Hazai Tudósítások, 1806. 2. félév (1-52. szám)

1806-09-20 / 24. szám

leh­et az emberre­. Szörnyűség ezen mélységnek tsak látása is. Ked­vezett az idol, és Ő Herczegsége Krakkó Városát, melly tiz mérföldnyi­­re fekszik, gyönyörködve szeralélte. Elkészült ezen nézegetések között az ebéd, és Ő Kir. Fő Herczegsége azon felséges tetőn kedvesen ebé­delt. Etel után Farkasfalvára (Podnik) ment éjszakára. Más nap pedig Al­aafalván (Jablunka) keresztül Nádvárosra (Trsztina), onnan Aligfal­­vára (Nyizsna) és Hos­szúfalura ( Dluha). Ezen útjában az Árva vizén levő hidakon többször általment Árva Várában, melly meredek kösziklán vagyon építve , és még most is jó állapotban tartatik , ebédelt. Innen hozzánk lővén olly fából kés­zült hídon kelt által, melly Európá­nak legnevezetesebb hidjai közé számláltathatik. Ezen híd Knazta, és Mokra helységek közt áll, hos­zszasága 130 öl, sem karókra, sem kő­oszlopokra nem épült, hanem tsupán a’ fa gerendáknak mesterséges kízreállítása által olly szépen függ, mintha tsak egy égi boltozat volna. A’ híd fedelezve vagyon, ’s olly egyenes szép járás esik rajta, mint a’ szobában. Ezen Mesterség remekje T. Ns. Árva Vármegye költségei keszült meg ez előtt egynéhány esztendővel. MAROS Vásárhelyen, 6. Sept• A’ Havas Alföldi Vajda , Herczeg Ipsylandi, tegnap ment Maros Vá­sárhelyen keresztül. Tsak addig múlatott a’ Posta ház előtt , míg a’ lo­vakat tserélték. A’ szekérböl le sem szállott. Jött Brassó felől, és ment Beszterczére , ’s a’ Borgai Passus felé. A’mint mondják Petersburg­­nak tart. Két alkalmatossággal volt: eggyikben maga egyedül ült;­­* másban a’ két fia, a’ Secretariusa , ’s a’ leplényi Regementjeből egy be­­tsületes Kapitány. Tegnap némelly arról jövők reggeli 8 órakor шага* Tekei tetőn találkoztak vélek. A’ Herczeg egy földabrotzt tartott kezé­ben ’s abba merült volt. — A’ Herczegné jöveteléről előre tudósítás érkezett, hogy 30 ló készen legyen, a’ közelebbi kedden, vagy ízes­éin fog érkezni, ’s itt meghalni. Z­IÁI . A B­ÓL 10, Septemh. Magános levelek bizonyítják, hogy a’ Szerviai Támadók igen sze­­rentsések voltak a’ Törökök ellen; mert meghallván, hogy Drinápoly­­tol egy nagy Sereg nyomúl ellenük, tanátsosabbnak tartották, hogy az ellenségnek elejébe menjenek. El is mentek egés’z Alexinczáig. Ott négy részre osztottak fel m­agokat: közepett maradott mintegy 13 ezer, két szárnya pedig előbbre nyomult Bigno felé, a’ hol táborozott a’ Török sereg. A’ jobb szárnyát Jakoblovics , a’ bal szárnyát Kladusch vezérlette, mindegygyik бос­o emberrel volt, és éjs­zakán a’megtámad­tad előtt olly szerentsésen elértek az erdő mögé, hogy Törökök

Next