A Hazáért, 1970 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1970-07-01 / 26. szám

TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS a­ költségvetés végrehajtásáról Az országgyűlés hagyományos nyári ülésszakán elfogadta és törvényerőre emelte az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Az 1969. évi népgazdasági terv teljesíté­se kapcsán Vályi Péter, pénzügyminiszter, néhány különösen fontos, átfogó kérdésre összpontosította jelentését. Szavait mér­téktartás, szerénység jellemezte, midőn a sikerekről, az eredményekről szólt és lep­lezetlen nyíltsággal beszélt a nehézségek­ről, a gondokról. Az állami költségvetés végrehajtásának csupán néhány fontosabb tapasztalatára mutatott rá a beszámoló, ugyanakkor fog­lalkozott az ez év első öt hónapjának munkájával és az előttünk álló feladatok­kal. Az elmúlt esztendőt értékelve arról adott örvendetes képet, hogy a népgazda­ság összességében az éves tervben meg­határozott irányban fejlődött. A reform bevezetésétől eltelt időszak, különösen az 1969-es év gazdasági eredményei igazol­ták, hogy az új gazdasági mechanizmus és a szabályozó rendszer alkalmas a gazda­sági folyamatok tervszerű irányítására. Ennek egyik nagyon fontos bizonyítéka, hogy az intenzívebb, a hatékonyabb gaz­dálkodás került előtérbe. Az életszínvonal további emelkedésére mutat az a tény, hogy a reálbérek és a reáljövedelmek a tervezettet valamelyest meghaladóan nőttek. A lakosság pénzbe­vétele csaknem 10 százalékkal, az egy ke­resőre jutó reálbér — az iparban és az építőiparban bevezetett munkaidőcsökken­tés mellett — 5 százalékkal volt magasabb a korábbi esztendőnél. A fogyasztás is gyorsabban növekedett. Ezt bizonyítja, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom a pénzbevételekkel azonos mértékben emelkedett. A költségvetési jelentés a kiadások elemzése során megállapította: a védelmi feladatokra fordított összeg egyrészt a fegyveres erők fenntartási szükségleteinek kielégítését, a személyi állomány terv sze­rinti kiképzését és továbbképzését, más­részt a fegyveres erők korszerű fejleszté­sére előírt célkitűzések megvalósítását biztosította. Vályi Péter elvtárs a kedvező változások mellett azokkal a főbb problémákkal is foglalkozott, amelyek a gyorsabb előre­haladás gátjai. Néhány területen a munka termelé­kenységének alakulásában és a lakosság áruellátásában a várt javulás nem követ­kezett be. Nem sikerült a tervezett mér­tékben csökkenteni a beruházások terén meglevő feszültséget sem. A beszámoló hangsúlyozta: céljaink el­érésének eszköze, jövőnk reális útja csak­is a munka termelékenységének növelése lehet. Ezért — jelentette be a miniszter — a következő időszakban olyan jövedelem­szabályozási rendszer működtetésére kerül sor, amely a bérszínvonal-növelést (a ke­resetek alakulását) az eddiginél szorosab­ban köti össze a termelékenység emel­kedésével. A beruházási piac feszültségének felol­dása következetes intézkedéseket kíván mind a kínálat bővítése, mind a kereslet megfelelő szabályozása terén — hangoz­tatta a miniszter. 1970 első öt hónapjának „mérlegéről” szólva Vályi elvtárs kifejtette: az év eleje óta elért eredmények is igazolják a ked­vező tendenciák folytatását. Ez megnyil­vánul — többek között — a termelés és az értékesítés javuló arányaiban, a mérsékelt ütemű készletnövekedésben és a bővülő exportban. Befejezésül a miniszter felhívta a fi­gyelmet a második félévben elvégzendő munkák maradéktalan teljesítésére. A fel­adatok nagyok — jelentette ki —, de erőnk is jelentős. A társadalom összefogá­sa további fejlődésünk legfontosabb zá­loga. ________ A pénzügyminiszter beszámolója után kialakult vitában a képviselők valóban képviselték választóik érdekeit. A felszó­lalók hangsúlyozták: a szocializmus teljes felépítését egyfelől az egész társadalom cselekvő aktivitása biztosítja, másfelől ha­tékonyan segíti megvalósítását a tervszerű és eredményes építés eszköze, a gazdasági reform. Az ülésszak második napján élénk ér­deklődés, nagy figyelem kísérte Dégen Im­re elvtársnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentését a hazánkat ért ter­mészeti csapásról. Az államtitkár ismertette, hogyan ala­kult ki e rendkívül súlyos helyzet. A ha­talmas méretű és hosszan tartó árvízi had­járatról szólva kifejezte a kormány elis­merését és köszönetét mindazoknak, akik a tiszai árvédekezés súlyos harcaiban, hosszú időn keresztül, fáradságot nem is­merve, erejüket megfeszítve küzdöttek és helytálltak a gátakon. Elmondotta, hogy az árvédekezés derék­hadát a vízügyi szolgálat és a fegyveres testületek alkották. Katonáink mindenütt ott voltak, ahol leginkább fenyegetett a veszély. Kiemelte: a karhatalom alakulatai pél­dás helytállással vettek részt a jól szerve­zett őrszolgálat ellátásában, a gátak rend­szeres figyelésében. A belügyi szervek eredményesen biztosították a rendfenntar­tást, gondoskodtak a vagyonbiztonságról. Dégen elvtárs a kormány elismerését és köszönetét fejezte ki az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet katonai alaku­latoknak, amelyek mind a Szamos menti, mind a Szeged környéki védekezésben ki­tűntek bátor, önfeláldozó és szakszerű helytállásukkal. Az OVH elnöke meleg szavakkal mél­tatta annak jelentőségét, hogy egész tár­sadalmunk,­­párt- és állami szerveink és a terület lakossága egy akarattal működik közre az újjáépítésben, az árvíz okozta pusztulás utáni helyreállításban. Herényi Ferenc Kádár János elvtárs megtekintette a tiszai és a marosi­ ­ árvízvédekezést Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára június 23-án este Szegedre érkezett, és 24-ét is Csongrád megyében töltötte. Ismerke­dett a megye fejlődésével, gazdasági eredményeivel és megtekintette az Al­­só-Tisza és a Maros körzetében folyó gátvédelmi munkálatokat. Csongrád me­gyei programja során meghallgatta Győ­ri Imre elvtársnak, az MSZMP KB tag­jának, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját, majd az árvízvédelem polgári és katonai vezetői­vel tanácskozott. Szegeden megnézte a v­áros belső védelmi vonalát a rakpar­ton, majd a körtöltést, utána pedig a tá­péi és az algyői gátszakaszt, illetve a makói buzgárcsoportot, amelynek meg­fékezéséhez nyolcezer munkanapot ki­tevő emberi és hatalmas gépi erőfeszí­tésre volt szükség. Itt Litauszki Ist­ván, a II. számú védelmi körzet veze­tője foglalta össze a marosi gátvédelem drámai napjainak eseményeit. Szerdán délelőtt az árvízvédelmi ta­nácskozáson jelentést tett a párt első titkárának Kerekes Szilveszter ezredes, az Alsó-Tisza és a Maros körzetében a védelemben működő honvédségi erők parancsnoka is. Elmondotta Kádár Já­nos elvtársnak, hogy a hadsereg egysé­gei már május 14-e óta vesznek részt a védekezésben. A Felső-Tiszán és Szat­­márban akkor kapcsolódtak be a véde­kezésbe és mentésbe, a Marosnál pedig május 17-én, s azóta váltakozva jelen­nek meg a veszélyeztetett szakaszokon. Parancsnokaik már korábban is részt vettek árvízi védekezésben és ehhez megfelelő­­tapasztalatokat szereztek. Ki­tűnő együttműködés alakult ki a párt-, a tanácsi, a vízügyi szervekkel és a szov­jet hadseregnek a védekezésben részt vevő egységeivel. A lakosság pedig min­denütt őszinte szeretettel, gondoskodás­sal fogadta katonáinkat, akik nemcsak kemény helytállással, de erkölcsi és po­litikai magatartásukkal, fegyelmezettsé­gükkel is rászolgáltak erre. A látogatás során Kádár János elv­társ, több helyen is találkozott szolgála­tot teljesítő katonákkal. Helytállásukról pedig meleg szavakkal emlékezett meg.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében a legmelegebben köszöntöm a hősiességgel határos helytállás minden résztvevőjét. Azt kérem tőlük, továbbra is tartsanak ki, sikerrel fejezzék be a gátak védel­mét. Szívélyes üdvözletemet küldöm a pártszerveknek, a vezetőségnek, a hon­védségnek, a karhatalomnak, a munkás­őrségnek, a szovjet hadsereg segítő egy­ségeinek, a közerőnek. Számítunk rájuk a további védekezésben, de a helytállás­ban és a gazdasági veszteségek pótlásá­ban is. Bízunk abban, hogy ez a rendkí­vüli helytállás, amelyet az árvízveszély váltott ki, megmarad a jövőben is. Csongrád megyei és szegedi látogatá­sának befejezése után Kádár János elv­társ válaszolt a sajtó munkatársainak kérdéseire. Többek között elmondotta, hogy az árvízzel és a helyreállítással kapcsolatos gondok nem vonják el a ve­zetők és a lakosság figyelmét a további teendőkről, a fejlesztés feladatairól. A párt Központi Bizottsága, a kormányzat maga is sokoldalúan foglalkozik a jö­vendő tennivalókkal. Rövidesen végső formát ölt új ötéves tervünk. — Mély meggyőződésem — mondot­ta pártunk első titkára —, hogy messze előretekintő terveinket értelmesen, cél­szerűen ki tudjuk dolgozni és valóra is váltjuk, még ha olyan nehézség is merül fel a munka során, mint a mostani ár­víz. A párt és a nép egyesített ereje le­győzi a nehézségeket. Kádár János elvtárs Simádi Bélának, az I. sz. védelmi körzet vezetőjének beszá­molóját hallgatja, aki a tápéi és az algyői védvonalakról adott tájékoztatást A BM HATÁRŐRSÉG ÉS A BM KARHATALOM LAPJA. Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, főszerkesztő-helyettes: REGÖS LÁSZLÓ, olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ, kép- és tördelőszerkesztő: BALOGH DEZSŐ. SZERKESZTŐSÉG: Budapest V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 124-936, 364—547/198-as mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnöksége. Felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Előfizetési ára havonta 6,— Ft — BELSŐ HASZNÁLATRA: 70.3261/2 - Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v. Bolgár Imre.

Next