Havi Közlöny, 1885 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1885-07-01 / 7. szám
7. SZÁM. NYOLCZADIK ÉVFOLYAM. 1885. HAVI KÖZLÖNY AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI LELKIPÁSZTORSÁG KÖRÉRŐL. Az orgonajáték a kath. egyházban. (Vége.) 2. A Ceremóniáié a legtávolabbról sem említi az összefüggést az orgonajáték és az áldozát éneke közt; mitsem tud arról, hogy a pap énekét az orgona kísérje. És ennek igen helyes oka van. Az áldozat éneke az egész officiumban mindig kiválóan többé-kevésbbé melodikus alkotása recitálás. A szöveg recitálása pedig az énekben ép úgy, mint a beszédben és szavalásban, mozgására és hangsúlyozására nézve teljesen függ a recitáló tetszésétől, benső hangulatától. Lehetetlen tehát, hogy egy más tényező, pl. az orgona, a recitáló éneket pontosan követhesse; azonkívül az orgona a szöveg világos szavalását többé vagy kevésbbé elfödi, mert accordjait az éneklett szavak hangsúlyozásával egyöntetűen megerősíteni vagy meggyengíteni képtelen. Az oltári ének lényege tehát az orgona kíséretét kizárja, és így visszaélésnek kell nyilvánítanunk azt, ha az orgonista a lelkész énekét, mely ép oly kiválólag recitálás, mint az oratio, epistola és evangélium mindenféle idegen és önkényes modulátiókkal veszi körül. Valamenyire legfölebb a Praefatio, Pater Noster és az Ite Missa est etc. tűrik meg a jó, gondos kivitelű kíséretet. Ezek mégis sokkal melodikusabbak és nem kívánják meg oly mérvben, mint az áldozat többi énekei a szabad recitálást , ámde az orgona itt is megköti az előadási módot és meggyengíti a kifejezésteljes recitálás szépségét. Ha valaki szépen énekel és némileg szép hangja is van, mind liturgikus, mind művészi szempontból jobban teszi, ha énekét az orgonával kísérni nem hagyja. De ha valakinek az orgona támaszára és vezetésére szüksége van, hogy éneke épületes legyen vagy legalább zavaró nem, mindenesetre jól teszi, ha az orgona kíséretét megengedi. Egy esetben azonban még ekkor is mellőzendő az orgonakíséret, akkor t. i. ha valaki az orgona mellett nem képes ugyanazon hangmagasságot megtartani, melyen amaz énekek kezdődtek. Az ének esése az orgona mellett, mely a hangot változhatatlanul megtartja, csak zavaró lehet, mig az ily esést akkor, ha az orgona nem játszik, a legtöbben alig veszik észre. 3. Amint már most a Ceremóniáié az orgona és a lelkész énekének összeköttetéséről mit sem tud, épen úgy rendeletei is oda irányulnak, hogy az orgona és a karének ne együttműködjenek, hanem váltakozva lépjenek föl. Nézetünk szerint legalább ez a fenn közelebbről megvilágított rendeleteknek összbenyomása. A Ceremóniáié a Gregoriánus-ének kíséretét nem ismeri, hacsak azon egy helyből nem következtetjük az ellenkezőt, mely így szól: ha az orgona az ének kivitelében a karral váltakozik, akkor 13