Határőr, 1988 (43. évfolyam, 27-53. szám)
1988-09-23 / 39. szám
BUGAC A társadalmi nyitottság egyik-másik szószólója — olykor nem kis éllel — többször megkérdőjelezte: szükség van-e napjainkban is a Munkásőrségre, hasznossága társadalmilag lemérhető-e? A nyíltság és a nyitottság jellemezte Munkásőrség vezetői talán ezekre a ki vagy ki nem mondott kérdésekre válaszolandó, hívták meg a sajtó képviselőit a Bács-Kiskun megyei munkásőrök szeptember eleji országos parancsnoki szemlegyakorlatára, mely a Bugac 88 nevet kapta. A gyakorlatot megelőző tájékoztatón előbb dr. Babinyecz Ferenc, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának titkára a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről adott tájékoztatást, majd Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese beszélt a szervezet feladatairól, munkájáról, tevékenységéről. Már a parancsnokhelyettes mondandójából kiderült, hogy a munkásőrök tenni akarása nem puszta szólam, cselekvő részesei ők a pártpolitika végrehajtásának, a kibontakozási program megvalósításának; céljuk a szocialista társadalom építése és védelme. S ma a Munkásőrségre nem a harmincegy esztendővel ezelőtti belpolitikai okok miatt van szükség. Legfőbb jellemzője: önkéntes, mozgalmi jellegű társadalmi testület, amely politizáló intézménnyé vált. Tagjai szívesen és meggyőződéssel látják el feladataikat, egyéniségük, jellemük közben az embercentrikus és családközpontú szervezetben tovább gyarapodik. A megbecsülés, a közösségben szerzett élmények és érzések, őszinte, baráti, elvtársi kapcsolatok kötik össze őket nemcsak a szervezeti életükben, de azon kívül is. Ma, amikor egyre inkább tapasztalható az emberek elidegenedése egymástól, amikor az „én” sokkal jobban előtérbe kerül a „mi”-nél, akkor éppen a munkásőrök azok, akik példát adnak a közösségi életből, valamint munkából, annak az egész népre gyakorolt hatásáról. Dósa István elmondotta azt is, hogy a testületben alkalmazkodnak a jelenlegi követelményekhez, a munkásőrök kiképzésüket többnyire szabad idejükben végzik, évente harmincegy órában. Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban a közrend és közbiztonsági rendőri munkát segítő tevékenységük erősödött, s munkásőreik e téren mintegy háromezer rendőr munkáját helyettesítették. De jelentős a többi fegyveres testületnek, szervnek adott segítségük is. Mindezek csak a testület létjogosultságát húzzák alá, melyet az is szépen példáz, hogy csak komplex feladatok Az évenként valamennyi megyében megrendezett szemlegyakorlatok közül az országos parancsnoki megkülönböztetést az idén a Bács-Kiskun megyeiek kapták. Az ország legnagyobb közigazgatási egységében hat munkásőregység működik, köztük a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett kiskunhalasi, Brinkus Lajos nevét viselő, amely központját adta a kétnapos akció- és eseménysorozatnak. Eltérően az eddigi gyakorlatoktól, most először nem egy feltételezett, általában diverzióellenes gyakorlatra került sor. A vezetők úgy döntöttek, hogy a valóságból indulnak ki. A csernobili atomerőmű katasztrófája, az utána a környéken bekövetkezett rendkívüli állapot, a felmerült gondok megoldásának adaptálása volt a törzsvezetési gyakorlat célja. A feltételezések szerint Sárfoogárd térségében 6,5 Richterskála egységű földrengés volt, amelynek alapján fennállt a veszély, hogy a paksi atomerőmű egyes blokkjai megsérülnek. Az uralkodó széljárás miatt a megye területén kitelepítésre kellett felkészülni, s segítséget nyújtani a spontán menekülő csoportoknak, valamint a kiürített települések közrendjének, közbiztonságának megszervezését kellett a bács-kiskuni munkásőregységeknek biztosítaniuk. Ezt a feladatot a Vízi Miklós megyei munkásőrparancsnok vezette törzs végezte el, természetesen ennek csak szervezési, tervezési munkáit. A feladat elsősorban a hivatásos munkásőrtiszteknek jelentett munkát, akik ismét bizonyították, hogy ilyen váratlan helyzetek kialakulása esetén is értik és tudják feladataikat. A munkásőregységek gyakorlatban vizsgáztak. A feltételezések szerint az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetből több rab kiszabadult. Egy részük a megye északi, másikuk a déli része felé indult el. Útvonalukon — a kapott jelzések és információk szerint — gépkocsit loptak, felgyújtottak egy veszélyes vegyi anyagot szállító teherautót, majd fegyvert szereztek. A dél felé haladó csoport tiltott határátlépést akar elkövetni. A feladat komplex volt: a bűnözők felderítése és elfogása az együttműködő szervekkel, így a határőrség kiskunhalasi kerületével, azok alegységeivel,a rendőrséggel, a tűzoltósággal, a büntetés-végrehajtással. A határőrtörzset Kátai József alezredes, a kerület törzsfőnöke vezette. Közös járőrök Az időjárás szinte „éles helyzetet” teremtett a gyakorlaton részt vevők számára. Este hatalmas, orkán erejű vihar söpört végig a megye területén, a főútvonalak mentén letört, lombos ágak, kidőlt fák nehezítették a továbbjutást. A kiskunhalasi, a bajai, a kiskunfélegyházi, a kecskeméti és a kiskőrösi munkásőregységek éjjel kapták a mozgósítási parancsot s a feladatokat. Velük egy időben a többi együttműködő szerv is harckészültségbe helyezte a kijelölt személyi állományát. A határőrök és a munkásőrök az előírt időn belül megszervezték és szolgálatba vezényelték a járőreiket. A fő feladatuk a Tompa, Bácsborsód, Bácsbokod és Baja útvonal biztosítása és ellenőrzése volt. Az útkereszteződésekben, nagyobb útcsomópontokban közös járőrök ellenőrizték a forgalmat. A bajai úton, a tompai elágazásban a kiskunhalasi határőrök, rendőrök és természetesen az akció főszereplői, a munkásőrök ellenőrizték a közlekedő járműveket. A gyakorlat célja — a szökött bűnözők elfogása — mellett természetesen „mindennapos”, az élet megkövetelte feladatokat is végrehajtottak. A rendőrök a járműveket és vezetőiket közlekedésbiztonsági szempontból, a határőrök a határőrizetre való esetleges veszélyességük alapján ellenőrizték, míg munkásőr társaik biztosítási feladatokat hajtottak végre. Az út mellett bizonyos távolságokra két-három fős munkásőrjárőrök figyeltek, s igazoltattak minden gyalogost, kerékpárral közlekedőt. Nem tudhatták ugyanis, hogy a Budapesti Forradalmi Rendőrezred Komondor akciócsoportjának jelző tagjai milyen módszerrel és mikor próbálnak áthatolni ellenőrzési vonalukon. S még egy jellemző: a munkásőregységek riasztott tagjai szinte kivétel nélkül megjelentek, bár közülük néhányan felmentettek is voltak, egyikük még törött, begipszelt kézzel is, de mindenáron részt akartak venni felkészültségük egyik vizsgáján. A hajnal több száz munkásőrt talált talpon. Járőröztek, kutattak. A megye északi területén a tűzoltókkal közösen a „bűnözők” által felgyújtott, különleges rakományú gépkocsi oltásának biztosításában vettek részt. S nem messze a helyszíntől, az egyik munkásőr, a kutatócsoport tagja, megpillantotta a „tettest” is. S ha már együttműködés és a tűzoltók jelen vannak, hát akkor a habágyúval kényszerítették a „bűnözőt” előbb jobb belátásra, majd arra, hogy lemásszon a fáról. Közben Bácsbokod és Bácsborsód környékén a munkásőr—határőr közös járőr a határ felé lopakodókra figyelt fel. A határőrizetben már gyakorlott munkásőrök tudták teendőiket. A „szökött rabok” mindegyikét elfogták. Valamennyi akció sikerrel zárult — a szemlegyakorlatot a munkásőrök és együttműködő társaik kiválóan hajtották végre. Lövészeti bemutató és díszszemle Kora reggel a megye fegyveres szerveinek vezetőit, a meghívottakat a pirtói lőtérre invitálták a szervezők, ahol éleslövészetre került sor egyéni és rajfegyverekkel. Itt is kiválóra vizsgáztak az évente mindössze 21 óra kiképzést kapó munkásőrök , mesterei voltak fegyverüknek. A bemutató újdonsággal is szolgált. Itt és most mutatták be a munkásőrség országos parancsnoksága szakembereinek egyik újítását, találmányát, a számítógéppel vezérelt, konténerre telepíthető mobil lőteret. Mindössze fél órára volt szüksége a telepítő rajnak, hogy az eredményeket írásban is közlő célrendszereket, amelyek még a találatok számát is jelzi, használatra kész állapotban átadják a lövőknek. Délelőtt tíz órakor Kiskunhalason került sor a gyakorlaton részt vevő munkásőregységek és együttműködő szervek díszszemléjére. A csapatzászlókkal felsorakozott fegyvereseket Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka köszöntötte. A gyakorlatot Nagy György, a parancsnokság osztályvezetője, a szemle biztosa értékelte. Kiemelte a megye munkásőreinek felkészültségét, együttműködését, s javasolta az országos parancsnoknak a kiváló minősítést. Borbély Sándor több kiemelkedő munkát végzőt kitüntetésben és dicséretben részesített, a határőrök közül Kövecses Pál századost a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával. A nyilvánosság előtt dr. Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára is elismerését és köszönetét fejezte ki a megye munkásőreinek, akik befejezésül díszmenetben vonultak el elöljáróik, a meghívott és megjelent vendégek előtt. , , , Abinek Ottó Dr. Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára elismerését fejezte ki a szemle résztvevőinek A szerző és kíséri N. Ferenc felvételei Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka kitüntette Kövecses Pál határőr századost A „bűnözők” által felgyújtott gépkocsi oltását a tűzoltókkal közösen végezték el Munkásőr, rendőr és határőr - közös járőr az egyik útkereszteződésben A telepíthető lőtér egy munkásőr-kollektíva munkáját dicséri Lövészeten is bizonyították felkészültségüket az idén mintegy háromezren kérték felvételüket, s feltöltöttségük már teljes.