A Hazáért, 1972 (27. évfolyam, 26-52. szám)

1972-06-28 / 26. szám

Az országgyűlés nyári ülésszaka kétnapos tanácskozásán megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta a Magyar Népköztár­saság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény­­javaslatot. Az ülésszak második napján terjesztette elő expozéját dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a bíróságokról szóló tör­vénytervezetről. Az országgyűlés a törvénytervezetet megvitatta, majd törvényerőre emelte. Az országgyűlés ezután megtárgyalta és elfogadta a Ma­gyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvénytervezetet. A vitában felszólalt Benkei András belügyminiszter, hozzá­szólását — némi rövidítéssel — az alábbiakban közöljük. — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! — A Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatási rendszerének, ezen belül az ügyészségről szóló törvényerejű rendeletnek a mó­dosítása szoros kapcsolatban áll azzal a nagy jelentőségű fejlő­déssel, amely az utóbbi évtized­ben hazánk társadalmi és gazda­sági életében végbement. K örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus teljes fel­építéséért folyó sokrétű, felelős­ségteljes munkába az elmúlt években egyre eredményesebben illeszkedik a magasabb szintű követelményekhez igazodó, szo­cialista jogszabályalkotó tevé­kenység.­­ A szocialista jogszabályal­kotás folyamatához szervesen kapcsolódik a Magyar Népköz­­társaság ügyészségéről szóló tör­vényjavaslat, amely a társadalmi fejlődéssel és a szocialista tör­vényességgel összhangban szabá­lyozza az ügyészség tevékenysé­gét ... — Pártunk X. kongresszusa az államélet, a szocialista demokrá­cia fejlesztését tárgyalva nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy vál­tozatlan követelmény a szocia­lista törvényesség érvényesíté­se ... — A szocialista törvényesség továbbfejlesztése szempontjából lényeges a javaslatnak az a tö­rekvése, hogy a törvények betar­tását és betartatását a szocialista állam jelentős feladatait ellátó szervei és az állampolgárok fele­lősségének nagymérvű kiszélesí­tése útján kívánja biztosítani. Időszerű az előrelépés e téren an­nál is inkább, mivel a szocialista építés soron következő feladatai fokozottan igénylik az állami fe­gyelem és szervezettség további erősítését. A törvényesség maga­sabb színvonalú érvényesülése hangsúlyozottabban megkívánja az állami, társadalmi, szövetke­zeti szervek hatékonyabb közre­működését és ezzel egyidejűleg a közgondolkodás pozitív elemei­nek erőteljesebb fejlesztését, a szocialista közszellem erősítését.­­ Az előttünk fekvő törvény­­javaslat a Magyar Népköztársa­ság alkotmánya szellemében szü­letett. A szocialista törvényesség sokoldalú biztosításának alkot­mányos gondolata áthatja a tör­vénytervezet egészét. Rendelke­zései elősegítik a Magyar Nép­­köztársaság jogpolitikai elveinek érvényesítését, azt, hogy minden tudomásra jutott bűncselekmény elbírálásra kerüljön; senkit tör­vényellenesen ne vonjanak bün­tetőjogi felelősségre; törvényte­len jogfosztás, személyes szabad­ságkorlátozás vagy zaklatás sen­kit ne érhessen. A törvényjavas­lat az ügyész kötelességévé teszi, hogy személyre való tekintet nél­kül, a törvényben előírtak sze­rint intézkedjen, ha a Magyar Népköztársaság törvényeit bármi­lyen módon és bárhol megsértik, és a törvénysértés megszünteté­sére hivatott szerv az alkotmány­ban meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedése­ket nem teszi meg ... — Szeretném külön is kiemelni a törvényjavaslatnak azt az új elemét, amely az ügyészség fon­tos feladatává teszi a törvények tiszteletére nevelésben és a jog­tudat fejlesztésében való aktív tevékenységet. Arra kell töre­kedni, hogy dolgozóink minél szé­lesebb rétegei rendelkezzenek az alapvető jogi ismeretekkel. A szo­cialista jogtudat elmélyítése hoz­zájárul a szocialista jogrend lé­nyegének alaposabb megismeré­séhez, ezáltal elősegítheti annak tudatos betartását. Tekintettel ar­ra, hogy a szükséges jogi alapis­meretek széles körű elsajátítása magasabb szintű tanulmányok nélkül is megvalósítható, indo­kolt, hogy a bűnüldöző szervek a jövőben is nagy figyelmet fordít­sanak a jogi felvilágosító mun­kára.­­ A szocialista törvényesség további, egyre inkább előtérbe kerülő követelménye a jogsza­bály értelmezésének és érvénye­sülésének az élet minden terüle­tén történő egységes biztosítása. Az állampolgárok zaklatásának, vélt vagy valódi sérelmek oko­zásának, a munkafegyelem la­zulásának kiinduló­pontja lehet, ha a helyesen megalkotott ma­gasabb szintű jogszabályok a végrehajtás során hiányos vagy pontatlan helyi értelmezés kö­vetkeztében eltorzulnak. Tudomá­sul kell venni, hogy egyazon tör­vényt vagy jogszabályt nem le­het többféleképpen értelmezni. A törvényt ugyanúgy kell értel­mezni és érvényesíteni az állam­élet egyik ágazatában, mint a másikban, hasonlóképpen azonos értelmezésnek kell megvalósul­nia az ország egész területén. Fo­kozza a veszélyt, ha egyes he­lyeken az eltérő értelmezéshez még a közömbösség, a közösség érdekeinek semmibe vétele vagy a spekulációra alapozott jöve­delemszerző tevékenység is hoz­zájárul. Pártunk és kormányunk egyértelműen elítél minden olyan magatartást, amely „... olcsó eszközökkel...” próbál magasabb jövedelmi szintet elérni, legyen az egyéni vagy csoportos tevé­kenység eredménye. Ezért ami­kor helyeseljük és elismerjük az egyéni és csoportos érdekeltség elvét, jogosultságát a magasabb jövedelemre, ugyanakkor ismé­telten hangsúlyozni kell, hogy mindez csak az össztársadalmi érdekkel összhangban érvénye­sülhet ... — Társadalmunk a munka tár­sadalma. Vannak társadalmunk­ban olyan jelenségek, melyek a dolgozó emberek igazságérzetét sértik. Vannak, akik munka nél­kül, mások rovására meg nem érdemelt jövedelemhez jutnak. E jelenségeket csak agitációval megszüntetni nem lehet. A tör­vényeinket kijátszó, harácsoló személyek ellen államunknak, bűnüldöző szerveinknek az eddi­ginél hatékonyabban kell fellép­ni.­­ Egyesek nehezen akarják megérteni, hogy a törvények szellemében élni nemcsak az olyan bűncselekmények elköve­tésétől való tartózkodást jelent, mint az emberölés, a rablás vagy a betöréses lopás, hanem, többi között, a közösség tulajdonával való takarékos bánásmódot s sok­féle más, a népgazdaság értékeit becsületesen kezelő és védelmező tevékenységet, az anyagi és er­kölcsi feddhetetlenséget.­­ Vannak, akik eddig még nem tudták megérteni, hogy a tisztességtelen próbálkozásokkal nem „egy követ kell fújni”, ha­nem tudni és merni kell az ilyen próbálkozásoknak ellentmonda­ni s az ilyen kísérletezőket, ha kell, jogi eszközökkel is, rendre­­utasítani. Ez néha népszerűtlen dolog, ami esetenként sértődése­ket is maga után vonhat. Az el­vi-erkölcsi szilárdság azonban inkább elviseli az ilyen gondol­kodású emberek ,­,sértődését”, mint dolgozó népünk törvények­ben lefektetett egységes akara­tának megsértését.­­ A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavas­lat az ügyészre kettős feladatot hárít. Őrködik a törvényesség megtartása felett és tevékenyen közreműködik a bűnüldözésben. A büntetőeljárásban szabályozott törvényi biztosítékok sorában az ügyész jogai és kötelességei ki­emelkedő helyet foglalnak el. Ezek közül is jellemző az ügyész nyomozásfelügyeleti joga, amely magában foglalja az intézkedés és az utasítás jogát. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet eddigi módszerei és eszközei al­kalmasaknak bizonyultak a bün­tetőeljárások jogszerű lefolytatá­sához, ezért a jelenlegi gyakor­latot tartalmában kell tovább­fejleszteni. Ezt a követelményt is helyesen tükrözi a törvényjavas­lat.­­ Az általános törvényességi felügyeleti témakörben a módo­sítás lényeges eleme, hogy a tör­vényjavaslat a gazdasági tevé­kenység vizsgálatát és a gazdasá­gi célszerűségi szempontok alap­ján végzett ellenőrzéseket, amennyiben ez nem ütközik a törvényekkel, kivonja az ügyész­ség hatásköréből. Ez még tovább növeli az országos gazdasági irá­nyító szervek felelősségét. Ezért a kiterjesztett törvényi felelősség valamennyi érintett szervtől a korábbiaknál fokozottabb ellen­őrző tevékenységet, a közösségi tulajdonnal való gondosabb, fi­gyelmesebb bánásmódot követel. A megemelt felelősséggel egye­nes arányban növekszik annak az igénye is, hogy a kárt okozókkal szemben következetesen való­suljon meg a törvények alkal­mazása. Csak szóbeli figyelmez­tetéssel vagy dorgálással nem lehet a károkozókkal szemben eredményesen harcolni.­­ Ezzel kapcsolatban szeret­nék kitérni arra is, hogy helyes, ha az elmondottakkal összefüggő problémákat vagy azok okait nem mindig máshol és másoknál keressük. A törvényi felelősség hatékony érvényesítése a veze­tőktől fokozott öntevékenységet és a „felülről várás” helyett gyakran a problémák helyi meg­oldását kívánja meg. Az általános fejlődéssel össz­hangban áll a törvényjavaslat­nak az a kezdeményezése is, mely szerint a polgári peres el­járásban szűkíti az ügyészi be­avatkozás eseteit, és kimondja, hogy az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből, illető­leg akkor indíthat peres, vagy nem peres eljárást, vagy léphet fel, ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére. A javaslat megfogalmazása ki­fejezésre juttatja az állampolgá­rok rendelkezési jogának tiszte­letben tartását.­­ Nem történt módosítás az ugyancsak felügyeleti hatáskörbe tartozó szabálysértési eljárások­kal kapcsolatos ügyészi jogkör tekintetében. Ebben a kérdésben az ügyészség a bűnügyi nyomo­zások törvényességi felügyeleté­hez hasonló jogokkal rendelke­zik. Egyet kell érteni azzal az alapgondolattal, hogy minden olyan esetben, amikor az állam­polgárok személyes szabadságá­nak még ha rövid időre történő korlátozására is kell intézkedni, önálló döntési és utasítási joggal rendelkező ügyészi ellenőrzés érvényesüljön. A törvényjavas­lat ezen része, a garanciális je­lentőségen túlmenően, teljes mér­tékben egybeesik a büntetőeljá­rás további korszerűsítésére irá­nyuló, így a védelem jogi kiszé­lesítésére vonatkozó, jelenleg ki­munkálás alatt álló elképzelé­seinkkel. A büntetőeljárások lefolytatá­sában, az igazságszolgáltatásban az ügyészségnek, a Belügyminisz­tériumnak és az Igazságügyi Mi­nisztériumnak egyaránt megvan az önálló felelőssé­ge, de mind­három szerv együttesen is fele­lősséggel tartozik intézkedése he­lyességéért és törvényességéért. Ezért a büntetlenség vagy a bű­nösség eldöntését szolgáló bizo­nyítékok felelősségteljes értéke­lésénél nagy szerepe van an­nak, hogy a bűnüldöző szervek közötti együttműködésben az elvi, kritikai légkör következetesen érvényesüljön . . . — Az a tény, hogy hazánkban a törvényes rend szilárd, lehető­séget biztosít szocialista jogrend­szerünknek a társadalmi fejlődés követelményeihez igazodó to­vábbfejlesztéséhez ... — A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavas­lat álláspontom szerint megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és a kormány elénk kitűzött. Az elmondottak alapján a törvényjavaslatot a kormány és a magam nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. HAZAÉRT !

Next