A Hazáért, 1970 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1970-07-01 / 26. szám
TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS a költségvetés végrehajtásáról Az országgyűlés hagyományos nyári ülésszakán elfogadta és törvényerőre emelte az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Az 1969. évi népgazdasági terv teljesítése kapcsán Vályi Péter, pénzügyminiszter, néhány különösen fontos, átfogó kérdésre összpontosította jelentését. Szavait mértéktartás, szerénység jellemezte, midőn a sikerekről, az eredményekről szólt és leplezetlen nyíltsággal beszélt a nehézségekről, a gondokról. Az állami költségvetés végrehajtásának csupán néhány fontosabb tapasztalatára mutatott rá a beszámoló, ugyanakkor foglalkozott az ez év első öt hónapjának munkájával és az előttünk álló feladatokkal. Az elmúlt esztendőt értékelve arról adott örvendetes képet, hogy a népgazdaság összességében az éves tervben meghatározott irányban fejlődött. A reform bevezetésétől eltelt időszak, különösen az 1969-es év gazdasági eredményei igazolták, hogy az új gazdasági mechanizmus és a szabályozó rendszer alkalmas a gazdasági folyamatok tervszerű irányítására. Ennek egyik nagyon fontos bizonyítéka, hogy az intenzívebb, a hatékonyabb gazdálkodás került előtérbe. Az életszínvonal további emelkedésére mutat az a tény, hogy a reálbérek és a reáljövedelmek a tervezettet valamelyest meghaladóan nőttek. A lakosság pénzbevétele csaknem 10 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér — az iparban és az építőiparban bevezetett munkaidőcsökkentés mellett — 5 százalékkal volt magasabb a korábbi esztendőnél. A fogyasztás is gyorsabban növekedett. Ezt bizonyítja, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom a pénzbevételekkel azonos mértékben emelkedett. A költségvetési jelentés a kiadások elemzése során megállapította: a védelmi feladatokra fordított összeg egyrészt a fegyveres erők fenntartási szükségleteinek kielégítését, a személyi állomány terv szerinti kiképzését és továbbképzését, másrészt a fegyveres erők korszerű fejlesztésére előírt célkitűzések megvalósítását biztosította. Vályi Péter elvtárs a kedvező változások mellett azokkal a főbb problémákkal is foglalkozott, amelyek a gyorsabb előrehaladás gátjai. Néhány területen a munka termelékenységének alakulásában és a lakosság áruellátásában a várt javulás nem következett be. Nem sikerült a tervezett mértékben csökkenteni a beruházások terén meglevő feszültséget sem. A beszámoló hangsúlyozta: céljaink elérésének eszköze, jövőnk reális útja csakis a munka termelékenységének növelése lehet. Ezért — jelentette be a miniszter — a következő időszakban olyan jövedelemszabályozási rendszer működtetésére kerül sor, amely a bérszínvonal-növelést (a keresetek alakulását) az eddiginél szorosabban köti össze a termelékenység emelkedésével. A beruházási piac feszültségének feloldása következetes intézkedéseket kíván mind a kínálat bővítése, mind a kereslet megfelelő szabályozása terén — hangoztatta a miniszter. 1970 első öt hónapjának „mérlegéről” szólva Vályi elvtárs kifejtette: az év eleje óta elért eredmények is igazolják a kedvező tendenciák folytatását. Ez megnyilvánul — többek között — a termelés és az értékesítés javuló arányaiban, a mérsékelt ütemű készletnövekedésben és a bővülő exportban. Befejezésül a miniszter felhívta a figyelmet a második félévben elvégzendő munkák maradéktalan teljesítésére. A feladatok nagyok — jelentette ki —, de erőnk is jelentős. A társadalom összefogása további fejlődésünk legfontosabb záloga. ________ A pénzügyminiszter beszámolója után kialakult vitában a képviselők valóban képviselték választóik érdekeit. A felszólalók hangsúlyozták: a szocializmus teljes felépítését egyfelől az egész társadalom cselekvő aktivitása biztosítja, másfelől hatékonyan segíti megvalósítását a tervszerű és eredményes építés eszköze, a gazdasági reform. Az ülésszak második napján élénk érdeklődés, nagy figyelem kísérte Dégen Imre elvtársnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését a hazánkat ért természeti csapásról. Az államtitkár ismertette, hogyan alakult ki e rendkívül súlyos helyzet. A hatalmas méretű és hosszan tartó árvízi hadjáratról szólva kifejezte a kormány elismerését és köszönetét mindazoknak, akik a tiszai árvédekezés súlyos harcaiban, hosszú időn keresztül, fáradságot nem ismerve, erejüket megfeszítve küzdöttek és helytálltak a gátakon. Elmondotta, hogy az árvédekezés derékhadát a vízügyi szolgálat és a fegyveres testületek alkották. Katonáink mindenütt ott voltak, ahol leginkább fenyegetett a veszély. Kiemelte: a karhatalom alakulatai példás helytállással vettek részt a jól szervezett őrszolgálat ellátásában, a gátak rendszeres figyelésében. A belügyi szervek eredményesen biztosították a rendfenntartást, gondoskodtak a vagyonbiztonságról. Dégen elvtárs a kormány elismerését és köszönetét fejezte ki az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak, amelyek mind a Szamos menti, mind a Szeged környéki védekezésben kitűntek bátor, önfeláldozó és szakszerű helytállásukkal. Az OVH elnöke meleg szavakkal méltatta annak jelentőségét, hogy egész társadalmunk,párt- és állami szerveink és a terület lakossága egy akarattal működik közre az újjáépítésben, az árvíz okozta pusztulás utáni helyreállításban. Herényi Ferenc Kádár János elvtárs megtekintette a tiszai és a marosi árvízvédekezést Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára június 23-án este Szegedre érkezett, és 24-ét is Csongrád megyében töltötte. Ismerkedett a megye fejlődésével, gazdasági eredményeivel és megtekintette az Alsó-Tisza és a Maros körzetében folyó gátvédelmi munkálatokat. Csongrád megyei programja során meghallgatta Győri Imre elvtársnak, az MSZMP KB tagjának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját, majd az árvízvédelem polgári és katonai vezetőivel tanácskozott. Szegeden megnézte a város belső védelmi vonalát a rakparton, majd a körtöltést, utána pedig a tápéi és az algyői gátszakaszt, illetve a makói buzgárcsoportot, amelynek megfékezéséhez nyolcezer munkanapot kitevő emberi és hatalmas gépi erőfeszítésre volt szükség. Itt Litauszki István, a II. számú védelmi körzet vezetője foglalta össze a marosi gátvédelem drámai napjainak eseményeit. Szerdán délelőtt az árvízvédelmi tanácskozáson jelentést tett a párt első titkárának Kerekes Szilveszter ezredes, az Alsó-Tisza és a Maros körzetében a védelemben működő honvédségi erők parancsnoka is. Elmondotta Kádár János elvtársnak, hogy a hadsereg egységei már május 14-e óta vesznek részt a védekezésben. A Felső-Tiszán és Szatmárban akkor kapcsolódtak be a védekezésbe és mentésbe, a Marosnál pedig május 17-én, s azóta váltakozva jelennek meg a veszélyeztetett szakaszokon. Parancsnokaik már korábban is részt vettek árvízi védekezésben és ehhez megfelelőtapasztalatokat szereztek. Kitűnő együttműködés alakult ki a párt-, a tanácsi, a vízügyi szervekkel és a szovjet hadseregnek a védekezésben részt vevő egységeivel. A lakosság pedig mindenütt őszinte szeretettel, gondoskodással fogadta katonáinkat, akik nemcsak kemény helytállással, de erkölcsi és politikai magatartásukkal, fegyelmezettségükkel is rászolgáltak erre. A látogatás során Kádár János elvtárs, több helyen is találkozott szolgálatot teljesítő katonákkal. Helytállásukról pedig meleg szavakkal emlékezett meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében a legmelegebben köszöntöm a hősiességgel határos helytállás minden résztvevőjét. Azt kérem tőlük, továbbra is tartsanak ki, sikerrel fejezzék be a gátak védelmét. Szívélyes üdvözletemet küldöm a pártszerveknek, a vezetőségnek, a honvédségnek, a karhatalomnak, a munkásőrségnek, a szovjet hadsereg segítő egységeinek, a közerőnek. Számítunk rájuk a további védekezésben, de a helytállásban és a gazdasági veszteségek pótlásában is. Bízunk abban, hogy ez a rendkívüli helytállás, amelyet az árvízveszély váltott ki, megmarad a jövőben is. Csongrád megyei és szegedi látogatásának befejezése után Kádár János elvtárs válaszolt a sajtó munkatársainak kérdéseire. Többek között elmondotta, hogy az árvízzel és a helyreállítással kapcsolatos gondok nem vonják el a vezetők és a lakosság figyelmét a további teendőkről, a fejlesztés feladatairól. A párt Központi Bizottsága, a kormányzat maga is sokoldalúan foglalkozik a jövendő tennivalókkal. Rövidesen végső formát ölt új ötéves tervünk. — Mély meggyőződésem — mondotta pártunk első titkára —, hogy messze előretekintő terveinket értelmesen, célszerűen ki tudjuk dolgozni és valóra is váltjuk, még ha olyan nehézség is merül fel a munka során, mint a mostani árvíz. A párt és a nép egyesített ereje legyőzi a nehézségeket. Kádár János elvtárs Simádi Bélának, az I. sz. védelmi körzet vezetőjének beszámolóját hallgatja, aki a tápéi és az algyői védvonalakról adott tájékoztatást A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA. Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, főszerkesztő-helyettes: REGÖS LÁSZLÓ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ. SZERKESZTŐSÉG: Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364—547/198-as mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Előfizetési ára havonta 6,— Ft — BELSŐ HASZNÁLATRA: 70.3261/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v. Bolgár Imre.