Határőr, 1998 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1998-02-09 / 3. szám
Megdöbbentő gyilkosság Az apa a vádlottak padján Miért kellett meghalnia egy tíz hónapos csecsemőnek? Erre a kérdésre keresi a választ a Fővárosi Bíróság egy olyan perben, amelyben nem más ül a vádlottak padján, mint az áldozat kisfiú édesapja; az ügyészség őt vádolja azzal, hogy egy borgőzös éjszakán agyonrugdosta saját gyermekét, és súlyosan bántalmazta a feleségét. 1997. április 19-én délelőtt tíz óra tájban riasztották a budapesti mentők központját. Egy kétségbeesett hang arra kérte az ügyeletet, hogy küldjenek azonnal kocsit a megadott XIV. kerületi címre, mert egy kisgyermek súlyosan megsérült. Az orvos azonban már nem tudott segíteni, csak a halál néhány órával azelőtti beálltát állapíthatta meg. A gyermek testén látható sebek erőszakról árulkodtak, ezért az orvos kötelességszerűen értesítette a rendőrséget is. A gyilkossági csoport tagjait a családi házban nagy szomorúság, sírás, jajveszékelés fogadta. A gyermek édesapján és édesanyján kívül a lakásban volt még az apa családjának néhány tagja is. Sokszor egymás szavába vágva mesélték el az elmúlt órák szörnyű eseményeit. Ezek szerint az éjszaka közepén két, mindenre elszánt fegyveres rabló jelent meg a házban, ahol akkor csak K. György felesége, K. Linziana, valamint két gyermeke, a hároméves és a tíz hónapos kisfiú tartózkodott. A rablók a megrémült asszonytól pénzt, értékeket követeltek, aki viszont közölte velük, hogy neki nincs semmije, a férje pedig nem tartózkodik otthon. A két álarcos ekkor erőszakoskodni kezdett. Alaposan megverték az asszonyt, majd rugdosni kezdték az alvó kisgyermeket, a 10 hónapos Ninót. Ennek ellenére sem jutottak azonban pénzhez, ezért meggondolták magukat, s anélkül, hogy bármit is elvittek volna a lakásból, eltávoztak. A család tagjai elmondták még a rendőröknek, hogy a kisgyermek édesapja, K. György vállalkozó, ezen az éjszakán azért nem volt otthon, mert üzleti úton Németországban járt. Úgy este 11 óra tájban indult el gépkocsival és csak hajnali hat órára érkezett haza. Akkor értesült a szörnyű tragédiáról, felesége megveréséről és gyermeke megöléséről. A nem mindennapi bűnügyben azonnal megkezdődött a nyomozás, s a gyilkossági csoport vezetőjének feltűnt jó néhány ellentmondás. A nyomozók mindenekelőtt azt szerették volna tisztázni, hogy miért nem azonnal, a rablók távozása után értesítették a mentőket? S azon is elgondolkodtak, hogy ha csakugyan olyan súlyosnak látszó rablótámadásról volt szó, akkor az álarcosok távozása után miért nem kért senki rendőri segítséget? Az hamar kiderült, hogy K. György — állításával ellentétben — azon az éjszakán nem volt Németországban. Fizikai lehetetlenség lett volna ilyen rövid idő alatt megjárni az ezer kilométernél is hosszabb forgalmas útvonalat. K. Linziana súlyos állapotban került kórházba, de azért ki lehetett hallgatni. Az asszony egyébként nem tud magyarul, román tolmács segítségével tudtak csak vele beszélgetni. K. Linziana Magyarországon vállalt munkát, és a nála 14 évvel idősebb férfival — annak ellenére, hogy ő viszont románul nem tud, de cigány nyelven jól megértették egymást — közelebbi kapcsolatba került. K. György udvarolni kezdett a fiatalasszonynak, majd amikor a nő más állapotba került, elvette feleségül. Kórházi meghallgatása alkalmával a feleség ugyanazt a történetet adta elő a gyermek halálával kapcsolatban a nyomozócsoport vezetőjének, mint amit a többiek is elmondtak az első kihallgatások alkalmával. Néhány „keresztkérdés” után azonban a kórházi ágyon fekvő fiatalasszony zavarba jött, saját magával is ellentmondásba keveredett. Ez után ismerte be, hogy eddig nem mondott igazat, hanem azt a változatot adta elő, amit a férje és a rokonai találtak ki a gyermek halálának „megmagyarázására”. A súlyos lelkiállapotban lévő K. Sinziana később őszintének mutatkozott. Elmondta, hogy rossz viszonyban élt a férjével, mert a férfi őrült féltékenységből, de különösebb ok nélkül is, igen gyakran bántalmazta. Terhességének ideje alatt és később is többször megverte. Több alkalommal a fiát, a kis Ninót is kínozta. A sokat szenvedett asszony videoszalagra rögzített vallomást tett annak a bizonyos éjszakának a történéseiről. Ennek alapján feltárult a szörnyű tragédia sok részlete. Azon az éjszakán K. György erősen ittas állapotban hajnali két óra tájban tért haza a közeli sörözőből, ahol addig néhány cimborájával szórakozott. A kaput kinyitó feleségét minden ok nélkül ütlegelni kezdte, majd amikor az asszony az ütésektől a földre esett, többször is megrugdosta. K. Sinzianának egy idő után sikerült bemenekülnie a lakásba, ahol férje ismételten rugdosta, verte. Később az erősen vérző asszonynak sikerült valahogy kimenekülnie az utcára és a közelben lakó rokonoknál menedéket találnia. Ezt követően az apa bement a gyermekszobába és az alvó kisfiát kezdte bántalmazni. Ütötte, ahol érte, majd a földre dobta és kirugdosta a házból az udvarra. ORSZÁGHATÁR 1998/36