből, megszűnt az iskola, az orvosi ellá­tás. Most már a falujelző táblák is eltűntek. Mi­ért is annyira nevezetes ez a település a kul­túrtörténet számára? 1568-ban a tordai országgyűlés, elsőként a világon, kihirdeti a vallásszabadságot. Ezt a to­leráns szellemet az Erdély-szerte népszerű, sza­badelvű unitáriusok hirdetik meg, püspökük, Dá­vid Ferenc vezetésével. Valóban páratlan dolog ez a korabeli Európában! Minden prédikátornak jogot adnak a Szentírás szabad értelmezésére. S a népnek is joga van arra, hogy maga vá­lassza meg prédikátorát, papját. Dávid Ferenc unitárius püspök jól tudta, hogy az új felekezetnek szüksége van hithű bibliafor­dításra. Nagy hangsúlyt tettek az eredeti héber textusokra és rabbikus szövegekre. Sajnos az 1570-es évek egyházpolitikai változásai miatt nem készülhetett el az unitárius bibliafordítás, annyit azonban kimutattak, hogy az eredeti szö­vegekben nincs szövegszerű bizonyíték a leg­hagyományosabb keresztény dogma, a szent­­háromság igazolására. Ebben a szabadelvű szel­lemben foglalkozik a Biblia értelmezésével egy unitárius főember, Eőssi András is. 1588-ban jutott el a szombatos vallás gon­dolatáig. Ő és követői elsősorban az Ószövet­ség törvényeit emelték ki, és tették kötelező ér­vényűvé minden szombatos hívő számára. A Tóra egyenlőség-szemlélete a hitben, a tiszta szegények védelmét, a jogok és kötelességek mindenkire kiterjedő érvényét jelentette. A szé­kelyek ebben ősi szabadságjogaikat vélték fel­ismerni. Péchi Simon szombatos bibliafordítása 1634-ből való. A magyar nyelvű biblia nyomta­tásban nem jelenhetett meg, csak kéziratban terjedt a szombatos székelyek között. Fellegvá­ruk a cikk címében említett Bözödújfalu volt. Péchi ízes magyar nyelven, a legegyszerűbb szavakkal fejezi ki magát. Ösztönösen keresi az emberi motívumokat. Érdekes a szombatosok Messiás-képe is. A zsidók számára a Messiás­ban való hit a remény. A szombatosok felfogá­sa szerint pedig akkor lesz jelentősége minden­nek, ha Jézus ismét eljön a földre. A XX. szá­zad nagy tragédiái; az emberirtás, a zsidótörvé­nyek elsöpörték a bözödújfalusi székely szom­batos családokat is. Hol vagyunk már az 1568- as toleranciától? Éppen ezért kell felemelni sza­vunkat, hogy a magyarság értékeit — melyek az egyetemes európai kultúra értékei is —, meg­menthessük az utókor számára. Felhős Szabolcs Szállítás a La Manche-alagúthoz A legismertebb cégek vettek részt azon a ver­senytárgyaláson, amelyen nagy presztízsértékű megrendelést lehetett kapni a La Manche-csator­na alatt épülő alagúthoz. A megrendelést a Szta­­hanov városban lévő vagonjavító üzem nyerte el. A szerződés értelmében három év alatt 100 mil­lió francia frank értékű fémszerkezetet kell a szov­jet üzemnek elkészítenie. A Franciaországba el­küldött első síntámasz-szállítmányt, a sínekkel összeszerelve, először a kiszolgáló alagútban fek­tették le. Az építők csak azután kezdték felhasz­nálni a síntámaszokat a fő vasúti alagútban is, hogy már meggyőződtek azok magasfokú meg­bízhatóságáról. (APN) Karádi kobaktörője (1.) Rejtvénypályázat gyerekeknek Öthetes gondolkodó Mai számunkban indul az az öt­hetes rejt­vénypályázat, amelyet Karádi István állított össze, gondolkodó, játékos kedvű gyerekek­nek. A feladat egyszerű: aki harcba indul a fődíjért, egy logikai játékokból álló készletért, annak minden héten meg kell fejtenie a rejt­vényt. A feladat megoldását - lapunkból kivág­va! - ragasszátok fel egy rajzlapra, s ha mind az öttel készen vagytok, küldjétek be címünkre: Határ-Szél szerkesztősége (Kará­di kobaktörője), 4400 Nyíregyháza, Soltész Mihály u. 33. Elsőként egy egyszerűbb feladatot kaptok, melynek címe: KÖSD ÖSSZE! A számozott négyzeteket növekvő szám­sorrendben (1-2-3 stb.), úgy kössétek össze, hogy ne emeljétek fel közben a ce­ruzát, s a vonalak ne keresztezzék egymást! Ne feledjétek, ez volt az első feladat, még négy következik. Öt hét múlva mindegyiket egyszerre küldjétek be!

Next