Határőr, 1986 (41. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Június 26-án tanácskozott az Országgyűlés. A nyári ülésszakon törvényt fogadtak el az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról, megvitatták és elfogadták a tíz éve alkotott honvédelmi törvényről szóló miniszteri beszámolót, végül a képviselők zárt ülésen módosították és kiegészítették az Országgyűlés ügyrendjét. Az alábbiakban kivonatosan közöljük a honvédelmi miniszter előterjesztését a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról. Megtisztelő feladatomnak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról, s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rendkívüli oka annak, hogy e kérdés ma napirendre került. Ismeretes azonban, hogy már huzamosabb ideje, tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indokolttá tették és teszik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartására államunk megkülönböztetett figyelmet fordítson. Most, egy évtized tapasztalatai alapján jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a törvény minden vonatkozásban jól szolgálja a haza védelmének ügyét, biztosítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonyságát. Ez idő alatt egész társadalmunkban még inkább elfogadottá vált, hogy a haza védelme az egész nép ügye, dolga. Bebizonyosodott, hogy szilárd alapokon épülnek a haza védelmével összefüggő nemzeti és nemzetközi kötelezettségeink. Az a tény, hogy a törvény módosítására az elmúlt 10 év során mindössze egy alkalommal - és akkor is nagy közmegelégedésre a sorkatonai szolgálat időtartamának 24 hónapról 18 hónapra mérséklése miatt - került sor, önmagában is mutatja, hogy előírásai időállók és teljesíthetők. Az elmúlt évben - nemzeti és nemzetközi érdekeinkből kiindulva - az Országgyűlés megerősítette további részvételünket közös védelmi szövetségünkben, a Varsói Szerződés Szervezetében. A Minisztertanács a reális szükségleteket számba véve rendszeresen állást foglalt a hadseregfejlesztés és -felkészítés, a honvédelmi költségvetés és a honvédelmi készenlét minden oldalú biztosítottságának kérdéseiben. A továbbiakban arról szólt Kárpáti Ferenc, hogy az irányítás egységes rendszerében fontos helyet foglalnak el a fővárosi és a megyei honvédelmi bizottságok, a megyei és a helyi tanácsi szervek. Kiemelkedő szerepük van a lakosság, az intézmények és a gazdasági egységek honvédelmi felkészítésében, a polgári védelmi feladatok megoldásában, a honvédelmi előképzés szervezésében, a hadkötelesek pontos nyilvántartásában, egészségügyi minősítésében, a honvédelemmel kapcsolatos államigazgatási tevékenységben. Az irányításnak ez a jól kiépített, mindenre kiterjedő rendszere ma már nélkülözhetetlen az ország honvédelmi felkészítésében, amelyet a hadviselés mai felfogása tesz elkerülhetetlenné. Ezért erre a jövőben is megfelelő figyelmet szükséges fordítani, érvényt szerezve annak a követelménynek, hogy a honvédelem az egész nép, az egész társadalom ügye. Kárpáti Ferenc ezután a fegyveres erők és testületek állapotáról, felkészültségükről, munkájukról szólt, Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek — mondotta -, hogy fegyveres erőink és testületeink között jó szellemű, bensőséges együttműködés van és tevékenységünkben összehangolt, célirányos munkamegosztás valósul meg. Ez magában foglalja a fejlesztés, a felkészítés kérdéseit és kiterjed számos együttesen megoldandó feladatra, mint például az államhatár őrzésére, a hátország- és a polgári védelmi tennivalókra éppúgy, mint szükség esetén a karhatalmi tevékenységre. A kölcsönös bizalom és az egymás iránti tisztelet növeli erőnket és gyakran segít egyes gondjaink megoldásában is. A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy szocialista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi alapokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk függetlenségének, szocialista vívmányainknak és a béke megőrzésének védelme. A Magyar Néphadsereg és a határőrség fejlesztése és felkészítése is ezen elveken alapszik. Mind külpolitikánkat, mind honvédelmi politikánkat a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országokkal egyeztetve, tennivalóinkat összehangolva valósítjuk meg. Az elmúlt évtizedben tovább folytattuk néphadseregünk korszerűsítését, minőségi fejlesztését. A tervszerű és céltudatos munka eredményeként hadseregünk korszerű fegyverzettel és harci-technikai eszközökkel van ellátva. Hivatásos állományunk, a parancsnoki kar felkészültsége magas színvonalú és nagy hozzáértéssel teljesíti hivatását. Az ő áldozatkész munkájuk nyomán a felkészítés, a kiképzettség, a hadrafoghatóság kellő színvonalon áll. Néphadseregünk a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meghatározónak tartjuk erkölcsi-politikai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendszerünkhöz való hűségét, a néppel való összeforrottságát. Hadseregünk jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népünk a szorosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számíthat katonáink helytállására, keze munkájára, ha azt az ország, a társadalom boldogulása megkívánja. Megtisztelő feladatunk az is, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését. A fiatalokat a katonai szolgálat alatt hazaszeretetre, a nép iránti hűségre, a rend és a fegyelem tudatos vállalására, szocialista emberi értékeik kibontakoztatására neveljük. Ennek hatására erősödik a fiatalok politikai elkötelezettsége szocialista céljaink iránt, fokozódik bennük a szocialista társadalomért, a béke ügyéért érzett felelősség és tenni akarás. Arra törekszünk, hogy a leszerelő katonák többsége már tudjon népben, nemzetben gondolkodni. Nevelésükben fontos részt vállal magára a Kommunista Ifjúsági Szövetség, melynek működési feltételeit, jogkörét a hadseregben is biztosítjuk. Katonáink túlnyomó többsége a kezdeti nehézségeken túljutva fegyelmezetten és odaadással teljesíti szolgálatát. Nagy gondot fordítunk a fiatalok általános és szakmai műveltségének fejlesztésére is. A továbbiakban a miniszter a bevonuló fiatalokkal kapcsolatos gondokról szólt. Kiemelte, hogy az eddig foganatosított rendszabályok és egészségügyi felvilágosítás ellenére is gyakori az italozás, s az ebből származó sok baj gond. Ezek főként szolgálaton kívül, eltávozáskor, utazáskor jelentkeznek, ami természetesen a lakosság köreiben rossz visszhangot vált ki. Rosszul értelmezett figyelmesség, amikor a hozzátartozók, barátok itatják a szabadságon levő katonát, vagy sokszor a laktanyai látogatáson a hazai koszt mellé az italt is odateszik. Esetenként ez komoly gondot idéz elő. Nem tudtunk még teljesen megbirkózni az olyan, régmúltból táplálkozó jelenségekkel, mint az úgynevezett „öreg katonák” és az újoncok között előforduló rossz ízű kitolások. Habár ezek ma már egyre ritkábban fordulnak elő, mégis ártalmasak, ezért határozottan fellépünk ellenük. A miniszter felvetette a katonák egészségi állapotával összefüggő gondokat is. Jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik már a sorozásnál szolgálatra alkalmatlanok. A szolgálat során pedig további 3-4 százalékukat kell egészségügyi okokból leszerelni. A betegségek ezeknél a fiataloknál főként ideg-, mozgásszervi, szív- és érrendszeri, emésztőszervi bántalmakban jelentkeznek. Ez komoly társadalmi és ezzel együtt a honvédelemre is kiható gondokat okoz. Ezért mi is messzemenően támogatjuk a kormány és a KISZ azon törekvését, hogy az ifjúsági, a diáksportot új alapokra helyezve, a tömegsportot a maihoz képest jelentősen kiszélesítsük és fellendítsük. A faitalok katonai szolgálatra való felkészítésében nagy szerepet tölt be a honvédelmi oktatás. Igen jelentős az a munka, amelyet e tekintetben az MHSZ végez. Őszinte elismeréssel szólhatok arról a munkáról is, amelyet az úttörőszövetség és a KISZ végez. Együttes munkájuk sok fiatalt segít át a katonai szolgálat első heteiben a katonaélet nehézségein. Mégis, a célt igazán csak akkor érhetjük el, ha nagyobb mértékben sikerül a mai fiatal generációban kialakítani a katonai szolgálat tudatos vállalását, és nemcsak hazafiságukban, hanem a felismert és vállalt feladatok által megkívánt erkölcsi-fizikai tartásukban is jobban fel tudjuk készíteni őket. Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a törvény által szabályozottan érvényesül az általános hadkötelezettség. Ennek alapján a férfiak meghatározott módon katonai szolgálatra kötelezettek. A nők azonban csak háború idején és bizonyos szakterületeken teljesítenek fegyver nélküli katonai szolgálatot, összeírásuk békeidőben nem jár együtt szolgálati kötelezettséggel. A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap, a főiskolai és egyetemi hallgatók esetében is. Annak érdekében, hogy az egyén és a társadalom érdekét jobban összhangba hozzuk, a Művelődési Minisztériummal közösen tanulmányozzuk annak lehetőségét, hogy az egyetemre felvételt nyert hallgatóknak lehetővé tennénk a választást, tanulmányaik előtt vagy után kívánnak-e szolgálati kötelmeiknek eleget tenni. Szolgálatiidő-kedvezmények alapvetően csak szociális megfontolásból lehetségesek. Emellett a népgazdaságnak nyújtott segítségképpen egyes gazdasági területeken, mint például a bányászatban dolgozó sorkötelesek csak rövidített szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi törvény fontos előírásokat tartalmaz a polgári védelem megszervezésére és működésére is. Jóleső érzéssel jelentem, hogy a lakosság döntő többsége maradéktalanul teljesíti polgári védelmi kötelezettségét. A miniszter ezután emlékeztetett arra: amikor tíz évvel ezelőtt a honvédelmi törvényt elfogadták, a világ éppen az enyhülés tényét és kibontakoztatásának további módjait megfogalmazó, helsinki megállapodás után volt és abban bízott, hogy az enyhülés folyamatát a katonai szférában is meg lehet teremteni. A szocialista országok, a testvéri szocialista közösség mint mindig, most is felelősségteljesen cselekedett. Abból kiindulva, hogy van lehetőség a háborús veszély növekedésének feltartóztatására, egy nukleáris katasztrófához vezető út eltorlaszolására, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének június 11-i, Budapesten megtartott ülésén újabb kezdeményezésekkel fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO többi országaihoz. A Magyar Népköztársaság érdekei teljesen egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország számára a béke, a biztonság, a barátság, az együttműködés nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó hosszú távú politikát. Különösen fontos, hogy tegyük hatékonyabbá a társadalom, mindenekelőtt az ifjúság hazafias és internacionalista nevelését. A hazaszeretet, a hazafiság az az eszme, amely a haza fegyveres őrzőjét minden nehézségen képes átvezetni, a legnehezebb helyzetekben is élteti. A hazafias tudat formálásában nagy szerep hárul az irodalomra, a művészetekre. Várjuk, hogy legjobb hagyományukhoz híven nagyobb részt vállalnak olyan, a fegyveres szolgálat ellátásához is nélkülözhetetlen emberi vonások erősítésében, mint az elkötelezettség, állhatatosság, a fegyelmezettség, a megbízhatóság, a közösségért érzett felelősség. Meggyőződésünk, hogy ez az alapja annak is, hogy az arra alkalmasak közül mind többen vállalják a hivatásos katonai szolgálatot, felismerve tevékenységük célját és értelmét, a béke védelmét. Mi a magunk részéről azon vagyunk, hogy ez a szép és fontos hivatás minden vonatkozásban rendezett és vonzó legyen. A hadsereg jó közérzetének fenntartásához elengedhetetlen a megfelelő társadalmi értékítélet tevékenységünk értelméről, munkánkról. A közvéleményben gyakran elhangzik olyan igény, hogy jobb, tartalmasabb tájékoztatást várnak a fegyveres erők munkájáról, belső életéről. Ugyanez az igény — de talán még fokozottabb mértékben — jelentkezik a fegyveres erők és testületek részéről is, különösképpen a hivatásos állomány soraiban, annak érdekében, hogy minél reálisabb kép alakuljon ki a lakosság körében helytállásukról, védelmi felkészültségükről. Indokolt ez az elvárás mindkét vonatkozásban. Ezért kérjük a sajtószerveket, hogy az eddigieknél jobban vegyék ezt figyelembe munkájuk során. Napjainkban a katonai szolgálat társadalmi elismertsége abból a felismerésből táplálkozhat, hogy a ma emberének legnagyobb kincse a béke, és a fegyveres erők állományának, a Magyar Néphadsereg katonáinak jelentős része van abban, hogy népünk békében élhet és alkothat. Kárpáti Ferenc végezetül köszönetet mondott a katonafiaikat felnevelő családoknak, azoknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fiaik becsülettel teljesíthessék hazájuk és népünk iránti kötelezettségüket. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok az állampolgárok, akik személyes honvédelmi kötelezettségeik teljesítésével közvetlenül részt vesznek a honvédelemben — hangoztatta. Köszönetemet fejezem ki az államapparátus, a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervek és intézmények vezetőinek és dolgozóinak, a pedagógusok nagy tömegeinek, akik munkájukkal honvédelmünk erősítését szolgálják. Végezetül engedjék meg, hogy a fegyveres erők és testületek állománya nevében megköszönjem országunk politikai és állami vezető szerveinek, az Országgyűlésnek népünk, hazánk biztonságáért és védelméért tett erőfeszítéseit, a rólunk való gondoskodást.