Határőr, 1959 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-06 / 1. szám

------- — ■ . ....... - y XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1959. JANUÁR 6. Qi­jan vidékit udi­­­ken- katúta, Kik vitte dollanásiy 0 •Minek helyt a coecan. N­egyven esztendővel ezelőtt, 1918. december 30-án bon­tott zászlót a magyar if­júság legkövetkezetesebb, leg­harcosabb, a párthoz leghűsé­gesebb szervezete, a Kommu­nista Ifjúmunkások Szövetsége. A magyar ifjúság legjobbjai egybehangzóan elhatározták, hogy teljesen elszakadnak az opportunándustól, a Szociálde­mokrata párttól és kommunista irányelveiket tűznek maguik elé. Negyven harcos esztendő iga­zolja, hogy a kitűzött eszmé­kért hősiesen, bátran kiálltak a magyar ifjúság legjobbjai. A négy évtized, amit a párt szol­gálatában derekas munkával töltöttek el a KIMSZ tagjai, a magyar munkásmozgalom törté­netének legszebb lapjait jelen­tik. Nem lehet anélkül meg­emlékeznünk a dicső emlékű tanácsköztársaságról, hogy ne tisztelegnénk a KIMSZ tagjai­nak, az ifjú kommunistáiknak emléke előtt. A legválságosabb időkben eredményesen küzdöt­tek az új forradalmi vívmányok megvalósításáért, a belső ellen­ség ellen és az intervenciósok elleni küzdelem frontjain. A hő­siesség és bátor helytállás egyik fényes példája az, amelyről az „Ifjú Proletár” című lap 1919. május 5-i száma ad hírt: „Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége Központjának 18 éven felüli kiképzett tagjai be­álltak a Vörös Hadseregbe és május 5-én a frontra mentek. Lapunk megjelenése azért szen­vedett késedelmet, mert nyom­dánk legnagyobb része belépett a Vörös Hadseregbe.” A­z egykori ifik ma már nagyapák lettek Meg­­őszültek, megrokkantak, de emlékük, elbeszéléseik meg­melegítik a ma fiataljainak szí­vét. A harcok és véres küzdel­mek története bennünket ma új harcra, bátrabb helytállásra lelkesít. Negyven harcos esztendőre emlékezünk a KIMSZ megala­kulásának évfordulóján. S az emlékezés percében azokra is gondolnunk kell, akik fiatal életüket a harctereken áldozták fel, akiknek fiatal életét a bi­tók és börtönök sorvasztották el. Tisztelettel kell adóznunk azok emléke előtt, akiket Horthy HARCOS 40 ESZTENDŐ fehérterrorsta különítményei halálba üldöztek, kegyetlenül meggyilkoltak A Magyar Kommunista Párt a Horthy-fas­izmus huszonöt esztendején keresztül, hallatla­nul súlyos áldozatok árán, ille­galitásban vezette a harcot a bé­kéért, a függetlenségért és a szocializmusért. És ebben a harcban, a negyedszázados fa­siszta elnyomás idején ott volt a párt oldalán a KIMSZ is. Pedig üldöztetés, börtön és halál várt azokra, akik a kom­munista eszmét terjesztették, akik a kommunista eszméért harcoltak. Semmilyen terror, megfélemlítés, kínzás és halál nem rettentette el a KIMSZ tagjait, nem törte meg az ifjú kommunisták hitét. S­ok áldozatot követelt a harc. Számunkra örök emlékeztető marad Lőwy Sándor, Kilián György, Kulich Gyula, Ségvári Endre kiomlott vére. Hősi haláluk a legigazibb áldozat volt. Harcaikat, bátor­ságukat, életük egész tevékeny­ségét ragyogó példaként állít­juk magunk elé. Ők azért az új világért harcoltak, amelyben a mai nemzedék éli gondtalan, boldog életét. A Horthy-fasiszta rendőrség irtóhadjáratot indított a kom­munisták, az ifjú kommunisták elleni Milyen sokszor jelentet­ték a rendőrség pribékjei, hogy a KIMSZ-nek vége, az ifjú kommunista mozgalom meg­semmisült, nincs többé. De az elesettek kezéből újabb és újabb harcosok vették át a párt zászlaját, és töretlenül vitték tovább a békéért, függetlensé­gért és szocializmusért folyó harc nehéz, küzdelmekkel teli útján. A felszabadulás után a ma­gyar ifjúság sokszázezres töme­ge vette át a Kommunista Ifjú­munkások Szövetsége sok vér­rel megpecsételt örökségét. Em­lékezzünk az újjáépítés nehéz esztendeire, emlékezzünk a szo­cializmus építésének egy-egy állomására, egy-egy frontjára. A párt oldalán az első sorokban menetelnek a magyar ifjúság legjobbjai, az ifjú kommunis­ták. A­z ellenforradalom után, amikor a párt és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány szervezte és harcba szólította a magyar nép forra­dalmi erőit az ellenforradalom teljes felszámolásáért, a szo­cializmus továbbépítéséért, a magyar ifjúság legjobbjai a kommunista ifjúsági mozgalom zászlaja alatt gyülekeztek. A gyárak és falvak ifjú kom­munistái megsokszorozott erő­vel dolgoztak, hogy az ország gazdasági élete ne csak elérje az ellenforradalom előtti szín­vonalat, hanem túl is szárnyalja azt. Az 1957. március 21-én, a ta­nácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulóján megalakult KISZ ezekben a küzdelmekben bizonyította be, hogy méltó a párt bizalmára, hogy méltó hő­si elődjéhez, méltó a Kommu­nista Ifjúmunkások Szövetsége hagyatékára. M­inden magyar fiatalnak, a KISZ-szervezet valameny­­nyi tagjának azt a legfőbb tanulságot kell szívébe és agyá­ba vésnie ezen a történelmi év­fordulón, hogy a kommunista párt volt, maradt és lesz a fia­talok érdekeinek hivatott vé­delmezője. Nekünk, katonáknak, dicső példaképet jelentenek azok a harcosok, akik a KIMSZ soraiban küzdöttek a haza vé­delméért, a haza szabadságáért, a munkásosztály felszabadítá­sáért. A négy évtizedes hősi példa arra kötelez minden ma­gyar fiatalt, hogy fiatalságának minden erejével és lendületé­vel, szívének minden dobbaná­sával tevékenykedjen a dolgozó nép ügyéért, legyen hűséges a párthoz, a forradalmi munkás - paraszt kormányhoz. Negyven évvel ezelőtt, i­t. december 4-én alakult a magyar forradalmi ifjúság harci szervezete, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége. Az évforduló alkalmából a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága ünnepséget rendezett a Rózsa Ferenc Mű­velődési Otthonban. VasU­aj

Next