Hazai Tudósítások, 1806. 2. félév (1-52. szám)
1806-10-18 / 32. szám
A’ közel száz ölnyi hosszúságú Corp de legis előtt eggy igen ékes terassze áll, ’s túl a’ szép ízlésű kerítésen eggy majorságbéli épület, mellynek homlokát a’ Gróf gothus czifrázatokkal ékesítette fel. Mi volt volna könnyebb mint itten is római oszlopokat állítani a’ fő lak* ékesítésére ? Azokat a’ szem az úntatásig látta a Városokban, ’s szinte örül, hogy a’ mezei nyugodalom’ helyen ismét nem kéntelen Őket látni. Valóban, hogy a’ tiszteletre méltó Birtokos ezen német nép lakta környéken német rendű cifrázatokkal élt, az valóságos tanúja az Ő mívelt ízlésének; ’s ez valt az oka, hogy én ez írás elején az említett külömbségeket olly apróságos detailban adtam az Olvasó’ elébe. A’ Fronton előtt eggy igen elmés találmányú ülő vonja magára a’ szemet. Két ágas eggy nagy vászon árnyéklót tart házándékos arányzatban a’ zsindelyezet alól. Alatta eggy egész számos társaság is megfér. Innen grádicsokon lehet a’ grottba lépni, ’s a’ szűkvizü baszszén itt szökteti fel vizét. Az épület’ négyszegének közepette eggy magas Obeliszk áll, rustica rendben, ’s elrejti az alatta lévő kútat. Gyönyörködve pillantottam reá, ’s megemlékeztem mind a’ Szépkútira, Bécs mellett, mind a’ Zsibóira, ’s köszöntem neki, hogy a’ Zsibóira emlékeztetett. Körülölelve virágokkal, igen közel az épület’ déli végéhez, eggy kis épűletecske áll, melly nem ígér kívülről semmit, de annál többet ád belülről. Rinaldót illy szobákban illett elfogadni Tündérének. Ez a’ méltán elhíresedett J .u j . u. Királyi Magassága a’ Palatínus (Aug. 18.) ide volt beszállítva. Belépvén ide a’ vacsora és táncz után, ’s mingyárt az első szobában eggy vetett ágy tűnvén szemébe , vetkezni készülő mozdúlatot téve ’s ezt kiáltotta fel , hiszen ez itt igen rendes ! Vezetője ezt felelte: Valóban ez itt igen nem rendes ’s beljebb vezette eggy alkóvhoz, melly méltó volt volna, hogy Vénust fogadja kebelébe; az a’ külső ágy a’ cselédnek volt készítve. A’ Joujoutól fel a’ kert kerítéséig, görbe útakra szabdalt, sűrűség vezeti a’ Nézellőt a’ Templomhoz. El lehet képzelni, hogy ez a’ sűrűség rakva van ülőkkel, kávézó ernyőkkel, hintálókkal, gyűrűlökőkkel, kalitkatornyakkal ’s más találmányival a’ hivalkodásnak , mellyek sok vendégű kertekben megkívántainak. — Az én szememet mind ezekről eggy kis gömbölyű oltár vonta magára, mellyen az ismeretes, madarának örülő, gipsz gyermek állott. Ez a’ kellemes figura, mind a’mellett hogy, eggy bizonyos része , mellyet a’ Görögök mind Isteneik’ mind Herósaik’ mind kisdedeik’ figuráji el nem fedve szerettek hagyni,, el volt véve, és így szememet bántotta, elfogta lelkemet egészen. Úgy tetszett, mintha most látnám azt először. Szobában nem tette volna reám azt a’ hatást. —■