Határőr, 1984 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-06 / 27. szám
Korom Mihály és Borbándi János a Buna '84 gyakorlaton Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János miniszterelnök-helyettes — Oláh István vezérezredes, vezérkari főnök kíséretében — csütörtökön látogatást tett a Duna '84 közös hadműveleti-harcászati gyakorlaton. A látogatáson jelen volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek törzsfőnöke. A vendégek tájékozódtak a harmadik napja tartó gyakorlat tapasztalatairól, a magyar, csehszlovák és szovjet törzsek, csapatok közös tevékenységéről. Meggyőződtek arról, hogy a résztvevők felkészültsége magas színvonalú. Minden fegyvernem és szakcsapat mesterien kezeli a korszerű — köztük a legújabb — harci-technikai eszközöket, kiválóan együttműködve oldja meg a feladatokat. A gyakorlat — a nemzeti keretek között folytatott kiképzés eredményeinek felmérésén kívül — jó alkalmat nyújt a testvéri hadsereg közötti fegyverbarátság elmélyítésére is. A vendégek a nap során megtekintették egy gépesített lövészegység sajátosan nehéz harci körülmények között végrehajtott éleslövészetét, a közös gyakorlat egyik legfontosabb mozzanatát. A Duna ’84 közös hadműveleti-harcászati gyakorlat a tervnek megfelelően folytatódik. (MTI) AVATÓÜNNEPSÉG A RENDŐRTISZTI FŐISKOLÁN Hadnagyokká, főhadnagyokká avatták csütörtökön a Belügyminisztérium rendőrtiszti főiskoláján az idén végzett 222 hallgatót, akik közül 25-en kitüntetéssel fejezték be tanulmányaikat. A budapesti ünnepség a Himnusz hangjával kezdődött majd ismertették Horváth István belügyminiszter díszparancsát, amelyben köszöntötte a felavatottakat. Ezt fogadalomtétel követte: az ifjú tisztek a csapatzászló előtt fogadták meg, hogy vállalt kötelezettségeiknek teljesítésére mindenkor készen állnak, minden körülmények között fegyelmezetten teljesítik a szocialista haza parancsát. Ezt követően Péter János rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes megemlékezett a szocialista rendőrtisztképzés több mint három és fél évtizedéről, és arról, hogy 11 évvel ezelőtt bocsátottak ki először tiszteket a rendőrtiszti főiskoláról, ahol eddig csaknem 3000-en kaptak diplomát. Hangsúlyozta: a feladatok megoldásához olyan, a néphez hű rendőrökre van szükség, akik átfogó általános műveltséggel rendelkeznek, elmélyülten ismerik szakmájukat, használni tudják a hagyományos és az új eszköztárat, képesek élni a korszerű technikával és az egyes szolgálati ágak összehangolt működésében rejlő lehetőségekkel. A végzett hallgatók nevében az évfolyamelső Balta Zoltán rendőr főhadnagy mondott köszönetet a főiskola tanári karának, az oktató-, nevelőmunkáért. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival és az újonnan avatott rendőrtisztek díszmenetével ért véget. (MTI) Sebestyén Jenő felvételei a MUNKÁSŐRPARANCSNOKOK FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉSSEL A Munkásőrség országos parancsnokságának épülő betonkolosszusa mellett működik immár tizenöt éve a munkásőr parancsnoki iskola. Az idei év különösen jelentős az intézmény életében: a hivatásos parancsnokképzés végzős hallgatói első ízben kaptak kétévi tanulás után olyan bizonyítványt, amely pedagógiai képzettséget és tanári diplomát ad. Hozzátartozók, barátok, fegyvertársak gyülekeztek az Alsóhegy utcában levő iskola dísztermében, hogy szemtanúi lehessenek a katonai külsőségek között megrendezett, meghitt hangulatú ünnepségnek. A negyvenegy végzős hallgató —, akik elsőként feleltek meg a korszerűsített parancsnokképzés követelményeinek — feszes vigyázzban várta az elöljárót Az ünnepségen részt vett Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőhelyettese. Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka díszparancsban köszöntötte a végzős hallgatókat és tanáraikat A parancsnoki képesítéssel együtt kapott tanári diploma — hangsúlyozta a parancs — azért is kiemelkedő fontosságú, mert olyan ismereteket, elsősorban pedagógiai felkészültséget nyújt a parancsnokoknak, amelyek a korszerű képzés, a vezetéselméleti ismeretek tökéletesítése és a gyakorlati módszerek helyes megválasztása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezek hiányában ma már elképzelhetetlen, hogy bárki is eredményesen irányítsa alakulatát. Az új diplomások, akik főként egységparancsnokok, valamint az országos és a megyei parancsnokságok munkatársai és pártmunkások — Nagy Sándor ezredestől, a munkásőr parancsnoki iskola parancsnokától és Kazai Barna vezérőrnagytól, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnokától vették át a felsőfokú végzettséget elismerő oklevelet. A végzős hallgatók nevében — közülük tizenegyen végeztek vörös diplomával, öten A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, hárman az ezüst fokozatát kapták meg, hárman a Kiváló Parancsnok kitüntető jelvényt vették át, ketten soron kívül előléptek — Szél József, a siklósi munkásőregység parancsnok-helyettese köszönte meg a tanári-előadói kar áldozatos és magas szintű oktató-nevelő munkáját, egyben ígéretet tett arra, hogy frissen szerzett tudásukat hatékonyan végzett politikai és parancsnoki tevékenységükben hasznosítják majd az alegységeknél és az egységeknél. Az Internacionálé felcsendülő akkordjai után Borbély Sándor fogadást adott az új hivatásos munkásőrparancsnokok tiszteletére. Magdas T. Fotó: Bausz Országgyűlési bizottság a rendőrezrednél Az országgyűlés honvédelmi bizottságának tagjai, Pap Jánosnak, a testület elnökének vezetésével látogatást tettek a Belügyminisztériumban, ahol a BM forradalmi rendőrezred életével, tevékenységével ismerkedtek. A látogatáson jelen volt Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke és Trombitás Dezső, a Minisztertanács honvédelmi bizottságának titkára. A képviselőket az alakulatnál Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszterhelyettes fogadta. Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, a Belügyminisztérium főcsoportfőnök-helyettese tájékoztatta a vendégeket az ezred szervezetéről, feladatairól. Egyebek között elmondotta: 1980-tól napjainkig az alakulat tagjai több esetben hajtottak végre speciális feladatokat. Részt vettek bűnözők felkutatásában, elemi csapás, tömegszerencsétlenség helyszínén a rend fenntartásában, a mentés zavartalanságának biztosításában. Évente 2500 alkalommal sport- és kulturális rendezvényeken felügyelnek a rendre. A sokoldalú felkészültséget igénylő tevékenységet a társ fegyveres szervek kijelölt egységeivel szoros együttműködésben végzik. A látogatás a BIM forradalmi rendőrezred bemutatójával ért véget (MTI) I I I I I ARATNAK Vártuk az esőt, aztán kezdett elegünk lenni az égi áldásból, s értetlenkedve hallgatták a nyilatkozó szakembereiket, hogy itt még ennyi, ott még annyi milliméter kellene, mert a talaj vízikészlete... No, de ehhez alig értek valamit, viszont azt látnom kell, hogy a határ így július elejére szép, s ebben nyilván van szerepe a víznek, amely tavaly nyártól tavaszig atig-alig csurrant-cseppent. Az úton mellettünk elsuhanó fák dús lombúak. Távolabb a kukorica szépen zöldel. Szőkül a rozs, sárgállik a búza. Az őszi árpa pedig éppenséggel vágásra érett. (Mire ezek a sőrök megjelennek, sok helyütt bizonyára tarló kopaszlik már.) Szépek a táblák. Az egyiknél megállunk. A kalászok teltek, kövérek. Nem sült beléjük a mag. Jó megfogni a kalászkát, morzsolgatni. Ahogy kibújnak belőle a tejes, lisztes magvak, az ember alig tudja megállni... Nem is türtőztetem magamat, bekapok egyet-kettőt. Finom. Vagyis, igazuk volt a szakembereknek. Finom a mag. Szép a búzatábla. Persze nem olyan, mint régen volt, mint amilyent a régi filmekben lehet látni: szemet gyönyörködtető, ringó, hullámzó búzatáblákat. A busa, öreg grúz A katona apja című filmben hogy kétségbeesett az égő búzatábla láttán. Hogy rohant oltani! A szeretetreméltó aggastyán (mert ugye európai mértékkel már akár aggastyánnak is mondhatjuk a filmbéli grúz harckocsizó apját) feledte az életveszélyt, mit sem törődött a dübörgő tankokkal, rohant a lángoló búzatáblához ... Igen, mert a búza kenyér és a kenyér az élet a régiek, az ő felfogásában. És bárhogy is alakult át az étkezési struktúra (megsokszorozódott a cukor-, a húsfogyasztás, és nemcsak egyre több alkoholos italt, de tejet, tejterméket is fogyasztunk — valamilyen mértékben nyilván a kenyérfogyasztás „rovására"), a kenyér, „mindennapi" azért még mindig az élet, a fennmaradás jelképe. Munkát, kenyeret követeltek munkáselődeink. Ma már aligha érné be akármelyik család azzal a fohásszal, amit drága nagyanyámtól halottam a nehéz napokban: „Csak kenyér és só legyen!” A kenyér ma már leginkább akkor kerül szóba, ha új péküzemet adnak át, vagy ha rossz a minőség, vagy ha késik a közértben a szállítmány, vagy ha sokat dobunk ki belőle ... Vagyis éppenséggel beszélünk ma is a kenyérről, de nyilván másképpen mint a régiek. Ma már a mindennapi kenyér — burgonyapehellyel, kukoricaliszttel, napraforgóval stb. ízesített széles választéka — természetes, teljesen magától értetődik. Vajon a mai grúz paraszt rohanna-e úgy oltani a tüzet, mint negyven évvel ezelőtti elődje? Biztosan, mint a világ minden részében mindenki, ahol s akinek jelent valamit a kenyér. Morzsolgatom a kövér kalászt. Édes, tejes a magja. Végül is az volna jó, ha olyasfajta tüzek, mint A katona apja című filmben fellobbant, soha többé, sehol nem gyúlnának. Vigyázzunk a búzánkra! A búza kenyér, a kenyér élet. A II. világháborúban körülzárt Leningrad lakói az ostrom utolsó heteiben már csak nagyon szűken porciózott kenyérfejadagot kaphattak. S az a kenyér?! A vége felé a kenyérben több volt a fűrészpor(!), mint a búzaliszt A jó kenyér a béke kenyere. Jó kenyeret csak jó búzából lehet sütni. Vigyázzunk a búzánkra! A mi búzánk talán a legnagyobb sikértartalmú a világon. A világpiacon is megbecsülik: két-háromszáz kilót kaphatunk mázsájáért a kanadaiakéból. Ha ugyan van még magyar búza. (Azért persze van, már hogyne volna! A martonvásári növénynemesítők eredményei nyomán születő új fajták megőrzik a régi jó magyar búza minőségét, de erősebb, rövidebb szárat növesztenek, vagyis korszerűek.) Ezek a mai búzatáblák már nem hullámzanak a szélben, az új fajták nem ringó szárúak, s a gondosan kezelt földeken nem virít pipacs, búzavirág a kalászok között. Cserében a hozamokért! Hol vannak már a századközepi rekordok! Messze, messze túlhaladottak. Ezekben az új gabonáikban nehezen bújhat meg a határsértő, kis túlzással még a róka háta is elővillan. És hol vannak már az arató-cséplő brigádok? Hol van a Talpalatnyi föld bérese, Móricz Zsigmond szegényparasztja...? Hajdanában az aratás volt a mezőgazdaság kampányfeladata. Ma már?! A korszerű gépek légkondicionált fülkéiben kálázgató „földműves" egy nap alatt levág, kicsépel annyi gabonát, mint amennyihez egy asszonyokat, gyerekeket is mozgósító aratócsapatnak 40 évvel ezelőtt щ két hétre volt szüksége. Már dübörögnek a gépek a földeken. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet az őszi árpa aratásával elsőként az országban megkezdte a gabonafélék betakarítását Sok helyütt ott lesznek az aratók között azok a határőrök is, a mezőgazdasági üzemekben e feladatokhoz nélkülözhetetlen szakemberek, akiket sorkatonai szolgálatból kérnek ki. Reméljük, jól fognak dolgozni ők is, és reméljük, jó kenyerünkhöz elegendő minőségi gabona kerül a magtárakba. S a pékek jó kenyeret sütnek, a béke kenyerét. Lengyel Tibor