A Hazáért, 1966 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1966-11-23 / 47. szám
140HOZÓÉRT ШШШШ *шNoшшштмттттзшттж ШШШШЯ előzetes Gábor Andor és a könnyű múzsa Gábor Andor és művei jól ismertek a rádióhallgatók körében. A lenini eszméket hirdető propagandistáról és íróról azt azonban már kevesebben tudják, hogy kortársai közül mennyire ő volt a legsokoldalúbb. Úgyszólván az írás minden műfaját művelte — mindig sikerrel! Írt lírai verseket, kuplékat és sanzonokat, becses irodalmi értékű novellákat és regényeket, kabarétréfákat és színdarabokat, politikai kiáltványokat és a fasizmust leleplező dokumentumokat. Szerdán a Kossuth-adón a 21.00 órakor kezdődő 60 perces adás természetesen nem foglalhatja össze életművét — ehhez hetekig tartó sorozatműsor kellene. Gábor Andorról, a forradalmár művészről egyetlen óra keretén belül vajmi keveset lehet elmondani. Ezért Kolozsvári Andor szerda esti zenés összeállítása az író egyetlen műfajából igyekszik ízelítőt adni. Arról a Gábor Andorról hallhatunk, aki a könnyű múzsával is „flörtölt”, s aki sohasem tagadta meg ezt az ifjúkori „kalandját”. Tehette ezt annál inkább, mert nem is volt szégyenkezni valója miatta... A műsorban elhangzik például: az „Ó, borzalom” című kuplé, majd részleteket hallunk a Luxemburg grófja, a Tatárjárás, a Csárdáskirálynő, a Mágnás Miska nagyhírű operettekből. Közreműködik: Fábri Edit, Gyenes Magda, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Németh Marika, Raffay Erzsi, Zentai Anna, Baksay Árpád, Bartha Alfonz, Külkey László, Melis György, Rátonyi Róbert, Svéd Sándor, Szabó Miklós, Balassa P. Tamás zongora, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó. Princ, a katona Amikor a december 3-án, szombaton kezdődő tv-filmsorozat „stábja” utólagos mérleget készített, könnyen megállapíthatta: a történet a celluloid-szalagon összesen 12 000 méter. Nem is olyan sok ez, ha tekintetbe vesszük, hogy az epizódok két esztendőt ölelnek fel. Arról viszont nincs kimutatás, amit kilométerekben tett meg a film írója és rendezője, Orsi Ferenc, illetve Fejér Tamás. Se szeri, se száma a laktanyáknak, melyeket közösen végigjártak, mielőtt a forgatókönyv elkészült, így minden biztosíték megvan arra, hogy a történetek „életszagúak” lesznek — a mai katonaélet valóságos helyzeteit, körülményeit, az újoncok természetes jellemfejlődését tükrözik. A most bevonultak nevelését elősegítheti, ha a sorozat adásainak megnézését az alakulatok beiktatják programjukba! Összesen 13 folytatásban pereg majd egyébként a Princ, a katona cselekménye; bonyodalmakban, meglepő fordulatokban és többnyire humorban sem lesz hiány, hála annak, hogy a főszereplő tréfára mindig kész, vidám fickó. Valódi neve: Rémai László, polgári foglalkozása pedig: autószerelő. Olyan fiatalember, akiben több a jó tulajdonság, mint a rossz, de az utóbbiakat otthoni társasága táplálja. Nem „fekete bárányként”, rosszindulatú vagányként vonul be tehát a hadseregbe, magával hozza azonban a könnyű élet szeretetét, a költekezési hajlamot. Két év alatt nem cserélődik ki teljesen — a film nem követi a katonatörténetek megunt sablonját. Fokról fokra mégis átalakul a főszereplő. Ráeszmél, hogy sem a laktanya falai közötti sem odakint nem lehet tartás nélkül élni... Nem volt még tv-film, mely ekkora szereplőgárdát és statisztériát foglalkoztatott volna. Több mint 130 színész mellett sok-sok egyszerű közkatona működött közre a produkcióban, melynek címszerepét — a sokféle csínybe keveredő, talpraesett Princet — Ernyei Béla alakítja. R.—O. RÁDIÓ—TV -I 1 November 19-én érdekes kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. A minden eddiginél nagyobb méretű tárlaton kilenc teremben 860 kép sorakozik, s jelzi kilométerkövekként azt a hosszú utat, amelyet a magyar fotográfia a dagerrotípiától a különböző nemes eljárásokon át a mai legkorszerűbb színes technikáig megtett. Reménytelen kísérlet híven illusztrálni a különböző korszakokat — egyetlen oldalon. A lapunkban bemutatott öt kép csak nagy ugrásokkal követi ezt a fejlődést. Az első kép az 1847-ben készült egyetlen hiteles Petőfi-portré, amelynek dagerrotípiáját kalandos körülmények után, pontosan száz év múltán Escher Károly mentette meg az enyészettől. A második fotó Székely Aladár híres Ady-arcképe. A húszas-harmincas évek „nagy magyar korszakának" egyik ismert, sikeres képe, Hollán Lajosnak „Libák" című fotója. A külföldön élő és élt fényképészek számos munkája közül a világhírű katonai fotóriporter, Robert Capa drámai erejű képét, „A milicista halálát” közöljük, amelyet a spanyol szabadságharcban, a lövészárokból készített. Az utóbbi időszakot Czeizing Lajos költői ihletettségű, visegrádi tájfotója képviselt Ismeretlen szerző: Petőfi Sándor arcképe Hollán Lajos: Libák Székely Aladár: Ady Endre portréja