A Hazáért, 1961 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-03 / 1. szám
Emeljük magasabb színvonalra marxista-leninista képzettségünket A z 1960-as évben végzett propagandamunka tapasztalataiból megfelelő tanulságokat, következtetéseket kell levonni, hogy az új oktatási évben ezen a téren is jobb eredményeket érhessünk el. Mint minden területen, úgy az ideológiai munkáiban is döntő mértékben a káderektől függ az eredményesség. Tehát a kommunista világnézet és a marxizmus-leninizmus alapjainak elsajátíttatása, a párt politikájának megértetése a személyi állománnyal, elsősorban a propagandisták tevékenységének fokmérője. Az elmúlt évben végzett propagandamunkában előfordult hibák egyik oka az volt, hogy a propagandista szemináriumokon az elvi kérdések megvitatása, tisztázása helyett túltengett a módszertan. Ebből mindjárt levonhatjuk azt a tanulságot, hogy az 1961-es évben sokkal több gondot kell fordítani a propagandisták kiválasztására, eszmei továbbképzésére. Arra kell törekednünk, hogy a propagandista azt az anyagot, amelyből foglalkozást vezet, vagy előadást tart, teljes egészében értse és uralja. A propagandában kevesebb lesz a „vaklövés”, ha a propagandista foglalkozás előtt tisztázza, hogy mi az anyag lényege, fő mondanivalója, milyen célt szolgál, miről akarja az embereket meggyőzni, milyen tettekre akarja mozgósítani őket. Ehhez kell a propagandistákat szemináriumokon hozzásegíteni. Amikor a propagandisták a soron következő anyaggal összefüggő elvi kérdésekkel már tisztában vannak, azután kell megbeszélni, hogy milyen módszerrel legcélszerűbb a foglalkozásokat megtartani. Az 1960-as évben végzett propagandamunka másik tapasztalata az, hogy néhány egységnél a tartalom rovására a mennyiségi és a formai tevékenység került előtérbe. Helyenként sablonosság és szürkeség jellemezte a politikai foglalkozásokat. Több helyen tapasztaltuk, hogy a foglalkozásvezető nem a legfontosabb elvi-politikai kérdések megvitatására, tisztázására törekedett, hanem a hallgatók beszámoltatására, vizsgáztatására. Természetesen ehhez hozzájárult az a helytelen szemlélet is, ami a propagandamunkával szemben néhány intézkedés következtében kialakult. Nekünk a propagandamunkát nem eltartott foglalkozások szánészvételi aránya és a hall részéről az anyag száramechanikusan történt viszondása alapján kell értékelni, hanem elsősorban annak alapján, hogy mennyire győztük meg az embereket, milyen nyomot hagytak a megtartott foglalkozások az emberek tudatában. Minden munkában, de különösen az ideológiai munkában megengedhetetlen a sablon. Ezért már most, az oktatás megkezdésekor, következetesen kell harcolni a sablonosság, a külsőségek, a kincstáriasság eluralkodása ellen. A propagandistáknak meg kell keresniük a kulcsot minden ember szívéhez és eszéhez, mert ettől függ a munka sikere. a az új oktatási évben növelni akarjuk a propaganda eszmei színvonalát és hatékonyságát (márpedig ezt mindenki akarja), akikor az elmúlt évben végzett munka következő tanulsága az, hogy az eszmei-politikai képzést nem lehet csupán a propaganda területén dolgozó elvtársak munkájának tekinteni. Persze egyesek úgy vélekedhetnének, hogy munkamegosztás van. Munkamegosztásra természetesen szükség van, de helytelen a munkamegosztást átvinni ideológiai területre is, és közömbösséget tanúsítani a párt politikájának a tömegekkel való megismertetése iránt. Senki sem lehetközömbös a tömegek politikai nevelésének kérdései, eszmei színvonalának emelése iránt, mert az feltétlenül elmarad az élettől, és szűk látókörű hivatalnokká válik. Az eszmei nevelőmunkában való részvétel viszont előmozdítja a káderek fejlődését, politikai érettségük fokozását, a határőr szakfeladatok eredményesebb végzését. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az államhatár biztonságos őrizetének, a határsértések elleni eredményes harcnak feltétele a katonatömegek öntudatának, politikai és munkaaktivitásának állandó emelése. Az emberek szüntelen nevelésének elhanyagolása feltétlenül negatív hatással van a határőrizetre, a kiképzési feladatok végrehajtására. Tudnunk kell, hogy a gazdasági bázis megváltozása után az emberek tudata nem ösztönösen, automatikusan alakul át, hanem ahhoz aktív, folyamatos ideológiai, politikai munkát kell végeznünk. Ezért minden kommunistának és tisztnek az ideológiai front aktív harcosának kell tekintenie önmagát. Természetesen, ebben a munkában elsősorban a vezető beosztású kommunistáknak kell jó példával élen járniuk, hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal és tudással. A személyi állomány körében folyó nevelőmunkánknak sokkal szorosabban kell kapcsolódnia az élethez, a határőrség előtt álló közvetlen feladatokhoz. Tevékenységünk központjába az MSZMP politikájának népszerűsítését, tudatosítását és az annak végrehajtására történő mozgósítást kell állítani. A társadalom különböző rétegeiből bevonuló fiatalokban a szocializmus építése során igen sok kérdés vetődik fel, amelyre nekünk kimerítő feleleteket kell adnunk. Egyik igen fontos feladat a társadalom javára végzett munka eszmei-erkölcsi ösztönzésének fejlesztése. A fiatalokat munkára, a határőr-szolgálat iránti felelősségérzet elmélyítésére kell nevelnünk. A munka, a felelősség eszmei-erkölcsi ösztönzésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy könyörtelen harcot folytassunk a naplopók, közömbösök, hangoskodók, jogtalan követelődzők ellen. Az agitáció és a propaganda minden eszközét fel kell használni, hogy a személyi állományt kollektivizmusra, a társadalmi kötelességek megértésére, a szocialista együttéléssel kapcsolatos alapvető szabályok önkéntes betartására, az elvtársi segítségnyújtás szellemében neveljük. Olyan szemléleti módot kell kialakítani, hogy a helyi és egyéni érdekeket alá tudják rendelni a társadalom összérdekének. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket állandóan napirenden kell tartani. Meg kell magyarázni a személyi állománynak, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése megadja a lehetőséget a jobb és kulturáltabb élethez. Ezért a társadalom minden rétegének érdeke a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az elmúlt évinél szorosabb kapcsolatot kell megteremteni a személyi állomány és a termelőszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok dolgozói között. Rendszeressé kell tenni a termelőszövetkezetekben tett látogatásokat. A propagandának nagy gondot kell fordítania a nemzetközi helyzet állandó ismertetésére. Ebben nagy segítséget jelent számunkra a moszkvai Nyilatkozat, amely behatóan elemezte korunk legfontosabb elvi és politikai kérdéseit. Nagy eseményekkel teli korunkban különösen fontos, hogy meg tudjuk ragadni a nemzetközi élet legújabb folyamatait és bátran le tudjuk vonni belőlük az általános következtetéseket saját feladatainkra. Meg kell értetni a személyi állománnyal, hogy korunk legfontosabb alapvető társadalmi kérdése — az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Ezért napjainkban igen nagy jelentőségre tesz szert a két rendszer harcának gazdasági és ideológiai nézőpontja. Azzal párhuzamosan, ahogyan a nemzetközi küzdőtéren a szocializmus javára változnak meg az erőviszonyok, a nemzetközi méretekben folyó osztályharc éle egyre inkább az ideológia területére tevődik át. Ezért elsőrendű jelentőségű, hogy aktívan és harcosan leleplezzük a burzsoá ideológiát, az imperializmus kétarcúságát, hazánk és a szocialista tábor ellen folyó aknamunkáját., Teljes erővel kell viszszaverni az ellenséges propaganda azon kísérleteit, hogy a kapitalista életforma „gyönyörűségeiről” szóló hazug és hamis nézetekkel megfertőzzék az emberek lelkét. Nekünk megfelelő tényanyagunk van arra, hogy bemutassuk a maga valóságában a kapitalista országokban uralkodó viszonyokat. Rendszeresen ismertetnünk kell a szocialista tábor erejét, harcát a békéért, a békés egymás mellett élésért. Ugyanakkor azonban, fel kell venni a harcot a pacifizmus, az álhumanizmus ellen. Meg kell magyarázni, hogy a harckészültség fokozása a határsértők elleni könyörtelen harc és a békére való következetes törekvés nem elválasztható, nem különálló kérdés, hanem összefügg egymással. Tényekkel kell bizonyítani, hogy a békés egymás mellett élés lehetősége és a háború elkerülhetősége nemcsak óhaj, hanem a szocialista tábor és a békét akaró népek erején alapuló lehetőség. Az új oktatási évben a propagandisták ezeknek a gondolatoknak a jegyében, a politikai nevelőmunka minden formáját és módszerét felhasználva tevékenykedjenek, s neveljék a személyi állományt hazafiságra, helytállásra, az ellenség elleni gyűlöletre. A személyi állománnyal való szüntelen és elmélyült foglalkozás, az elméleti és politikai kérdések megmagyarázása gyümölcsözően mutatkozik majd meg a harcosok öntudatának növekedésében, a határőrizeti feladatok jobb, eredményesebb ellátásában. Görög Imre alezredes 3