A Hazáért, 1972 (27. évfolyam, 26-52. szám)
1972-06-28 / 26. szám
Az országgyűlés nyári ülésszaka kétnapos tanácskozásán megvitatta és egyhangúlag jóváhagyta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésszak második napján terjesztette elő expozéját dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a bíróságokról szóló törvénytervezetről. Az országgyűlés a törvénytervezetet megvitatta, majd törvényerőre emelte. Az országgyűlés ezután megtárgyalta és elfogadta a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvénytervezetet. A vitában felszólalt Benkei András belügyminiszter, hozzászólását — némi rövidítéssel — az alábbiakban közöljük. — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! — A Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatási rendszerének, ezen belül az ügyészségről szóló törvényerejű rendeletnek a módosítása szoros kapcsolatban áll azzal a nagy jelentőségű fejlődéssel, amely az utóbbi évtizedben hazánk társadalmi és gazdasági életében végbement. K örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folyó sokrétű, felelősségteljes munkába az elmúlt években egyre eredményesebben illeszkedik a magasabb szintű követelményekhez igazodó, szocialista jogszabályalkotó tevékenység. A szocialista jogszabályalkotás folyamatához szervesen kapcsolódik a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, amely a társadalmi fejlődéssel és a szocialista törvényességgel összhangban szabályozza az ügyészség tevékenységét ... — Pártunk X. kongresszusa az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését tárgyalva nyomatékosan hangsúlyozta, hogy változatlan követelmény a szocialista törvényesség érvényesítése ... — A szocialista törvényesség továbbfejlesztése szempontjából lényeges a javaslatnak az a törekvése, hogy a törvények betartását és betartatását a szocialista állam jelentős feladatait ellátó szervei és az állampolgárok felelősségének nagymérvű kiszélesítése útján kívánja biztosítani. Időszerű az előrelépés e téren annál is inkább, mivel a szocialista építés soron következő feladatai fokozottan igénylik az állami fegyelem és szervezettség további erősítését. A törvényesség magasabb színvonalú érvényesülése hangsúlyozottabban megkívánja az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek hatékonyabb közreműködését és ezzel egyidejűleg a közgondolkodás pozitív elemeinek erőteljesebb fejlesztését, a szocialista közszellem erősítését. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság alkotmánya szellemében született. A szocialista törvényesség sokoldalú biztosításának alkotmányos gondolata áthatja a törvénytervezet egészét. Rendelkezései elősegítik a Magyar Népköztársaság jogpolitikai elveinek érvényesítését, azt, hogy minden tudomásra jutott bűncselekmény elbírálásra kerüljön; senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre; törvénytelen jogfosztás, személyes szabadságkorlátozás vagy zaklatás senkit ne érhessen. A törvényjavaslat az ügyész kötelességévé teszi, hogy személyre való tekintet nélkül, a törvényben előírtak szerint intézkedjen, ha a Magyar Népköztársaság törvényeit bármilyen módon és bárhol megsértik, és a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az alkotmányban meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedéseket nem teszi meg ... — Szeretném külön is kiemelni a törvényjavaslatnak azt az új elemét, amely az ügyészség fontos feladatává teszi a törvények tiszteletére nevelésben és a jogtudat fejlesztésében való aktív tevékenységet. Arra kell törekedni, hogy dolgozóink minél szélesebb rétegei rendelkezzenek az alapvető jogi ismeretekkel. A szocialista jogtudat elmélyítése hozzájárul a szocialista jogrend lényegének alaposabb megismeréséhez, ezáltal elősegítheti annak tudatos betartását. Tekintettel arra, hogy a szükséges jogi alapismeretek széles körű elsajátítása magasabb szintű tanulmányok nélkül is megvalósítható, indokolt, hogy a bűnüldöző szervek a jövőben is nagy figyelmet fordítsanak a jogi felvilágosító munkára. A szocialista törvényesség további, egyre inkább előtérbe kerülő követelménye a jogszabály értelmezésének és érvényesülésének az élet minden területén történő egységes biztosítása. Az állampolgárok zaklatásának, vélt vagy valódi sérelmek okozásának, a munkafegyelem lazulásának kiindulópontja lehet, ha a helyesen megalkotott magasabb szintű jogszabályok a végrehajtás során hiányos vagy pontatlan helyi értelmezés következtében eltorzulnak. Tudomásul kell venni, hogy egyazon törvényt vagy jogszabályt nem lehet többféleképpen értelmezni. A törvényt ugyanúgy kell értelmezni és érvényesíteni az államélet egyik ágazatában, mint a másikban, hasonlóképpen azonos értelmezésnek kell megvalósulnia az ország egész területén. Fokozza a veszélyt, ha egyes helyeken az eltérő értelmezéshez még a közömbösség, a közösség érdekeinek semmibe vétele vagy a spekulációra alapozott jövedelemszerző tevékenység is hozzájárul. Pártunk és kormányunk egyértelműen elítél minden olyan magatartást, amely „... olcsó eszközökkel...” próbál magasabb jövedelmi szintet elérni, legyen az egyéni vagy csoportos tevékenység eredménye. Ezért amikor helyeseljük és elismerjük az egyéni és csoportos érdekeltség elvét, jogosultságát a magasabb jövedelemre, ugyanakkor ismételten hangsúlyozni kell, hogy mindez csak az össztársadalmi érdekkel összhangban érvényesülhet ... — Társadalmunk a munka társadalma. Vannak társadalmunkban olyan jelenségek, melyek a dolgozó emberek igazságérzetét sértik. Vannak, akik munka nélkül, mások rovására meg nem érdemelt jövedelemhez jutnak. E jelenségeket csak agitációval megszüntetni nem lehet. A törvényeinket kijátszó, harácsoló személyek ellen államunknak, bűnüldöző szerveinknek az eddiginél hatékonyabban kell fellépni. Egyesek nehezen akarják megérteni, hogy a törvények szellemében élni nemcsak az olyan bűncselekmények elkövetésétől való tartózkodást jelent, mint az emberölés, a rablás vagy a betöréses lopás, hanem, többi között, a közösség tulajdonával való takarékos bánásmódot s sokféle más, a népgazdaság értékeit becsületesen kezelő és védelmező tevékenységet, az anyagi és erkölcsi feddhetetlenséget. Vannak, akik eddig még nem tudták megérteni, hogy a tisztességtelen próbálkozásokkal nem „egy követ kell fújni”, hanem tudni és merni kell az ilyen próbálkozásoknak ellentmondani s az ilyen kísérletezőket, ha kell, jogi eszközökkel is, rendreutasítani. Ez néha népszerűtlen dolog, ami esetenként sértődéseket is maga után vonhat. Az elvi-erkölcsi szilárdság azonban inkább elviseli az ilyen gondolkodású emberek ,,sértődését”, mint dolgozó népünk törvényekben lefektetett egységes akaratának megsértését. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat az ügyészre kettős feladatot hárít. Őrködik a törvényesség megtartása felett és tevékenyen közreműködik a bűnüldözésben. A büntetőeljárásban szabályozott törvényi biztosítékok sorában az ügyész jogai és kötelességei kiemelkedő helyet foglalnak el. Ezek közül is jellemző az ügyész nyomozásfelügyeleti joga, amely magában foglalja az intézkedés és az utasítás jogát. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet eddigi módszerei és eszközei alkalmasaknak bizonyultak a büntetőeljárások jogszerű lefolytatásához, ezért a jelenlegi gyakorlatot tartalmában kell továbbfejleszteni. Ezt a követelményt is helyesen tükrözi a törvényjavaslat. Az általános törvényességi felügyeleti témakörben a módosítás lényeges eleme, hogy a törvényjavaslat a gazdasági tevékenység vizsgálatát és a gazdasági célszerűségi szempontok alapján végzett ellenőrzéseket, amennyiben ez nem ütközik a törvényekkel, kivonja az ügyészség hatásköréből. Ez még tovább növeli az országos gazdasági irányító szervek felelősségét. Ezért a kiterjesztett törvényi felelősség valamennyi érintett szervtől a korábbiaknál fokozottabb ellenőrző tevékenységet, a közösségi tulajdonnal való gondosabb, figyelmesebb bánásmódot követel. A megemelt felelősséggel egyenes arányban növekszik annak az igénye is, hogy a kárt okozókkal szemben következetesen valósuljon meg a törvények alkalmazása. Csak szóbeli figyelmeztetéssel vagy dorgálással nem lehet a károkozókkal szemben eredményesen harcolni. Ezzel kapcsolatban szeretnék kitérni arra is, hogy helyes, ha az elmondottakkal összefüggő problémákat vagy azok okait nem mindig máshol és másoknál keressük. A törvényi felelősség hatékony érvényesítése a vezetőktől fokozott öntevékenységet és a „felülről várás” helyett gyakran a problémák helyi megoldását kívánja meg. Az általános fejlődéssel összhangban áll a törvényjavaslatnak az a kezdeményezése is, mely szerint a polgári peres eljárásban szűkíti az ügyészi beavatkozás eseteit, és kimondja, hogy az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből, illetőleg akkor indíthat peres, vagy nem peres eljárást, vagy léphet fel, ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére. A javaslat megfogalmazása kifejezésre juttatja az állampolgárok rendelkezési jogának tiszteletben tartását. Nem történt módosítás az ugyancsak felügyeleti hatáskörbe tartozó szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos ügyészi jogkör tekintetében. Ebben a kérdésben az ügyészség a bűnügyi nyomozások törvényességi felügyeletéhez hasonló jogokkal rendelkezik. Egyet kell érteni azzal az alapgondolattal, hogy minden olyan esetben, amikor az állampolgárok személyes szabadságának még ha rövid időre történő korlátozására is kell intézkedni, önálló döntési és utasítási joggal rendelkező ügyészi ellenőrzés érvényesüljön. A törvényjavaslat ezen része, a garanciális jelentőségen túlmenően, teljes mértékben egybeesik a büntetőeljárás további korszerűsítésére irányuló, így a védelem jogi kiszélesítésére vonatkozó, jelenleg kimunkálás alatt álló elképzeléseinkkel. A büntetőeljárások lefolytatásában, az igazságszolgáltatásban az ügyészségnek, a Belügyminisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak egyaránt megvan az önálló felelőssége, de mindhárom szerv együttesen is felelősséggel tartozik intézkedése helyességéért és törvényességéért. Ezért a büntetlenség vagy a bűnösség eldöntését szolgáló bizonyítékok felelősségteljes értékelésénél nagy szerepe van annak, hogy a bűnüldöző szervek közötti együttműködésben az elvi, kritikai légkör következetesen érvényesüljön . . . — Az a tény, hogy hazánkban a törvényes rend szilárd, lehetőséget biztosít szocialista jogrendszerünknek a társadalmi fejlődés követelményeihez igazodó továbbfejlesztéséhez ... — A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat álláspontom szerint megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és a kormány elénk kitűzött. Az elmondottak alapján a törvényjavaslatot a kormány és a magam nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. HAZAÉRT !