Határőr, 1981 (36. évfolyam, 26-52. szám)

1981-09-18 / 38. szám

EGY TÁVOLI ARAB ORSZÁG két polgára büntetlenül átszö­kött több határon, míg végül a magyar—jugoszláv határon fenn­akadtak az ellenőrzés hálóján. A kelebiai FEP útlevélkezelője, Szatmári Károly főtörzsőrmester felfedte, hogy mindkét fiatalem­ber fényképcserés okmányokkal kóborolta be a fél világot. Termé­szetesen be sem léptették őket Magyarországra, hanem visszautasí­tották a két határsértőt jugoszláv területre. VONAT FORGÓZSÁMOLYÁN utazni nem éppen veszélytelen. Útlevél híján mégis ezt a megoldást választotta az a két külföldi fiatalember, aki Magyarországon keresztül akart Nyugatra szökni. Tervük már a román—magyar határon meghiúsult. Jeges László és Zima József határőr — mindketten a lökösházi FEP kutatói — a curtici közös határállomáson az alapos vizsgálat során, a román ku­tatókkal együttműködve véget vetettek esztelen kísérletüknek. Két nappal később Tollas Sándor határőr, kutató figyelmes munkáját koronázta siker a lökösházi FEP-en. Ő az Orient expressz kocsijá­nak padlásterében, egy víztartály mögött bukkant határsértőre. FIGYELMEZTETŐ LÖVÉSRE volt szükség, hogy megállásra késztessék azt a két határsértőt, akik a Veres Imre százados alegy­ségére bízott határszakaszon átvergődtek a határsávot lezáró keríté­sen. Machinációjuk következtében jelzés érkezett az őrsre. Az al­egység ügyeletese azonnal intézkedett és az állomány gyorsan cse­lekedett. Károlyi Imre, Mészáros János és Ábrahám László határőr, okmányellenőrző járőr is határozottan cselekedett, amikor — útban a zárási pont felé, amelyet nekik kellett biztosítani — meglátta a két futó alakot. A határsértők a felszólításnak nem tettek eleget, ezért Károlyi Imre határőr géppiszolyából felhangzottak a figyel­meztető lövések. Ez már megtette a kívánt hatást. 4500 FORINT PÉNZBÍRSÁGOT róttak ki legutóbb arra a nádas­­ladányi lakosra, aki már többször került összeütközésbe a törvény­nyel. A huszonnyolc éves, büntetett előéletű fiatalember mindeze­kért Ausztriába akart szökni. Vonatra ült, Búcsú község térségé­ben szerette volna végrehajtani a határsértési kísérletet. Sárvár és Szombathely között azonan ügyes keresztkérdésekkel leleplezte őt a Neu Aladár őrnagy alegységének állományában szolgálatot telje­sítő Németh János főtörzsőrmester. Az alegységnek ez volt az idén a 48. elfogása, s ez éppen annyi, mint ahány határsértőt tavaly egész évben elfogtak. L. T. FF/iWia/i A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG KÉPES POLITIKAI HETILAPJA Főszerkesztő: KOVÁCS JENŐ, főszerkesztő-helyettes: REGÖS LÁSZLÓ; olvasószerkesztő: VARGA LÁSZLÓ; kép- és tördelőszerkesztő: TAKÁCS ISTVÁN. Levélcím: HATÁRŐR szerkesztősége, 1391 Budapest, Pf. 208 vagy 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. TELEFON: 324-936, 364-547/36-046-os mellék. Kiadja a Belügyminisztérium Határőrség politikai csoportfőnök­sége, felelős kiadó: DR. ÁBEL LÁSZLÓ. Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető a Posta Központi Hirlapirodánál, Budapest V., József nádor tér 1. 1900. Előfizetési ára havonta 14 forint, évente 168 forint. ZÁRT TERJESZ­TÉSŰ KIADVÁNY. Az előfizetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a heti­lap illetéktelen kezekbe ne kerüljön . Kéziratokat, fényképeket, rajzokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. 81.2302/2-38 - Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándorné ..............­­ Tájékoztató a Határőr lap 1982. évi előfizetéséről Azoknak a hivatásos és polgári állományú elvtársaknak, akik (a munkahelyi hírlap felelős vagy könyvtáros közvetítésével!) szolgálati he­lyükre kérik a Határőr küldését, a Posta Központi Hírlap Iroda által küldött közületi megrendelőlapon, a többi újsággal együtt kell lapun­kat megrendelniük. Természetesen mód van egyéni megrendelésre is, amelyhez befizetési lapot a sajtófelelős ad. Az önkéntes határőrök és a nyugállományú elvtársak — ha új egyé­ni előfizetők — befizetési lapot ugyancsak a sajtófelelőstől kaphatnak. A lap évi előfizetési díja 168 forint, amit az adminisztrációs munka egyszerűsítése végett egy összegben kérünk befizetni. Az egyéni befizetések határideje: 1981. november 1. A sorállomány részére járó térítésmentes lapok és a tiszteletpéldá­nyok megrendelésénél az előző évhez képest mutatkozó eltérést kell je­lezni. A változásokról készített címlistát nyílt ügydarabként, 2 példány­ban küldték meg 1981. október 5-ig a Határőr szerkesztőségnek. A lis­tát külön nem kell megcímezni, keltezni, aláírni és lepecsételni! A Határőr szerkesztősége Új, szép épület A határőrezred laktanyája mögött — de még annak területén —, ott, ahol a főváros egyik legszebb üdülő­területe kezdődik, hosszú, egyemele­tes új épület vonja magára a fi­gyelmet mostanában. Első szintje téglákból épült, emeletét fából ké­szítették. Látványos, jó ötletnek tar­taná az ember, amolyan modern megoldásnak, ha nem tudná, hogy a tégla­ fa párosítást a szükség szülte Azaz a takarékosság. „Az országos parancsnokság épü­leteinek felújítása közben egyes osztályok, illetve az építők elhe­lyezésére szükség volt néhány ideig­lenes barakkra. Most, hogy a felújí­tás nagyobb része befejeződött, a barakkok feleslegessé váltak, s csak fillérekért lehetett volna értékesíte­ni őket. Az érték megmentése,­újra­felhasználása volt tehát a fő szem­pont, s hogy ezzel egyidejűleg a ha­tárőrség egy régi-régi gondját orvo­soljuk” — tájékoztatott Varga Ist­ván alezredes, pénzügyi-anyagi fő­nök. A határőrség országos parancs­nokságán gyakorta vannak összevo­nások, időről időre parancsnokokat, beosztott tiszteket kell felrendelni az alakulatoktól. Számukra az elhe­lyezés, a szálloda biztosítása külö­nösen az idegenforgalmi csúcsidősza­kokban nem kis gond és a szálloda­árak növekedésével rendkívül költ­séges is. Szükség volt tehát egy tiszti átvonulószállásra. Egy ilyen — az igényeknek minimálisan megfe­lelő — épület tíz- vagy még több millió forintba került volna azon­ban, ha a tervezést és a kivitelezést valamelyik építőipari tervezőinté­zettel vagy vállalattal végeztetik. Az ötlet, hogy a feleslegessé vált barakkokat használják fel, már in­duláskor több millió forintos meg­takarítást eredményezett. S a tiszti átvonulószállást belső emberek ter­vezték, az azóta már leszerelt Ku­­rali Endre tizedes az építészeti, Tóth Sándor őrmester az elektromos háló­zati, Schmidt József polgári alkal­mazott pedig az épületgépészeti ter­vezést végezte el. A kivitelező pedig az ezred építőbrigádja volt. Renge­teg társadalmi munkával segítettek az alakulat tisztjei, tiszthelyettesei, sorkatonái. Nemcsak kevesebbe került így — a harminckét szálláshelyet magába foglaló szállást körülbelül négy és fél millióból hozták ki —, de ha­marabb is készült el, mint ha külső vállalat csinálta volna. Az első ka­pavágást tavaly októberben végez­ték, s az idén augusztus 24-én már megtörtént a műszaki átadás, szep­tember elejétől pedig vendégeket fogadhat az adyligeti átvonulási szálló. Mindazokat, akik majd értekezle­tek, felrendelések alkalmával lakni fognak benne, most nyilván az ér­dekli elsősorban: „mit tud”, milyen kényelmet nyújt ez a szálló. A be­lépő szabályos szállodaportával ta­lálja szemben magát, s már ez is jelzi az épület jellegét és színvo­nalát. Balra nyílik a tágas-világos étterem, amelynek berendezése, össz­képe felveszi a versenyt az átlagos szállodai éttermekével. A portától jobbra társalgóhelyiség található, továbbá két kétszoba-fürdőszobás apartman, ahol a határőrség kül­földi vendégeit is fogadni lehet a jövőben (ugyancsak jókora szálloda­­számlákat takarítva meg). Az eme­leten a faházban 14 kétágyas szoba várja a vendégeket, a szobákban be­épített szekrény, mosdó van, s az emeleten két zuhanyozófülke talál­ható. Az sem mindegy, hogy a szállo­da a főútvonaltól távolabb, a bu­dai hegyvidék egy olyan pontján van, ahonnan tágas térségre nyílik kilátás, s ahol a csend nem hiány­cikk még. Nemcsak lakhatnak tehát az átvonulószálláson a fölrendeltek, hanem a fárasztó tanácskozások, ér­tekezletek, az egész napi munka után megfelelő körülmények között pihenhetnek is. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A BM HATÁRŐRSÉG HALOTTJA GEREBENICS ISTVÁN nyugállományú határőr őrnagy 1931-1981 Gerebenics István nyugállományú határőr őr­nagy 1981. augusztus 30-án szívinfarktus követ­keztében elhunyt. 1951-től a HM, majd 1957-től a BM állományában teljesített szolgálatot. Beteg­sége miatt 1971-ben nyugállományba helyezték. Szolgálati ideje alatt különböző beosztásokban dolgozott, munkáját mindenkor példamutatóan látta el. Tizenhárom esetben részesült kitünte­tésben és jutalomban. Az ellenforradalom leve­résében tanúsított helytállásáért a Munkás-Pa­raszt Hatalomért Emlékéremmel tüntették ki. 1946 óta volt tagja a pártnak. A mozgalmi munkából lelkesen vette ki részét. Munkatársai segítőkész, fegyelmezett magatartásáért szeret­ték elsősorban. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Szeptember 4-én ünnepélyes tan­évnyitót tartottak a BM Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett Kun Béla Zászlósképző Iskolán. Az ün­nepségen megjelent Földesi Jenő vezérőrnagy, miniszterhelyettes, Fa­zekas Pál, az MSZMP BM 8-as bi­zottságának titkára, Nagy Tibor ve­zérőrnagy, az IM Büntetés-végrehaj­tás országos parancsnoka, dr. Ábel László vezérőrnagy, a BM Határ­őrség országos parancsnokának he­lyettese, politikai csoportfőnök, va­lamint a Belügyminisztérium más szolgálati ágainak és XII. kerület párt- és állami szerveinek vezetői és képviselői. Szabó Imre ezredes, iskolaparancs­nok köszöntötte az ünnepségen meg­jelenteket, s a tanulmányaikat az 1981—82-es tanévben megkezdő hallgatókat. Beszédében emlékezte­tett az iskola hagyományaira, s arra a színvonalas oktató-nevelő munká­ra, amelyért a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa 1977-ben — fennállásának 30. évfordulóján — Vörös Csillag Érdemrenddel tüntet­te ki az iskolát. Hangsúlyozta, hogy ez a magas elismerés újabb tanul­mányi sikerekre ösztönöz. Az elkövetkező tíz hónapban a nappali tagozatos hallgatók öt — köztük határforgalmi — szakon folytatják majd tanulmányaikat. O. Z.

Next