Havi Magyar Fórum, 2004 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
A rendszerváltás jelképei A jelkép nagyon fontos dolog, különösen a nemzeti jelkép, amelyik évszázadok, évezredek során keletkezett, formálódott és kiállta az idők kegyetlen próbáját. A jelképben a nemzet közössége manifesztálódik. Ha az ellenség támadja a Szent Koronát, a keresztet stb., akkor a nemzetet támadja. És aki bántalmazza ezeket, az a magyar nemzet ellensége. Most nem kívánunk foglalkozni azzal, hogy Magyar Kereszténydemokrata Párt körirata és közepében ötágú csillagos pecsét alatt meghívókat küldtek szét az országba, hogy botrányt kavarjanak. (Pest Megyei Hírlap, 1989. szept. 8.) Arra sem térünk ki, hogy Horthy Miklós Magyarország kormányzójának kenderesi újratemetése kapcsán egymás mellett közölték a kormányzó és Antall József miniszterelnök arcképét, nyilvánvaló lejáratási szándékkal. (Szabadság, 1993. szept. 3.) Nem tudják, hogy a nép legnagyobb többsége nem vevő az ilyenfajta lejáratásra. Megszervezték az egyetemisták tüntetését a budapesti Petőfi-szoborhoz, mely a „szélsőjobb köztájékoztatás ellen" irányult 1993 őszén. Ennek során a szónok azzal akart a rémületbe kergetni bennünket, hogy ha ez így megy tovább, akkor a tévémaciból turulmadár lesz. (Magyar Hírlap, 1993. nov. 3.) Azt is csak megemlítjük, hogy 1995-ben bizonyossá lett, hazánkban nem lehet hidat elnevezni Szent László királyunkról. (Új Magyarország, 1995. nov. 13.) Ugyanakkor az Országház előtt a baloldali kormányok idején felállított országos karácsonyfákon csakis vörös díszeket lehetett és lehet látni. Most csak említjük. A millecentenárium operaházi megnyitóján 1996 januárjában egyetlen magyar zászló, jelvény stb. sem jelezte, hogy kikről van szó, mindez Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében. (Tv-ben láttam.) Ugyanezen év márc. 15-i ünnepségeken a rendőrség leszedte a fiatalokról a „Kommunistamentes övezet" feliratú trikókat. (Magyar Nemzet, 1996. ápr. 18.) Nem tárgyaljuk. A Hölgyfutár címlapját se! A svájcisapkázást se! (Új Magyarország, 1997. márc. 27.) A bőgatyázást se! A Himnusz megírásának 150. évfordulójára 75,- Ft névértékben postabélyeg jelent meg 1998-ban. A Himnusz kézirati szövegét ábrázoló bélyegen az értékszám éppen - hogy, hogy nem - Isten nevét takarja el. Ők úgy tudják, hogy az Isten eltakarható! (Bélyegvilág, 1998. júl.-aug.) Felsorolásunk nem lehet teljes természetesen, mert a magyarellenes és keresztényellenes tevékenységet vizsgáló intézményt még nem hozták létre. Persze az se győzné a munkát. 1. Szent Korona és magyar címer Inkább arra kerítünk sort, ami hiteles, örömteli, ezeréves jelképeink visszatérésére, visszahozatalára a szovjet uralom alóli felszabadulásunk következtében. Mindenekelőtt a Szent Korona és a vörösezüst sorozatú, kettős kereszt hármas halmon ábrájú címer. Az Országgyűlés 1990 júliusában a Szent Koronás magyar kiscímer mellett döntött, melyet vissza kell hozni az államélet minden területére. A „kis" címer azt jelenti, hogy nem tartalmazza a társország, a tartományok címereit, illetve a pajzstartó angyalkákat. Baj van az angyalokkal? Országos főhivatalaink, a középszintű és községi-városi hivatalaink fokozatosan tértek át a koronás kiscímer használatára táblákon, pecséteken, levélpapíron, kitűzőn, lógón stb. Társadalmi szervezetek, civil körök stb. is feltüntették jelvényeiken. A Magyar Cigányok Demokratikus Pártja és az apátfalvai cigányok nemzetiségi szervezete is a Szent Koronás kiscímer alá sorakozott fel, ami az egyedül helyes álláspont részükről és a mi részünkről is. A hazai horvát önkormányzat nagyon ötletesen a horvát vörös-ezüst sakkozatot - ami az Árpád-sáv leszármazottja - társította a vörös-ezüst sorozattal. Az 56-os szervezetek az ún. Kossuth-címert alkalmazzák, mert a felkelt nép emellett tett hitet 1956- ban. Figyelemre méltó a Munkás Sport Kaszinó balatonboglári emblémája, melyen fallikus kontúrban látható a koronás címer és a szöveg. Kívánjuk nevezett munkásoknak, hogy tökös magyarok legyenek továbbra is. Némileg azonban pejoratív és sértő ez az ábrázolás. Karikaturistáink számára szinte kimeríthetetlen témát ad az államcímerünk körüli alantas, sunyi hajcihő. Különösen az utóbbi telitalálat, amelyiken a Szent Koronán a kereszt helyét a szocialistának álcázott párt vörös szegfűje foglalja el, ami viszont az ötágú vörös csillagból veszi eredetét. Bárcsak ne volna igaz! 2. A Turulmadár és más szárnyasok A Turul a magyarság mitikus őse, az a madár, amelyik Emesét, a magyarok ősanyját áldott állapotba hozta. A Turul a magyar nemzet védelmezője, olykor a seregek előtt száll a légben utat mutatva, ilyenkor szablyát hordoz karmaiban vagy csőrében. A Szent Koronás Turul az Istentől eredő fő Havi Magyar Fórum, 2004. április 27