Határszél, 1989. augusztus-december (1. évfolyam, 17-36. szám)
1989-08-25 / 18. szám
14. oldal (SALET)ROMOSODO GALÉRIA Gyönyörű az új nyíregyházi galéria. Még. Ám az üzemeltetőknek egyre több gondjuk van az alig fél éve átadott épülettel. Az utcán a járdát csak foldozgatták, az esővíz több helyen is utat talál magának a pince felé. A pincét ugyan új eljárással szigetelték, de ez nem tudja megakadályozni, hogy az utcáról, a járda alá ömlő esővíz be ne szivárogjon. A falak salétromosodnak, az eredetileg raktárnak szánt pincéből esős időben vedérszámra hordják ki a vizet, így az raktározási célra alkalmatlanná vált. A tetőbádogos munkáknál olyan hanyag forrasztások készültek, hogy rendre elválnak egymástól a lemezek. A lefolyócsatorna szétnyílt, és most a falra ömlik az esővíz. Emlékszem, már az is dühítette a közvéleményt, hogy az egykori Bagolyvár hosszú hónapokig ázott tető nélkül a felújítás idején, s emiatt milliókkal többet kellett rákölteni, mintha kellő körültekintéssel végezték volna a munkákat. A galéria vezetője csak hosszadalmas és kemény hangú levelezéssel érte el, hogy a kivitelező kiküldje szakembereit a helyszínre, és ígéretet tegyen a hibák kijavítására. Igaz, előzőleg már néhány esővájta lyukat betömtek, de teljeskörű, minden panaszt megszüntető intézkedésre még nem került sor. Reméljük, cikkünk megjelenése nem tartja vissza a kivitelezőt a hibák kijavításától, és végre tisztességesen befejezi az oly sok vihart kavaró és oly sok anyagot felemésztő galériát! S hogy el ne felejtsem, a kivitelező az IKSZV. — y — a — Sikerül-e befoltozni az ózonlyukat? Négy esztendő telt el azóta, hogy J. Farman angol kutató felfedezte az Antarktisz felett a légkör ózonpajzsán támadt lyukat. Ez alatt az idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a légkör „betegsége” nem múlik el magától,ma az északi félgömb fölött is 3 százalékkal kevesebb az ózon, mint 1958-ban volt, ez a lyuk figyelmeztető jellé vált az emberiség számára, mely meggondolatlanul szennyezi környezetét. Az ózonréteg fő rombolói az úgynevezett halogénezett szénhidrogének, amelyeket egyebek között aeroszolos flakonok töltésére használják. A Montreali Jegyzőkönyv, mely ez év elején lépett életbe, előírja, hogy a halogénezett szénhidrogéneket gyártó országok az évezred végéig felére kell, hogy csökkentsék termelésüket. Napjainkban világszerte mintegy 1 millió 300 ezer tonna ózonroncsoló anyagot állítanak elő. E mennyiség 40 százalékát az EGK országai, 35 százalékát az Egyesült Államok, egy tizedét termeli Japán s kb. ugyanannyit a Szovjetunió. Orosz „szóljanka” amerikai étlapon A szovjet szakácsok teljesítménye minden várakozásunkat felülmúlta! — jelentette ki Siegi Brauner, a bostoni Hotel Ritz-Carlton vezérigazgatója. Nem csekélység egy ilyen elismerés egy olyan szakembertől, aki a legjobb amerikai szállodák egyikének vezetője. Bostonban két hétig tartott egy nemzetközi kultúrfesztivál, amelyen szovjet szakácsok is „vendégszerepeltek”. A helybeli szakemberek, a Ritz-Carlton amerikai és külföldi vendégei kellemes meglepetéssel vették tudomásul, hogy az étlapon nem a „szovjet konyha” különlegességei, hanem a Szovjetunióban élő népek nemzeti specialitásai szerepeltek. I HATÁR SZÉL J 1989. augusztus 25. IN MEMÓRIÁM BÖZÖDÚJFALU Egyre több tragikus hír érkezik Erdélyből. Ám a nemzetközi tiltakozás és a hazai sajtóvisszhangok hatására, mintha engedne a zsarnokság szigora. Mindezek ellenére ismét egy kultúrtörténeti értékű falu esik áldozatul Erdélyben. A lassú, szisztematikus falurombolás utolérte ezt a nekünk, de az európai kultúra számára is nevezetes települést. Eleinte csak utcasorokat tüntettek el, majd kikapcsolták a közlekedési vérkeringésből, megszűnt az iskola, az orvosi ellátás. Most már a falujelző táblák is eltűntek. Miért is annyira nevezetes ez a település a kultúrtörténet számára? 1568-ban a tordai országgyűlés, elsőként a világon, kihirdeti a vallásszabadságot. Ezt a toleráns szellemet az Erdély-szerte népszerű, szabadelvű unitáriusok hirdetik meg, püspökük, Dávid Ferenc vezetésével. Valóban páratlan dolog ez a korabeli Európában! Minden prédikátornak jogot adnak a Szentírás szabad értelmezésére. S a népnek is joga van arra, hogy maga válassza meg prédikátorát, papját. Dávid Ferenc unitárius püspök jól tudta, hogy az új felekezetnek szüksége van hithű bibliafordításra. Nagy hangsúlyt tettek az eredeti héber textusokra és rabbikus szövegekre. Sajnos az 1570-es évek egyházpolitikai változásai miatt nem készülhetett el az unitárius bibliafordítás, annyit azonban kimutattak, hogy az eredeti szövegekben nincs szövegszerű bizonyíték a leghagyományosabb keresztény dogma, a szentháromság igazolására. Ebben a szabadelvű szellemben foglalkozik a Biblia értelmezésével egy unitárius főember, Eőssi András is. 1588-ban jutott el a szombatos vallás gondolatáig. Ő és követői elsősorban az Ószövetség törvényeit emelték ki, és tették kötelező érvényűvé minden szombatos hívő számára. A Tóra egyenlőség-szemlélete a hitben, a tiszta szegények védelmét, a jogok és kötelességek mindenkire kiterjedő érvényét jelentette. A székelyek ebben ősi szabadságjogaikat vélték felismerni. Péchi Simon szombatos bibliafordítása 1634-ből való. A magyar nyelvű biblia nyomtatásban nem jelenhetett meg, csak kéziratban terjedt a szombatos székelyek között. Fellegváruk a cikk címében említett Bözödújfalu volt. Péchi ízes magyar nyelven, a legegyszerűbb szavakkal fejezi ki magát. Ösztönösen keresi az emberi motívumokat. Érdekes a szombatosok Messiás-képe is. A zsidók számára a Messiásban való hit a remény. A szombatosok felfogása szerint pedig akkor lesz jelentősége mindennek, ha Jézus ismét eljön a földre. A XX. század nagy tragédiái; az emberirtás, a zsidótörvények elsöpörték a bözödújfalusi székely szombatos családokat is. Hol vagyunk már az 1568- as toleranciától? Éppen ezért kell felemelni szavunkat, hogy a magyarság értékeit — melyek az egyetemes európai kultúra értékei is —, megmenthessük az utókor számára. Felhős Szabolcs Szállítás a La Manche-alagúthoz A legismertebb cégek vettek részt azon a versenytárgyaláson, amelyen nagy presztízsértékű megrendelést lehetett kapni a La Manche-csatorna alatt épülő alagúthoz. A megrendelést a Sztahanov városban lévő vagonjavító üzem nyerte el. A szerződés értelmében három év alatt 100 millió francia frank értékű fémszerkezetet kell a szovjet üzemnek elkészítenie. A Franciaországba elküldött első síntámasz-szállítmányt, a sínekkel összeszerelve, először a kiszolgáló alagútban fektették le. Az építők csak azután kezdték felhasználni a síntámaszokat a fő vasúti alagútban is, hogy már meggyőződtek azok magasfokú megbízhatóságáról. (APN) Karádi kobaktörője (1.) Rejtvénypályázat gyerekeknek Öthetes gondolkodó Mai számunkban indul az az öthetes rejtvénypályázat, amelyet Karádi István állított össze, gondolkodó, játékos kedvű gyerekeknek. A feladat egyszerű: aki harcba indul a fődíjért, egy logikai játékokból álló készletért, annak minden héten meg kell fejtenie a rejtvényt. A feladat megoldását - lapunkból kivágva! - ragasszátok fel egy rajzlapra, s ha mind az öttel készen vagytok, küldjétek be címünkre: Határ-Szél szerkesztősége (Karádi kobaktörője), 4400 Nyíregyháza, Soltész Mihály u. 33. Elsőként egy egyszerűbb feladatot kaptok, melynek címe: KÖSD ÖSSZE! A számozott négyzeteket növekvő számsorrendben (1-2-3 stb.), úgy kössétek össze, hogy ne emeljétek fel közben a ceruzát, s a vonalak ne keresztezzék egymást! Ne feledjétek, ez volt az első feladat, még négy következik. Öt hét múlva mindegyiket egyszerre küldjétek be!