Határőr, 1988 (43. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Parancsnoki értekezlet A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN D ecember 17-én parancsnoki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban, amelyen megjelent Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, dr. Horváth István, a Központi Bizottság tagja, az Országgyűlés által újonnan megválasztott belügyminiszter, dr. Kamara János, a Központi Bizottság tagja, nyugállományba vonult belügyminiszter és Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának volt elnöke, kormánybiztos. Jelen voltak a minisztérium állami és pártvezetői, köztük Gál Zoltán, akit a Minisztertanács belügyminiszter-helyettessé nevezett ki. A parancsnoki értekezletet Földesi Jenő rendőr altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár nyitotta meg, majd Grósz Károly miniszterelnök adott rövid tájékoztatót a kormány munkájáról, az Országgyűlés döntéseiről Mint elmondotta, a kormányt érintő változások arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzák a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. A miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Megszüntették a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát A tanácsi hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. Így ez a fontos minisztérium a közrend és a belbiztonság kormányzati feladatainak ellátása mellett teljesebben töltheti be a belügyi és a közigazgatási funkciókat. A tanácsok irányításának az alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár, hanem a kormány egyik tagja — a belügyminiszter — közreműködésével. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtott változások célja az integrált, a koordinációk belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionális és ágazati tagolódás felszámolása. Grósz Károly hangsúlyozta, hogy mindezek a változások a Központi Bizottságnak a gazdasági-társadalmi kibontakozásra hozott állásfoglalásából, a szeptemberben elfogadott kormányprogramból fakadnak, ezek végrehajtását szolgálják, mert ezek által hatékonyabbá válik az irányítási rendszer. A Minisztertanács elnöke leszögezte, hogy egyidejűleg és egymás mellett kell két fontos célunkat megvalósítanunk: kiterjeszteni a szocialista demokráciát, decentralizálni a jogköröket, ahol ez lehetséges, mindinkább eljutva a közösségek önigazgatásáig és ugyanakkor hatékonyabbá tenni az irányítást, növelni a felelősséget és erősíteni a centralizmust mindazokon a területeken — elsősorban a gazdaságban —, ahol ez egész társadalmunk számára döntő fontosságú. Ezt követően Grósz Károly elvtárs ismertette a személyi döntéseket: a kormány dr. Kamara János elvtárssal egyetértésben kezdeményezte nyugállományba vonulását és azt, hogy dr. Horváth István kerüljön a fontos és most meg is növekedett fontosságú belügyi tárca élére. Nyugállományba vonult Papp Lajos elvtárs, államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának eddigi elnöke, aki az átszervezés időszakában kormánybiztosként tevékenykedik. A tanácsi területen a Belügyminisztériumban Gál Zoltán miniszterhelyettes dolgozik majd. A miniszterelnök meleg szavakkal méltatta dr. Kamara János érdemeit. Több mint négy évtizeden át áldozatos és maradandó értékű alkotó munkát végzett dr. Kamara János a belügyi munka különböző területein. A legnehezebb időkben is kiemelkedő tehetséggel vett részt a belügyi munkamódszerek korszerűsítésében, a hatékonyság növelésében, a káderek növelésében, a szocialista törvényesség erősítésében, az állam- és a közbiztonság szilárdításában. Múlhatatlan érdemei vannak abban is, hogy a Belügyminisztérium és szervei az elmúlt időszakban a nehezedő körülmények között is magas színvonalon teljesítették feladataikat. Grósz Károly elvtárs a Minisztertanács nevében mondott köszönetet dr. Kamara János nagy eredményeket hozó, áldozatos alkotó munkájáért és a továbbiakra nemcsak jó egészséget, nyugodtabb életet, hanem eredményes közéleti szereplést is kívánt a nyugállományba vonuló belügyminiszternek, hangsúlyozva, hogy Kamara elvtárs tapasztalatára, tudására, áldozatkészségére a továbbiakban is számít a kormány, a Központi Bizottság. Dr. Kamara János elköszönő beszédében visszatekintett arra az időre, amikor a rendőri hivatást választotta. 1945. január 18-án még folytak a harcok a főváros felszabadításáért, amikor egy idősebb kommunista munkástársa az újonnan szerveződő rendőrség soraiba hívta, s ő már másnap madzagos puskával a vállán köztéri szolgálatot látott el Arról volt szó: csak rövid ideig kell vállalni ezt a szerepet, hiszen nem volt fontosabb feladat akkor, mint hogy a rendet helyreállítsák, az új rendet megteremtsék. A rövid időből négy évtized lett. S ebben a több mint negyven esztendőben voltak nagyon nehéz időszakok, meg kellett küzdeni a népi demokráciára támadó ellenforradalmi erőkkel, helyre kellett állítani a törvénysértések miatt megingott bizalmat. De máskor, konszolidált időszakokban is az állam- és a közbiztonság szilárdítása, a közrend biztosítása, az államhatár őrizete, a vagyonvédelem, azaz a belügyi munka minden területe az irányítóktól és a végrehajtóktól magas fokú hivatásadatot, elkötelezettséget, szüntelen készenlétet, áldozatkészséget kívánt. Dr. Kamara János hangsúlyozta: ő mindvégig nagyszerű emberekkel dolgozhatott együtt a belügyi munka különböző posztjain, s biztos benne, hogy a Belügyminisztérium személyi állománya a megnövekedett feladatokat is képes lesz úgy végrehajtani, hogy tevékenységüket magasra értékelje a párt, a kormány, a társadalom minden tagja. Dr. Horváth István újonnan megválasztott belügyminiszter beszédében visszatekintett az esztendőkre, amikor együtt dolgozott dr. Kamara János elvtárssal, aki óriási tapasztalattal rendelkező, magas fokú hivatástudatot mutató, kitűnő munkatárs volt. Hangsúlyozta: munkájának maradandó értékeit illő tisztelettel fogjuk kezelni. Az újonnan megválasztott belügyminiszter a helyzetet elemezve elmondotta, hogy hazánkban — elsősorban gazdasági gondjainkból adódóan — ma több a feszültség, mint néhány esztendővel ezelőtt. A Központi Bizottság állásfoglalása és a kormányprogram alapján azonban jó esélyünk van a gazdaságitársadalmi kibontakozásra. Növekedett a bizalom az állampolgárok körében, hogy jó irányban mozdultunk és mozdulunk el ebből a helyzetből. A gazdasági és társadalmi kibontakozást kell segítenie a Belügyminisztériumnak és a hozzá tartozó szerveknek is: védelmezni, óvni, őrizni a szocializmus pozícióit, vívmányait. Most ezekhez az új felállásban egy újabb és ugyanilyen fontos szerepkör adódik: nemcsak a védelem már a kötelességünk, hanem a szocialista igazgatás, a szocializmus pozícióinak erősítése is. A különböző szervek közös tevékenységét együtt kell majd kidolgozni, kialakítani, olyanná formálni, hogy népünk, hogy a dolgozó tömegek fogadják tisztelettel és megelégedéssel szocialista nemzeti értékeinket védelmező, továbbfejlesztő tevékenységünket. A parancsnoki értekezlet Földesi Jenő rendőr altábornagy zárszavával ért véget Az értekezlet elnöksége Grósz Károly adott tájékoztatót a Minisztertanács munkájáról, a szervezeti, személyi döntésekről AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA December 16— 17-én ülésezett az Országgyűlés. A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásról szóló törvényt, amelynek értelmében az irányítás hatékonyságának fokozásáért minisztériumokat és országos hatáskörű szerveket vontak össze, illetve formáltak újjá. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnökhelyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Juditot, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal Elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari, Csehák Juditot szociális és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök-helyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével nyugállományba vonulása miatt született döntés Kamara János belügy- és Veres Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal Elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a Parlament. Az Országgyűlés megvitatta és elfogadta a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényt. Ugyancsak törvényt hozott a jogalkotásról és az 1960. évi előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről. A Parlament meghallgatta az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját az állam egyházpolitikájáról, a hivatal munkájáról. Az Országgyűlés állást foglalt — a külügyi bizottság javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. December 16-án a Parlament Nándorfehérvári termében — ezt az eseményt örökíti meg képünk — Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatal esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Horváth István Dr. Horváth István belügyminiszter Pakson született 1935-ben, munkáscsaládban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1957- től Kecskeméten, a megyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon tanácsvezető bíró, 1956 óta párttag, 1959-től a párt Bács-Kiskun Megyei Bizottságának munkatársa, osztályvezetője, majd titkára. 1970-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. 1980-tól belügyminiszter. 1985-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává választották. 1987 júniusától a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Az MSZMP KB-nak 1970 óta tagja. A Minisztertanács dr. Gál Zoltánt belügyminiszterhelyettessé nevezte ki. Dr. Gál Zoltán 1940-ben született Budapesten, munkáscsaládban. 1964-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. Ezt követően a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének politikai munkatársa, később osztályvezetője. 1970- től 74-ig a Politikai Főiskola államtudományi tanszékén adjunktus. 1974-től az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának politikai munkatársa, majd alosztályvezetője. Gál Zoltán .